A Szentlélek minden “ajándéka” csak ideig való. Ebben a földi életünkben ruház fel vele bennünket, hogy betöltsük általa a mi szolgálatunkat. A célhoz elérkezve, lerakjuk majd az út harcaiban használt fegyverzetet. Ott, az örökkévalóságban, a “teljesség” világába érkezünk. Nem lesz már szükségünk azokra a “rész szerint való” ajándékokra, amelyeket ebben a gyarló világban használtunk.Még az Isten ismerete is, amelyet ebben az életben elnyertünk, csak ilyen átmeneti jellegű ajándék. Ez is csak “rész szerint való” és mi szükségünk lenne rá a “színről-színre látás” tökéletes világában? Magunk mögött fogjuk hagyni, mint a felnőtt ember gyermekkori gondolkozásmódját.
Jó a szeretetnek ebben a tükrében megnéznem a magam életét. Bizony, ráismerek arcomon sok csúnya foltra. Reám nem illik ez a jellemzés, amelyet itt a szeretetről olvasok. Sok-sok adósságot halmoztam a fejemre: nem voltam másokkal szemben mindig olyan önzetlen, türelmes, kedves, megértő és megbecsülő, amilyenné a szeretet tett volna. Isten kegyelme tisztítson meg e foltoktól!De jó ebben a tükörben szemlélnem mások arcát is. Ismerős vonások jelennek meg előttem. Voltak és vannak olyanok az életemben, akikből szeretet sugárzik felém. Mi volna nélkülük! Mennyit köszönhetek az ő odaadásuknak, elnézésüknek, hűségüknek!
Hogy milyen különösebb lelki “ajándékokkal” áldott meg, vagy nem áldott meg valakit a Szent Lélek, annál sokkal fontosabb kérdés az – mondja az apostol -, hogy van-e benne szeretet?Mert szeretet nélkül hiábavaló a legnagyszerűbb lelki “ajándék” is. Hiába van valaki felruházva akármilyen ritka képességgel is, amellyel mások közül kiemelkedhetik – ha szeretetlen ember. Szava szépen zenghet, de élet nem fakad belőle. Tudása tanítómesterré avathatja és hite csodákat művelhet, de senki igazán nem épül általa. Hősies odaadása magas lángot vethet, de hamar kialszik a fénye és semmi sem marad utána.
A Krisztus hívei között is szükség van vezetőkre, akik a többiek közül kiemelkedjenek és a többiek összességének javára végezzék el a maguk különféle szolgálatait. Ezért a Szent Lélek gondoskodik is róla, hogy legyenek ilyenek. Sokféle “ajándékai” között osztogat “némelyeknek” ilyen különleges képességeket, amelyek egyúttal megbízásokat is foglalnak magukban a vezetői szolgálatra.Az ilyen “ajándékok” nem is mindenkinek jutnak osztályrészül. Elég, ha egyesek elnyerik. Abból mindenkire áldás származik. Nem minták az ilyenek, hogy mindenkinek utánoznia kellene őket.
Néha az a kísértés fenyeget, hogy lebecsüljük a nekünk magunknak jutott kegyelmi “ajándékokat”. De máskor meg azzal igyekszik megbontani a Sátán közös