Szenci Molnár Albert (1574-1634). Szencen született; innen családneve első fele, a második abból eredt, hogy édesapja molnár volt. Alsó iskoláinak egyike – talán a leghíresebb – Gönc volt. Épp abban az esztendőben tanult ott, amikor Károli Gáspár, az “istenes vénember”, a magyar nyelvű Biblia első fordításának nyomtatási munkáin dolgozott. Feledhetetlen, egész életét meghatározó volt ez az év a számára. Tizenhat éves korától – az alsó iskolák elvégzése után – külföldi intézményekben tanult – többek között Wittenbergben és Heidelbergben, közben bejárta Németországot, Ausztriát, Svájcot, Itáliát. Egy spanyol úr viszi magával hintóján Itáliába, jutalmul a művelt társalgási lehetőségért, Hessenben Móric Hessen-Kasseli tartománygróffal, aki Árpádházi Szent Erzsébet leszármazottja, találkozik, Prágában Kepler mutatja be Rudolf császárnak, mint tudóst, hiszen akkorra már két könyve is megjelent. (Latin-magyar szótár, Magyar Grammatika)
Svájci útja során találkozott először azzal, hogy templomban anyanyelven zsoltárt énekelnek. Népi dallamokon szólaltak meg a zsoltárok francia nyelven. A Biblia ódon ünnepi ereje ötvöződött a népi dallamokkal. Szencit annyira magával ragadta ez a zsoltáréneklés, hogy ettől fogva nem hagyta nyugton az a gondolat, hogy magyarra is lefordítsa a zsoltárokat. A gondolatot tett követte; a 150 zsoltárt 90 nap alatt fordította le, és “öltöztette magyar zubbon-köntösbe”. Nemcsak a fordítás volt óriási teljesítmény, hanem a verselése is, ugyanis a zsoltárok igen változatos versformákban, 130 dallamra íródtak. Ez a zsoltároskönyv, “Psalterium Ungaricum – Szent Dávid királynak és Prófétának százötven zsoltári”, lett az első nagy magyar műfordítás. Zsoltárkönyvét több, mint százszor adták ki, nyelvezete olyan költők verselésére is hatott, mint; Arany János, Tompa Mihály, Ady Endre…
Az ő érdeme az első kisalakú Biblia kiadása is. Azt az álmát valósította meg ezzel, hogy a Vizsolyinál kisebb forma alacsonyabb áron adható, így könnyebben terjeszthető legyen. Ebben a Biblia-kiadásban a magyar biblia-fordítás történetében először választja szét a szorosan vett bibliai könyveket – amelyek fordítását javította; könnyebben érthetővé téve -, és az ún. apokrif irodalmat. A könyv végén megjelennek a zsoltárok is, kottával, valamint a Heidelbergi Káté saját fordítású, rövidített változata. A siker akkora volt, hogy négy év múlva újra ki lehetett adni művét.
Nagy vállalkozása volt Kálvin Institutiójának a magyarra fordítása, aminek ezt a címet adta: “A keresztyén religiora és igaz hitre való tanítás”. A fordítás érdekessége és jellegzetessége, hogy törekedett a latin szavak és kifejezések magyar megfelelőinek használatára, ha ilyenek nem voltak, akkor új szavak alkotására. Ezzel a fordítással lett teljes a reformáció magyarországi szellemi háttere: Károli Gáspár lefordította a Bibliát, Huszár Gál a Heidelbergi Kátét, Szenci Molnár Albert a zsoltárokat és Kálvin Institutioját.
Az Institutio kinyomtatását követően, Bethlen Gábor hívására családostól Erdélybe költözött. 1634-ben Kolozsváron hunyt el, síremléke a Házsongárdi temetőben található.
A képek forrása:
hu.wikipedia.org