„És amikor házanként megtörték a kenyeret” /Apostolok Cselekedeti 2:46/

Az Igét szólta egykor a Theologián Ft. Dr. Pásztor János professzor úr: „Minden kérdés lelki kérdés, az anyagi kérdés is, leginkább a kenyérkérdés!” Első hallásra talán szokatlan, vagy érthetetlen, pedig nem principiumok szemben állásáról van szó, hanem az egyetlen igazság végső okáról, Istenről.
A pünkösdi Lélek kitöltése az 50. napon majd a Lélek által elhívott, kihívott, megtért, megszentelt, újjáteremtett életek teremtő csodája és szeretete árad. A betegek gyógyultak, a szomorúak vigasztalódtak, a nélkülözők kenyeret törhettek. Szép tömörséggel írja le evangéliuma folytatásában Szent Lukács evangélista, az orvos-történész, hogy hogyan válik lelkivé minden e földön, ahová Jézus lép, vagy ahol az Ő nevében cselekszenek apostolai:

Continue Reading →

„Megáldalak, naggyá teszem nevedet, és áldás leszel” /I. Mózes 12:2/

Egy öreg magyar érkezik a királyi várpalota elé. Ismerős, és mégis ismeretlen. Mindenki látott ilyen öreg magyart már, aki járt a pusztán, az erdélyi dombokon, szelíd folyóink vizein. Lehet, hogy Arany János gulyása, Sinka István bojtára vagy Koós Károly barátja. Vagy éppen közülük valaki.
Különös dolog történik: hiába vannak ott az alabárdos testőrök, az öreg csendesen felballag a ragyogó barokk lépcsőn a Kormányzó Úr szobája felé.
Belépve, illedelmesen meghajolva köszönti a Kormányzót: Adjon az Isten!
A Kormányzó Úr barátságosan tekint reá és megkérdi: „Kicsoda maga jóember és mit keres itt?”

Continue Reading →

„Imé az Isten Sátora az emberekkel van, és velük lakozik” /Mennyei Jelenések 21:3/

Isten örök vágya, hogy gyermekeivel együtt lakozzék. Az Édenben még személyesen érintkezhettek Teremtőjükkel az ősszülők, de a bűn elkövetése után nem láthatták többé színről-színre az Igazság Urát. Az igazi szeretet azonban „soha el nem fogy” /l.Kor.13:8/, – így Istené sem változott vagy csökkent a bűnös ember iránt.
Jelképekkel adta tudtukra, hogy közvetlenül nem érintkezhet velük a bűn miatt, de mégis „velük van” /Ézsaiás 7:14/.
Egy elkülönített helyen sátrat készíttetett, hogy népével együtt lakozhasson. Ezzel azt juttatta kifejezésre, hogy az elesett ember társa, vezetője, szabadítója szeretne lenni.

Continue Reading →