„Mert nem tehetjük, hogy ne mondjuk el azt, amit láttunk és hallottunk” (Apostolok Cselekedetei 4:20)

Petőfi Sándor és Arany János barátjaként a Felvidék elszigetelt kis falujában élte református lelkipásztorként nehéz életét Tompa Mihály, aki a népi-nemzeti költészet jelentős személyisége volt. A Habsburg-orosz által vérbe fojtott dicsőséges forradalom és szabadságharc bukása után bújtatta szegény parókiáján a hazafiakat, vigasztalta a maroknyi gyülekezetet, robotolt a földeken a napi betevőért, miközben az ő életét is a bitófán szerette volna beteljesíteni az ördög Habsburg.
A költők közül az önkényuralom korában ő volt a nemzet vigasztalója. Allegóriáival igyekezett a megbénult költészetet, közéletet, ellenállást felrázni.

Continue Reading →