A tanítványok is csak annyit látnak, hogy a dolgok nem úgy alakulnak, ahogy ők szerették volna; a Mester magukra fogja hagyni őket. Nem folytatódik az amiben hittek, amiért annyi mindent vállaltak az eltelt három év alatt. Jézus pedig azt mondja, hogy az az igazság, hogy jobb nektek, hogy én elmenjek. Ők azt látták volna jobbnak ha velük marad, mert biztonságban érezték magukat mellette.
„Amikor a »Hazám, hazámat« éneklem, néha az erő is kimegy a lábamból annyira fáj, annyira fontos. Mielőtt bemennék a színpadra énekelni, azt érzem, hogy nyilvánosan fogok imádkozni. Olyan imát mondok el, amit a szerzők áldott pillanatban hoztak létre. Éppen ezért hatalmas felelősség a közvetítése. A »Hazám, hazám« nemcsak azért kedvelt mű, mert szép a dallama és szép a szövege: slágerré válhatott azért is, mert eléri a célját.
Ha az emberi szeretet nem emel túl valakit önmagán, akkor nem is szeretet.
Ha a szeretet óvatos, bölcs, számító és nem mutat túl önmagán, akkor egyáltalán nem szeretet.
Lehet vonzódás, szimpátia, meleg érzés, de nincs meg benne a szeretet igazi természete.
Ószövetségi napi igénk prófétai erővel szólal meg, mely a „minden hiába” pesszimista életérzéstől a felelősségteljes gondolkodáson át kaput nyit az Újszövetség hit, remény, szeretet világára.
Ez a történelemben semmicske, apró idő néha megtelik nemzetpusztító tragédiákkal, mint egykor Mohácstól a török berendezkedéséig, de megtelhet nemzetet felemelő építkezéssel, mint máskor: az1832-es reform-országgyűléstől a szabadságharcig
eltelt több mint másfél évtized.