„Tisztán megőrizni az embernek önmagát a világtól” /Jakab levele 1:27/

Az Újszövetség e csodás gyöngyszeme legnagyobb püspökünk tanítása szerint nem hittani, hanem etikai mű.
A szerző szép görögséggel írt, ismerte az ószövetségi szent iratokat, az Úr Jézus Krisztus közvetlen környezetéhez tartozott, és végtelen egyszerűen és szerényen így mutatkozott be a levélfőben: „Jakab, Istennek és az Úr Jézus Krisztusnak szolgája, üdvözletét küldi a szórványban élő tizenkét törzsnek”
Mintha Bach orgonamuzsikáját hallgatnánk, mintha Munkácsy Boglyás szekér képét néznénk, mintha Petőfi verseit olvasnánk!
E bibliai mű alapgondolata, hogy az igazi hit jó cselekedetekben gyümölcsözik. Az erkölcstől elválasztott hit képmutatás. A szó keresztyénségével szemben a tett keresztyénségét hirdeti. A Hegyi Beszédnek visszhangja egy nemzedék után.

Continue Reading →