Isten kőtáblára vésette a szülők iránti tisztelet nagy parancsolatát. Isten minden parancsolata valami mondhatatlanul drága ajándékát védelmezi velünk szemben, a mi számunkra. Alig van nagyobb ajándéka Istennek, mint az, amit szüleimben bírok s kevés olyan ajándéka van, amit annyira kell védelmeznie velem szemben, mint ezt. Isten úgy rendelte, hogy szüleinken keresztül vegyük magát az életet. Rájuk bízott minket és szívükbe oltotta az Ő gondviselő szeretetét. Az anyai szem vigyázott, óvott; az atyai gondosság táplált, fegyelmezett, mindkettőjüknek lelke nevelt, imádsága és áldozata éltetett.Mögöttük végtelenbe kígyózik és az Isten szívéig ér az az óriási életfolyam, amelynek egyik hulláma én vagyok.