ocskai István 1557-ben született Kolozsváron. Szülőháza Mátyás király szülőházától nem messze található, szülei itt Szapolyai János özvegyének, Izabella királynénak a fogságában voltak. Szabadulásuk után Bécsbe mentek, ahol édesapját Habsburg Ferdinánd a Magyar Kancellária titkárának nevezte ki, így Bocskai István a bécsi udvarban nevelkedett, Nádasdy Ferenccel együtt. Katonai, államigazgatási, politikai tudására itt tett szert. 1576-ban tért vissza Erdélybe, akkor, amikor Báthory Istvánt lengyel királlyá választották.
Károli Gáspár Nagykárolyban született 1529-ben. Iskoláit itt, majd Brassóban végezte, 27 éves korában kijutott a Wittenbergi Egyetemre. (az egyetem évkönyvében Caspar Carolus Pannonius néven szerepelt). Hazatérte után, 1562-ben Gönc városába került, a híres egri várkapitány – Dobó István – öccse támogatásával. Egy évre rá Gönc református prédikátora , később esperese lett.Nem sokkal később megválasztották a Kassa-völgyi egyházmegye szeniorává. Göncön, az ő vezetésével, 1566-ban tartott zsinaton fogadták el Kálvin Kátéját, ekkor tették le az alapjait a Tiszáninneni Református Egyházkerületnek.Méliusz Péterhez barátság fűzte, együtt tanultak Wittenbergben, majd az ő segítségével nyomtatta ki Debrecenben egy korai munkáját: “Két könyv minden országoknak és királyoknak, jó és gonosz szerencséjöknek okairól.” Ebben a mohácsi vész okait fejti ki; a magyar népre zúdult csapást vallási tévelygések, társadalmi és erkölcsi bűnök miatt Isten büntetésének tartja.