Jézus szenvedése és kínhalála tükröt tart elénk, emberek elé, milyenek is vagyunk mi valójában. Bizony, ha Jézusra tekintünk, akkor bele kell néznünk ebbe a tükörbe! Ennek a tükörképnek egyik állása: Jézus megcsúfolása. Amikor Jézust átadta Pilátus a római katonáknak, hogy megfeszítsék, akkor az őrség tagjai levetkőztették Jézust, gúnyból királyi köpenybe öltöztették, töviskoronát nyomtak a fejébe, nádszállal verték, térdet hajtva gúnyolták, leköpdösték. Az őrség tagjaira gondolva fohászt mondhatunk: Isten őrizzen meg bennünket a „pici” emberek „pillanatnyi hatalmától”. Persze, ez a gúnyolódás csak a kezdet.
Amikor Jézust elfogták, a tanítványai mind elhagyták Őt, és elfutottak (26,56). Péter azonban távolról követte az elfogott Jézust, egészen a főpap udvaráig, és a főpapi szolgákkal együtt várta, mi lesz a vége ennek az egésznek… Péter félt, de mégis ő volt az egyetlen, aki legalább így rejtetten Jézus közelében maradt, mert tudni akarta a dolgok végét.
1970 nyarán a teljes visszavonultságban élő Ny. Hruscsov üzenet juttatott el az akkori Szovjetunió szent botrány hőséhez, az orosz nép bálványához, az orosz néplélek minden húrján játszó fékezhetetlen zsenihez, hogy találkozni szeretne vele.
Moszkva környékén egy szép nyírfaerdőben húzódott az elegáns, visszafogott ízléssel épített dácsa. A nagy Sztálin utóda, az egykori SZKP főtitkára, majd a Miniszter Tanács elnöke, 10 esztendeig élet-halál ura volt fénykorában. Érezte, hogy nem sok ideje van hátra, nem érdekelte már a számtalan kitüntetése, senki nem kereste évek óta, lényegében teljesen magára hagyta családja is, titkon halálát várták, hogy hozzáférjenek a mesés örökséghez.
A darabokra tört kenyeret Jézus kiosztotta tanítványai között: „Vegyétek, egyétek!” Azután Jézus hozzátette: „Ez az én testem!” Az „én testem” annyit jelent, mint „én magam”. Ennek alapján Jézus azt mondta tanítványainak, amikor nekik adta a kenyeret: „Ez vagyok én magam!”
Jézus Krisztus pedig maga az élet! Ő feltámadott a halálból! Ő ma is él és éltet! Ő a bűnbocsánat, az új élet, az örök élet, az üdvösség maga. A feltámadott Úr él, ezért Ővele ma is közösségünk van; akárcsak egymással. Őáltala már „itt” az örök életet éljük! Jézus tehát önmagát adja az élet kenyereként tanítványainak (János 6,35).