„Szeretlek benneteket” – mondja az Úr. De ti azt kérdezitek: „Miből láthatjuk, hogy szeretsz minket?” /Malakiás próféta 1:2/

„1956. október 23. örökké élni fog a szabad emberek és nemzetek emlékezetében.
E nap a bátorság, az öntudat és a győzelem napja volt. A történelem kezdete óta nincs még egy nap, mely világosabban mutatja az ember csillapíthatatlan vágyát a szabadság iránt – bármily kicsi is a siker esélye, s bármily nagy is az áldozat, amit követel.”
(John F. Kennedy USA elnöke 1960.)

Continue Reading →

„Mert semmi halállal büntethető vétket nem találtak bennem” /Apostolok Cselekedetei 28:18/

Julius Jacob von Haynau táborszernagy 1849. október 3-i napján utasította el gróf Batthyány Lajos miniszterelnök kegyelmi kérvényét, és elrendelte a kötél általi kivégzés végrehajtását. Két napja volt az egyik legősibb és leggazdagabb magyar arisztokrata családnak, hogy megpróbáljanak tenni valamit.

Continue Reading →

„Semmi halálra vagy fogságra méltó dolgot nem tett ez az ember” /Apostolok Cselekedetei 26: 31/

Sokszor megtörtént a történelemben, hogy a vádlott mély hatást gyakorolt azt őt vádoló személyre!
– Heródes király soha többé nem szabadult meg Keresztelő Szent János levágott fejének látványától, a Szent Próféta vérének ártatlan áldozatától. Istenem, miért kellett a bűnös kapcsolatban velem élő Heródiásra hallgatno?
– Poncius Pilátus megkövült tekintettel nézte a kötéllel megkötözött Szent Úr Jézus Krisztust. Fülébe csengett Claudia szava: „Vigyázz, ma egy igaz ember perében kell ítélkezned”. Munkácsy Mihály drámai erejű zsenialitással oldja meg a feladatát. A megkötözött kezű Jézus lent áll a trón előtt, mégis Ő a hatalmasabb a fent ülő Pilátusnál.
– Félix mint gyakorlott adminisztrátor öt nap alatt összeállította a Jeruzsálemi Nagytanács kérésére a vádat:
Szent Pál apostol veszedelmes ember, olyan mint a pestis, az evangélium hirdetésével meghasonlást támaszt a zsidók között szerte a világon, lázadást szít közöttük.

Continue Reading →

„Amikor megvirradt, a zsidók közül többen összesereglettek, és átokkal kötelezték magukat, hogy nem esznek és nem isznak addig, amíg meg nem ölik Pált” /Apostolok Cselekedeti 23:12/

Egyszer arról beszélgettek az angyalok, hogy lehet-e valaki Isten kedvence? KI tud ennek a kritériumnak megfelelni? Ki az igaz?
De ha mégis dönteni kell a nemzetek között, az csak magyar lehet. De hogy lesz valaki Isten magyar kedvence?

Árpád-házi Szent Erzsébet a legszebb magyar?
Kinizsi Pál a legbátrabb magyar?
Hunyadi Mátyás a legműveltebb magyar?
Rákóczi Ferenc a legnagyobb magyar?
Bolyai János a legokosabb magyar?
Petőfi Sándor a lánglelkűen író magyar?

Continue Reading →

„Csak azt tudom, hogy a Szentlélek városról városra bizonyságot tesz, hogy fogság és nyomorúság vár rám” /Apostolok Cselekedetei 20: 23/

„Amikor még gyermek voltam, úgy beszéltem, mint gyermek, úgy gondolkodtam mint a gyermek, úgy ítéltem, mint a gyermek.
De mikor férfivá nőttem, elhagytam a gyermek szokásait” (I. Kor. 13:11)
Szent Pál apostol ha csak a szeretet himnuszát hagyta volna reánk örökül, honnan idéztem e két mondatot, már az is a halhatatlanok örök pantheonjába emelte volna.
Életműve, szellemi-lelki – theologiai öröksége felbecsülhetetlen kincs. 13 levele az Újszövetség negyedét teszi ki, mely rendszerbe foglalta Szent Urunk életművét gyülekezetekre, és személyekre lebontva.

Continue Reading →