Isten mindenkinek adott a javaiból (15–18). Ez a kiindulás. Soha ne azt nézd, hogy a másiknak mije van, meg őneki mennyi jutott, hanem hogy neked mid van: azért légy hálás, azzal élj hűséggel, és még adatik hozzá (29). Ne mennyiségként értelmezzük ezeket a javakat, mert mihez képest sok, vagy kevés valami! Ehelyett arról van szó, hogy az Úr különböző talentumokat adott a szolgáinak: mindenkinek mást, másként. Ezért egymásra szorulunk. Ez csodálatos így.
“Vigyázzatok!” Megnyugtat, és nem rettegtet ez a felszólítás, mert Jézus mondja (1). Éppen ezért nem félelmet, hanem megnyugvást ajándékoz ez a figyelmeztetés, amiből féltő szeretet hallik. Csak, ha az Úr mondja, hogy vigyázzunk, akkor nem félünk! Ő már megnyitotta országának ajtaját előttünk. Mi már megérkeztünk. Ez a hit csodája (1). Nincs miért aggódni! Amíg itt vagyunk, tesszük a dolgunkat, amíg tehetjük, megtöltjük mindig a lámpást olajjal, hogy világíthassunk az Ő érkezéséhez (4). Bizony, gyakran elalszunk, nem mindig állunk haptákban, gyakran kevés már a világításhoz szükséges olaj. De amikor az Úr érkezik, akkor Ő maga készít fel bennünket a fogadására, nem a magunk okossága és készsége (6–7).
A Vadász házaspár (Sándor és Edit) szeretettel hívja gyülekezetünk tagjait augusztus 22-én délután 5 órára a Budapest, Deák téri evangélikus templom előtti közterületre, a “Kiáltó Hang” elnevezésű keresztény, felekezetközi kiállásra.A kiállás okának, céljának megértésére hallgassátok meg a Szent István Rádióban, velük készített riportot. Amennyiben céljukkal egyetértetek, és időtök engedi, vegyetek részt az eseményen.
Jézus Krisztus jövetelét jelek kísérik. De ezek „csak” jelek, készenlétre intenek! A napot és az órát azonban senki sem tudja, ezért mindig készen kell lenni, mint ahogy azt az okos szolga tette, hűséggel végezve munkáját ott, ahová az Ura állította: itt nem akart többet, mint amivel megbízták, de nem is érte be kevesebbel, mint amire a megbízatása szólt, azaz hűséggel sáfárkodott.
A jelek önmagukért beszélnek, csak ezekre sincs szemünk és fülünk! Sokan jönnek majd az Úr nevében, a hamis próféták sokakat megtévesztenek (5; 11). Háborúk és természeti csapások dúlnak a világban (6–7). Jézus Krisztus követői mártíromságot szenvednek az Úr nevéért (9). Sokan eltántorodnak és meggyűlölik egymást, így a gonoszság megsokasodik, a szeretet sokakban meghidegül (10; 12). Az evangéliumot mindenhol hirdetik (14). Ez nem azt jelenti, hogy a világ hinni is fog az örömhírnek, és leborul Jézus Krisztus előtt; hiszen a pusztító utálatosság mindenhová befészkeli és isteníti magát (15).Csak könyöröghetünk, mert a sorokat olvasva, hitben igazat adunk az üzenetnek; ugyanakkor látjuk a magunk gyengeségét, hogy mennyi minden ide köt bennünket, ehhez a világhoz, görcsös, gyarló ragaszkodásban! Csak könyöröghetünk, hogy mindvégig ki tudjunk tartani a hitben, és bizonyosságban meg tudjuk járni elrendelt utunkat, életünk utolsó percéig.