„Ragadj pajzsot, vértet, és siess segítségemre!” (Zsoltárok Könyve 35:2)

A Lélek által megszentelt intellektus hívő bizonyságtétel, mely életünk pecsétje.
A bizonyságtétel tüze, a hivatástudat lángolása, a haza népének szeretete mindenek fölött, ami hitelt és veretet ad a szónak, az Ige igéző hatalmával.
Különösen abban az időben, amikor már nagyon gyűltek a vészterhes fekete fellegek anyaszentegyházunk és népünk egén.
Éppen ekkor kell igazán a pásztor, lelki-szellemi irányítónk, amikor megsemmisítésünkre tör egy Birodalom.
Egy tatáron már túl voltunk, de Oszmán hadai csak ez után következtek.
Kapisztráni Szent János igehirdetései olyan tömegeket mozgatnak szerte Itáliában, hogy „lassan a szabad ég alatt sem férnek el”.
Biblikus igehirdetése egyben lelki gondozás is volt, szíven találta őket, mint az első pünkösdkor Péter beszéde.
A papság tükre c. rövid dolgozata olyan erejű munka, melylelkész diploma ünnepség fénypontja lenne ma is, ha használnák!

Continue Reading →

Napi ige és zsoltár (2024. július 19.)

Családunkban a nyári málnaszedés már hagyomány. A múlt nyár sem volt kivétel. Amint a málnabokrok között haladtunk, áthallatszott hozzánk más szedőknek a hangja. A bokrok miatt nem láthattuk őket, de tisztán értettük minden szavukat. Igazán örültünk, hogy nem mi voltunk pletykájuk témája. Egy kedves barátom egyszer azt mondta nekem, hogy “beszéded elárulja, hol tartasz a keresztyén életben”.

Continue Reading →

Napi ige és zsoltár (2024. július 18.)

Mint egy ének a régi időkből, mint egy arany háttérre festett középkori kép, mint a gyermekkori napok emléke, olyan különösen hangzik, számunkra oly idegenné vált ez a lélekről szóló szó. Vajon van még napjainkban is, a gépek, a gazdasági harc, a divat és a sport uralmának korában olyasmi, mint lélek? Nem csupán egy a kedves gyermekkori emlékek közül?

Continue Reading →

Napi ige és zsoltár (2024. július 17.)

Az Úr, a mi Istenünk leszáll, hogy vezetőnk legyen. Ő tudja az utat, és vezetni akar bennünket, míg békességgel a célhoz nem érünk. Nem kívánhatunk magunknak nála csalhatatlanabb vezetőt. Adjuk hát át teljesen neki a vezetést, így soha nem fogunk utat téveszteni. Legyen Ő a mi Istenünk, és meglátjuk, hogy a vezetőnk is lesz. Ha követjük törvényét, és megtanulunk Vele járni, minden lépésünkben rá támaszkodni, akkor nem fogjuk eltéveszteni az életünk útját.

Continue Reading →