Károli Gáspár Nagykárolyban született 1529-ben. Iskoláit itt, majd Brassóban végezte, 27 éves korában kijutott a Wittenbergi Egyetemre. (az egyetem évkönyvében Caspar Carolus Pannonius néven szerepelt). Hazatérte után, 1562-ben Gönc városába került, a híres egri várkapitány – Dobó István – öccse támogatásával. Egy évre rá Gönc református prédikátora , később esperese lett.Nem sokkal később megválasztották a Kassa-völgyi egyházmegye szeniorává. Göncön, az ő vezetésével, 1566-ban tartott zsinaton fogadták el Kálvin Kátéját, ekkor tették le az alapjait a Tiszáninneni Református Egyházkerületnek.Méliusz Péterhez barátság fűzte, együtt tanultak Wittenbergben, majd az ő segítségével nyomtatta ki Debrecenben egy korai munkáját: “Két könyv minden országoknak és királyoknak, jó és gonosz szerencséjöknek okairól.” Ebben a mohácsi vész okait fejti ki; a magyar népre zúdult csapást vallási tévelygések, társadalmi és erkölcsi bűnök miatt Isten büntetésének tartja.
Legjelentősebb munkája a Biblia első teljes, magyar nyelvű fordítása. Ezt a hatalmas munkát, amit 1586-ban kezdte el, többen támogatták, mint pl. Torna megye főispánja, majd Rákóczi Zsigmond, erdélyi fejedelem… Hat református lelkésztársa volt segítségére, neveik sajnos nem maradtak fenn. A Károli-Biblia nyomtatását 1589-ben kezdték el Vizsolyban, körülbelül másfél év alatt be tudták fejezni. 700-800 példány készült akkor belőle, jelenleg Magyarországon 24 példány található meg.
„Istennek nevét segítségül híván, minek utána hozzá kezdettem volna egynéhány jámbor tudós atyafiakkal, kik nékem a fordításban segítségül voltak, meg nem szűntem addig, míg nem véghöz vittem a Bibliának egészben való megfordítását…”
E bibliafordítás nemcsak a reformátusoknak, de minden magyar protestáns hívőnek is kizárólagos bibliájává lett. Jelentősége egyedülálló; anyanyelven lehetett olvasni, a felolvasásokat hallgatni. Károli a fejezetek elé tartalmi összefoglalást is készített, megmagyarázta a nehezebben érthető részeket. Több, mint 120 kiadást ért meg, nagymértékben befolyásolta a magyar nyelvet, erre a fordításra szokták a “bibliai íz” kifejezést használni. Mint a legolvasottabb magyar könyv, eldöntötte az addig nem egyértelmű helyesírási szabályokat.Ezt a stílust később Szenci Molnár Albert átvette zsoltárfordításainál, így téve hatásosabbá, szívközelibbé az énekeket. 61 éves korában, Göncön adta vissza lelkét teremtő Istenének.
Reményik Sándor, Károli Gáspár születésének négyszázadik évfordulójára írt verse:
A Fordító – Károli Gáspár emlékezetére
Alkotni könnyebb: a szellem szabad,
A képzelet csaponghat szerteszét,
Belekaphat a felhők üstökébe,
Felszánthatja a tenger fenekét,
Virágmaggal eget-földet bevethet,
Törvénnyé teheti a játszi kedvet,
Zászlóvá a szeszélyt, mely lengve lázad,
S vakmerően méri Istenhez magát…
Az alkotás jaj, kísértetbe is visz.
A fordítás, a fordítás – alázat.
Fordítni annyit tesz, mint meghajolni,
Fordítni annyit tesz, mint kötve lenni,
Valaki mást, nagyobbat átkarolva,
Félig őt vinni, félig vele menni.
Az, kinek szellemét ma körülálljuk,
A Legnagyobbnak fordítója volt.
A Kijelentés ős-betűire
Alázatos nagy gonddal ráhajolt.
Látom: előtte türelem-szövétnek,
Körül a munka nehéz árnyai:
Az Igének keres magyar igéket.
Látom, hogy küzd: az érdes szittyanyelv
Megcsendíti-e Isten szép szavát?
És látom: győz, érdes beszédinek
Szálló századok adnak patinát.
Ó be nagyon kötve van Jézusához,
Félig ő viszi, félig Jézus őt,
Mígnem Vizsolyban végül megpihennek,
Együtt érve el a honi tetőt.
Amíg mennek, a kemény fordítónak
Tán verejtéke, s tán vére is hull,
De türelmén és alázatán által
Az örök Isten beszél – magyarul.