Ezeregyszáz éves hazánk korszakfordító újjászületésének ünnepén kegyelettel, büszkeséggel teli csodálattal és hálával emlékezünk 1848-49 hőseire. 1847 novemberében ült össze Pozsonyban az utolsó reformországgyűlés. Nem kevesebb, mint az ország rendi alkotmányon nyugvó királyság helyett polgári alkotmányos királysággá alakítása volt a Batthyány Lajos és Kossuth Lajos vezette ellenzéki párt célja. Ehhez meg kellett változtatni a politikai, társadalmi és gazdasági rendszert.
Január 22-e a Magyar Kultúra Napja. 1823. január 22-e szerepel Kölcsey Ferencnek a Himnusz kéziratán, ezért az ünnep dátuma. Az ünnepen, a legkülönfélébb helyeken rendeztek megemlékezéseket. Szatmárcsekén, a Himnusz szülőhelyén ökumenikus istentiszteletet tartottak.
Hősökre emlékezünk ma, azokra a magyar honvédekre, akik a Don-folyó mellett 1943. január 12-én kezdődött szovjet támadás hősei és áldozatai voltak. Német követelésre küldte ki a magyar kormány az előző évben a 2. Magyar Hadsereget. Többhónapos előnyomulás után érték el a Don vonalát. Közben súlyos harcokra is sor került. A legsúlyosabb harcokat azonban a Donnál vívták különösen három helyen, Korotojak, Uriv és Scsucsje helységek térségében, ahol a keletre kikanyarodott folyót nem sikerült menetből elérniük. Heves harcokkal a szovjet katonák e hídfőkben megvetették a lábukat.
2023. január 1-én ünnepeljük a legnagyobb magyar költő, Petőfi Sándor születésének 200 éves évfordulóját. És itt vannak már rejtélyek, amik nehezen tisztázódtak. Egy időben 1822. december 31-ére tették születési idejét és szülővárosának ő maga Kiskunfélegyházát tartotta, holott valójában Kiskőrösön anyakönyvezték kereszteltként 1823. január 1-én. Az már csak hab a tortán, hogy a XIX. század második felében több kunsági település versengett szülőhelye kitüntető címéért.
Augustus (Kr. e. 27 – Kr. u. 14) római császár parancsára adóösszeírást tartottak a Római Birodalomban és annak egyik tartományában, Palesztinában, amit úgy hajtottak végre, hogy mindenkinek ősi családi városába kellett jelentkeznie az adóösszeíróknál. Az összeírást követő adókivetés miatt helyenként ellenállás bontakozott ki. A zsidók egy része megtagadta az engedelmességet a római parancsnak, s itt-ott fegyvert ragadott. József és Mária azonban lojális volt. Elment Betlehembe, Dávid király nemzetségének városába, hogy adónyilvántartásba vegyék. A vendéglőben azonban már nem kaptak szállást, ezért egy istállóban húzták meg magukat, ahol Mária megszülte elsőszülött gyermekét, Jézust.