Napi ige és dicséret (2022. június 23.)

Egyik legmeghatóbb családlátogatásom akkor volt, mikor egy kedves nénihez kellett mennem. Sötétedett már, mikor betoppantam a szobába. Ő a fiókban keresgélt, meg is talált valamit, szorosan magához ölelte. Mikor meghallotta, hogy ott vagyok, hirtelen megfordult, s láttam, hogy könnyes a szeme. Elmondta, hogy elhunyt gyermeke dolgait őrzi abban a fiókban, s mikor nagyon fáj a gyász terhe, előveszi azokat, meg-megölelgeti, puszilgatja, mert gyermekére emlékeztetik, akit nagyon szeretett.

Continue Reading →

Napi ige és zsoltár (2022. június 22.)

Ahogyan az emberi szervezetben a vitaminhiány gondokat okozhat, úgy a hála hiánya is megtépázhatja lelki életünket. A Jézus által meggyógyított tíz bélpoklos közül egy tért vissza hálát adni. Ugyanis a hála nem más, mint érzületben, gondolatban, szavakban, vagy tettekben kifejeződő válasz, mellyel valaki a másik személye részéről tapasztalt kegyelmes, jóságos, jóindulatú cselekedetet, magatartást viszonozza. A hálát tehát csak közösségben lehet megélni és kifejezni (akinek és aki hálát ad). A gondunk az, hogy a közösségi kapcsolatok “vitamin hiányban” szenvednek, gyengülnek és sorvadnak.

Continue Reading →

Napi ige és dicséret (2022. június 21.)

Eljutottam-e már valaha arra a pontra a megtapasztalásaimban, amikor ezt mondhattam: “Én ugyan…, de… Ő”? Míg el nem jött ez a pillanat, soha nem tudhatom, mit jelent a Szentlélek keresztsége. “Én” – a végére jutottam, semmit se tehetek; “de.. Ő” éppen akkor kezd hozzá. Ő viszi véghez mindazt, amit rajta kívül soha senki más meg nem tehet. Felkészültem a jövetelére? Jézus nem jöhet addig, amíg valami útját állja, akár jó, akár rossz legyen az. Amikor jön, kész vagyok-e világosságra hozni minden rosszat, amit tettem? Akkor jöhet. Ahol tudom, hogy tisztátalan vagyok, oda belép, ahol azt gondolom, hogy tiszta vagyok, onnan visszavonul.

Continue Reading →