Napi ige és dicséret (2021. november 30.)

Hadd legyen az enyém is az apostol élete célja. “Hogy részestárs legyek az Evangyéliomban”, vagyis részem legyen annak szívről szívre való továbbterjedésében. Hiába volna részem e világon bármely más ügynek előbbvitelében, ha az Istennek ez a szent ügye nélkülem haladna a maga útján. Általam is bizonyára “megnyerhet” és “megtarthat” némelyeket. És ez lesz hamar elmúló, gyarló életemnek egyetlen igaz eredménye!Hadd ragadjon át rám is az apostol buzgó szenvedélye.

Continue Reading →

Napi ige és dicséret (2021. november 29.)

Nem azért védte az apostol azt a jogát, hogy munkájáért javadalmat élvezzen, mintha ezzel a joggal élni is akart volna. Csak az igazság kedvéért. Egyébként két keze munkájával igyekezett megkeresni az élethez szükségeseket, s így “ingyen valóvá” tette az Evangéliumot azoknak, akik között szolgált. Ebben mutatta meg szolgálata “önként” való voltát.Maga az Evangélium hirdetése valóságos kényszer volt számára.

Continue Reading →

Napi ige és dicséret (2021. november 27.)

Aki kifogás tárgyává teszi azt, hogy Isten szolgálatában állva valaki ezért megélhetést kap, az valószínűleg hasonlít Pál apostol vádolóihoz.Az ő vádjuk – megérthetem az apostol szavaiból – kicsinyes volt. Elfelejtették, hogy sohasem lehet “megfizetni” senkinek az Evangélium hirdetését. Megbecsülhetetlen lelki szolgálatért csak nagyon kevéske ellenérték minden testi, földi viszont-szolgálat. Hálátlanság, ha valaki azt is sajnálja megadni.Nem is volt őszinte az apostol ellenfeleinek a vádja. Őt más mértékkel mérték, mint másokat.

Continue Reading →

Nyolc esztendő!

Hétről hétre olvasom az Igei Útravaló Hazafiaknak lélekgyógyító sorait. Ezt az élményt kőtemplomban manapság nemigen élhetjük meg. Ott mondanak valamit, aminek Isten házához nemigen sok köze van. Ezt a nagyon kevés kivételes gyülekezet visszaigazolja. A legtöbbször a jelentéktelen időtöltés végén még a persely jelenlétére is emlékeztetnek. Áthatja a politika ezt is úgy, mint napjainkat.

Continue Reading →

„Várva vártam az Urat, és Ő lehajolt hozzám, meghallotta kiáltásomat” (Zsoltárok Könyve 40: 2)

A régi finn népi dallam megszentelt sorainak áldó igéivel köszöntöm Testvéreimet Drága Advent küszöbén, Karácsony szent ünnepére várva, az egyházi év kezdetén!
‡ A régi keresztyének gyakran vettek ajkukra egy arám nyelvű kifejezést, amely eredeti formájában az Újtestamentumban is fennmaradt.
‡ Szent Pál apostol saját kezével írta az I. korinthusi levél zárszavában:
MARAN ATHA – JÖVEL URUNK JÉZUS
‡ Szent Péter apostol úgy írja le a híveket, mint akik sóvárogva várják a Jézus Krisztus visszajövetelét, az új eget és új földet.

Continue Reading →