Az apostol a türelem gyakorlására a földművesen kívül más példákat is felhoz. A türelem példái voltak a próféták, akiknek a nagyságuk abban állott, hogy Isten nevében beszéltek, Isten elhívása állította őket szolgálatba. Ez azonban azt a feladatot rótta rájuk, hogy türelmesen szenvedjenek, a fájdalomtól ne meneküljenek és engedelmesen várjanak Isten szabadítására.
A föld fölötti uralkodásunk együttműködő jellegű. Miközben gyakoroljuk Istentől kapott hatalmunkat, nem mi idézzük elő a természet folyamatait, hanem csak együttműködünk velük. Az 1Mózes 1-ből egyértelműen kiderül, hogy a föld már azelőtt gyümölcsöző volt, mielőtt az embernek Isten megparancsolta, hogy töltse be és uralkodjon rajta. Persze mi még gyümölcsözőbbé tudjuk tenni.
A Cselekedetek könyvének egyik döntő jelentőségű története Saul megtérése. Míg az apostolok testben ismerhették meg Jézust, Saul mennyei dicsőségében ismerhette föl. Mert Jézus elébe ment a damaszkuszi úton, amikor ő ellene vonult. Félúton találkoztak, hogy soha többé el ne váljanak.
Ne te magad határozd el, hogy Isten szolgálatába lépsz, de amikor Isten hív, jaj neked, ha jobbra-balra tekintgetsz. Nem azért szolgálunk Istennek, mert mi magunk választottuk ezt, hanem mert Ő megragadott minket. Akkor már nincsenek ilyen kifogások: “Ó, én nem vagyok alkalmas erre.” Isten határozza meg, hogy mit kell mondanod, nem a te természetes hajlamaid.
Te pedig amikor imádkozol, menj be a belső szobádba, és ajtódat bezárva imádkozzál Atyádhoz titokban; Atyád pedig, aki látja amit titokban teszel, megfizet neked.