Már több mint öt éve működik Mohácsi László tiszteletes úr Igei útravaló hazafiaknak című rendhagyó igehirdetése.
Bizony, hiányt pótló írások születtek ezalatt a hosszú idő alatt. Laci bácsi megmutatta, hogyan és miről kellene szólnia a templomokban a vasárnapi istentiszteletnek, misének.
Magam csodálom kitartását, hitét abban amit csinál. Áldozatos munkájával minden hétvégén megajándékozza a tisztelt olvasókat egy-egy igei gondolattal, útravalóval.
A református kegyességben fontos szerepe van a csendességnek. Azt értjük ezalatt, hogy mindennapjaink pörgő ritmusában 15-60 percet Biblia olvasással, imádsággal, Isten előtti elcsendesedéssel töltünk. Itt az Alsó-Józsa és Bodaszőlő közötti erdőbe kimenni mindig kegyelmi idő és kegyelmi állapot, hol egy régi Imakönyvvel, Ady Endre, Arany János, Wass Albert verses kötettel leülni egy korhadt törzsre számomra (számunkra) a világ teljessége.
„Kevésre van szükség”, – tanítja Szent Urunk. Az erdő illata, a madarak kimeríthetetlen kórusa Áldott Teremtőnket dicséri. Jó beállni mögéjük a sorba.
Áldott Advent drága idejét és alkalmát Isten kegyelme ebben az esztendőben is elhozta életünkbe. Advent alkalmával mindig előre tekintünk a karácsony felé.
Ott él bennünk az ünnepi hangulat, és várjuk annak beteljesedését. Szépek az utcáink, tereink, templomaink, házaink, fényeink. Fontos ez, nem becsüljük le, és nem szabad szektás módon támadni. Áldott emlékű Ft. Dr. Fekete Károly Nyírségi Egyházmegye esperese sokszor elmondta nekünk az ünnepet megelőző lelkésztestületi értekezleten:
„Ne bántsátok soha a szép üzleteket, a sorba rakott fenyőfákat, emberek munkája van mögötte. Te is ott állsz majd a sorban, és megveszed családodnak ami szükséges.”
Egy szállóige szerint az egész európai filozófia nem más, mint egy sor, Platonhoz fűzött lábjegyzet. Életének 80 esztendeje mindenre elégségesnek bizonyult (Kr. e 427. május 7. Athén – Kr. e. 347 Athén).
Ezt írta az antik görög világ hajnalán, tanulmányozva hazáját, majd Egyiptomot, és végül Itáliát: „A változatlan, örök dolgok a tapasztalati világ határain túl vannak.”
Hogyan lehet nemzetünk egyetemes és lokális teljesítményeit közkinccsé tenni? Lelki, szellemi, kulturális örökmécseseinek cselekvően felelős őrzését kire lehet bízni? Nemzeti önazonosságunk nagy jelképei közé kik tartoznak?
Titkos kincsek és rejtett csodák ott sorjáznak lelkünk sublótjának kamráiban, majd előhívja korszakok tűzdühe, hogy belőlük építkezzünk, legyünk a Holnap sikeres harcosai.
Ravasz László legnagyobb püspökünk így fogalmazta meg: „Rákóczi alakja nemzeti önazonosságunk nagy jelképei közé tartozik.”
A Magyar Országgyűlés 2019. évet II. Rákóczi Ferenc Emlékévvé nyilvánította, erdélyi fejedelemmé választásának 315. évfordulója alkalmából.
Kolossé városa szerényen húzódott meg Hieropolis és Laodicea árnyékában, az isteni kiválasztás és kinyilatkoztatás következtében mégis ebbe a rendezett kis gyülekezetbe írta meg Szent Pál apostol egészen kivételes karakterű művét.
Az újszövetségi Szentírás negyedét kitevő páli irodalom olvasása, hirdetése és megélése önmagában is hatalmas intellektuális képességet feltételez. Gondoljunk csak az első három műre: római és két korinthusi levél.
A kolosséi levél az, amelyben Szent Pál apostol az idői és történeti gondolkodáshoz leginkább alkalmazkodott, a Krisztus hit abszolút voltát, természetét és örök érvényét leghatározottabban kifejtette, s mindezt sok gyakorlati és pásztori tanáccsal gyümölcsözővé tette.
