Napi ige és dicséret (2023. május 24.)

Mindannyian hajlamosak vagyunk a szellemi restségre. Nem akarunk belemenni az élet durva, kíméletlen forgatagába, egyetlen törekvésünk az, hogy nyugton hagyjanak; visszavonulunk, hogy megóvjuk nyugalmunkat. A zsidókhoz írt levél fenti verse arról ír, hogy egymást buzdítsuk, tartsunk össze, – mindkettőhöz kezdeményezés szükséges, mégpedig, hogy Krisztus érvényesüljön, nem önmagunk. A különvált, visszahúzódó, magányos élet teljes ellentéte annak a szellemiségnek, amit Jézus Krisztus tanít.

Continue Reading →

Napi ige és zsoltár (2023. május 23.)

Izráelben a rabszolgákat bizonyos szolgálati idő eltelte után fel kellett szabadítani, és ha az elhagyta ura házát, bőségesen el kellett látni. Urának mindezt kész örömmel kellett megtennie, mert csak így nyert áldást az Úrtól. Ennek az igehelynek a szelleme és Krisztus törvénye is arra kötelez minket, hogy bánjunk jól beosztottainkkal. Gondoljunk arra, miképpen jár el velünk Urunk. Ez kötelezzen arra, hogy mi is jóakaratúan bánjunk másokkal. Aki a kegyelmes Isten gyermeke, legyen nagylelkű saját maga is. Hogyan várhatjuk üzleti ügyeinkben Mesterünktől az áldást, ha elnyomjuk azokat, akik nekünk szolgálnak?

Continue Reading →

Napi ige és dicséret (2023. május 22.)

Mindenki tudja, mit jelent a só, vagy a lámpa világossága, hiszen minden háztartásban ismerik és használják. Maga Jézus is kisfiúként a názáreti szülői házban bizonyára sokszor figyelte anyját, amint a konyhában sót használ tartósításra, és lámpát gyújt, amikor lemegy a nap. Ismerte ezek gyakorlati hasznát. És élt is ezekkel az emlékképekkel, amikor arról magyarázott, hogy mit vár el tanítványaitól, hogyan éljenek és mutatkozzanak az emberek között. Akkor még nagyon kevesen voltak Jézus új társadalmának tagjai. Ez a kis kezdemény lett mégis a föld sója és a világ világossága. Mire gondolt Jézus? 

Continue Reading →

Kedves Klárika!

1959 májusában református templomunk nagytermében  90 lelkes nemzeti érzésű honfitársunkkal megalapitottuk a Bethlen Gábor Irodalmi és Baráti kört.Az évtizedek során számtalan kiválo magyar tudost, irodalmárt, történészt pűspököt, elöado művészt hivtunk meg .föképp a 89-es változások után. Legidösebb aktiv tagunk tavaly 102 éves korában a csillagösvény utján távozott. Itt memoriárral emlékeztűnk,  otthon Pesten disz vitézi temetésben részesűlt.

Continue Reading →