Mózes legnagyobb prófétája az ószövetségi üdvtörténetnek. De a próféta nem születhet e kegyelmi hivatásra, csak újjászülethet arra önistenítő-emberi életéből! Így Mózes is a pokol kapujában összeomló Gondolkodóból lehet a menny ajtajához vezető égi Gondolat próféta-képviselője.
Péter egyszer egy kis Genezáret-parti faluban született. Második születése a tavon kezdődik, amikor felismeri Jézusban a Krisztust, és azt mondja: „Menj el tőlem, mert bűnös ember vagyok, Uram!” (Lukács 5,8). S akkor fejeződik be második születése, amikor vallástétele után megkapja a másik nevét: Pétert. Simonból így lesz Péter, Kéfás, Kőszikla.
Kifogyhatatlan erő árad Jézus mostani ajándékából, ami a Hegyi beszéd befejezését alkotja tulajdonképpen. Tudom én. te ember, mondja meghitten és teljes szelídséggel, hogy szíved mélyén csak a heppiendet, a jó véget szereted igazán. Megfigyeltelek már régebben, tisztában vagyok vele, hogy téged, nyavalyást nem lehetne úgy magadra hagyni, mint a szegény, de erős hitű és gyermek-bizodalmú Ábrahámot Egyiptom határán; teljes bizonytalanságban. Kertes ház a te látásod Albertfalván, vagy Sashalmon, vagy valahol vidéken, annak a kapuját aztán boldogan nyitod-zárod, ahogy vasárnaponként a templomba mégy. No gyere, tervelgessünk egy olyan kapuról, meg egy olyan házról, amelyben te is megnyugszol és Istennek is kedvére való.
Mire jó az úrvacsora? Azt mondja Pál apostol, hogy az a bor, amit megittunk: Krisztus vérével való közösségünk, a kenyér, amelyet megettünk: Krisztus testével való közösségünk. Ezekben a jegyekben való hitbeli részesedésünk által belekerültünk Krisztus megváltó halálának erőhatásába, és az így belénk áradt. Ez azt jelenti, hogy abban a kenyérben és borban Krisztus halálának az érdemét, eredményét; a bűnbocsánatot vesszük át Istentől, – a kenyér és a bor a mi eltépett adósság-levelünk bizonysága.
A jelen – minden jelen pillanat – Isten felelősségteljes órája mivelünk; ma és holnap, a jelen a maga teljes valóságában és sokféleségében; az egész világtörténelemben mindig csak egy jelentőségteljes óra van; a jelen. Aki menekül a jelenből, az Isten órái elől menekül, aki az időből menekül, az Isten elől menekül. Szolgáljátok az időt! Az idők ura Isten, az idők fordulópontja Krisztus, az igazi korszellem a Szentlélek. Így minden pillanatban ez a hármasság rejtőzik: hogy elismerem Istent életem Urának; hogy Krisztus előtt, életem fordulópontja előtt eljutok az ítélettől a kegyelemhez, és meghajlok előtte; és hogy a világi szellem közepén megpróbálok a Szentléleknek teret és erőt biztosítani.