Gondolatok az Átkosról (1. rész)

Magyarország jobban teljesít???

A kormánypropagandából ez egyértelműen kiderül.

De még mielőtt bárki is, a reklámszlogenből a fidesz hazudozására gondolna, nézzen vissza kicsit az eddigi kormányok áldásos tevékenységére, hisz mindegyik elmondta magáról, hogy mennyi jót tettek az országért. Bezzeg az ellenzék!
És hogy, hogy nem, egy-két kormányciklus után a szavazók a kispadra kényszerítették a hazug politika miatt valamennyit. Sajnos, csak kispadra. Onnan ugyanis újra játékba lehet kerülni! Az emberi hiszékenység, a rajongás, a vakság bizony gyakran pályára küldi ezeket a „játékosokat”!

Nézzük másként a dolgokat!

Módszerváltás előtt létezett egy rendszer. Szocializmus, melyre gyakran hivatkoznak, mint Átkos rendszer! A sokat ostorozott rendszerre egyre többen tekintenek azonban vissza nosztalgiával.

Nemrég rábukkantam egy mémre.

Az üzenet véleményem szerint szemellenzős, vagy inkább elfogult, talán csak egyszerűen vak! Nettó fidesz-gyűlölet. De nem különb a fideszes rajongó tapsonc sem! Legalább annyira gyűlölik ők is az ellenzéki pártokat.

Mostanra, egy nemzeti érzelmű embernek egyre nehezebb véleményt formálnia az Átkosról.

A múltrendszer megítélése egyre inkább felemás, ha az ember elfogulatlanul próbálja összehasonlítani a megújult, a megjavított, a rendbe hozott, mostanra már egyértelműen jól működő rendszerrel. Nyilvánvaló, hogy az Átkosnak megvoltak a hibái, megvolt a bűne, de amikor próbálná az ember igazolni a módszerváltás sikerét, mintha csak hitegetné magát. Sajnos vannak tények, melyekkel úgy tűnik nem lehet vitatkozni.

Az Átkost lehet szapulni, ám igazságtalan lenne, nem észrevenni a pozitívumokat!

Mostanra a józan ítélőképességgel megáldott, nemzeti értékeket képviselő embernek azt kell látnia, hogy az előzőrendszerben mintha már a nemzeti érzelem is több lenne. Másként, mint ahogyan az mostani értékek mentén elvárható lenne, de több. Több volt ami magyar és ahhoz úgy viszonyultak az emberek, hogy meg kell becsülni, meg kell őrizni. Működő magyar gyárak, üzemek, egészségügyi létesítmények, megőrzött nemzeti kincsek, értékek.

Így őriztük meg például a híres magyar Ikarus gyárat

Egy példa erre. Abban a rendszerben minden az népé volt, s ezért semminek nem volt gazdája(?). Mostanra már a magántulajdon és annak védelme a szent!
És mit kell tapasztalni, mintha most nem lenne gazdája semminek. Mert egy cég tulajdonos csak a hasznát szedi egy üzemnek, gyárnak, de költeni nem nagyon akar rá. Az új istenség, Mammon!
Aki pedig ott dolgozik? Nem az övé. Nem érzi a sajátjának, ezért úgy is áll hozzá. Elég végig menni a gyártelepeken. 80%-ban igaz, hogy az építmények romosak, rozsdásak, felújításra szorulnak, a telephelyek pedig gazosak, rendezetlenek.

Ami viszont sajnálatos, hogy az emberek az otthonaikra sem adnak. Néha a pénz hiánya miatt, de nagy úr a tétlenség is.

Az elnyomó Átkos rendszerrel ellentétben, elmondható, hogy mostanra szabadok(?) vagyunk. Ám ez a szabadság álságos, inkább valamiféle ármány! A szabadság inkább szabadosság! Az élet mértéktelen és gátlástalan élvezete. Erkölcstelenség, megannyi rossz emberei tulajdonsággal. Egy legújabb kori hedonizmus, ami ugyanúgy pusztuláshoz vezet, mint Róma idejében.

Mostanra azt tekintik értéknek ami valójában silány, sekélyes, a lényeg, hogy olyan új legyen! De a régi értékeknél jobbat, többet felmutatni már nem tudnak, mert nem is nagyon lehet.

LIBERALIZMUS!

Ez rombol le mindent! Egy eszme, mely valójában önellentmondásos, mert azt sem tudja képviselni, amit hirdet.
Mert nem tűri meg azt, ami neki ellentmond, teszi ezt a tolerancia jegyében. Nem tűri meg az elnyomást, de mindent elfojt, megtör, ami neki nem tetszik, neki ellentmond. Meghamisít minden értéket, ami nemzeti, gyalázva, semmitmondóvá beállítva azt, próbálja a maga teremtette „értékeket” jobbnak feltüntetni.
Fellazítja az erkölcsi normákat, jogokat hirdet kötelezettségek nélkül.
Az eredmény széthúzás, gyűlölet, közöny, kegyetlenség. Zsarnokság; szegénység, nyomor, vele szemben a haszonlesés; egyre durvább erőszak, bűnözés. Félelem keltés. No de zavarosban lehet halászni!

A fenti kis mémet (Apu, mi az az MSZMP) olvasva, tényleg értetlenül néz maga elé a hazájáért, nemzetéért aggódó hazafi.

A módszerváltás előtt épült gazdaság, bár számos sebből vérzett, az a gazdaság piacokra termelt. Ezt a gazdaságot számolta fel, a piacokat szerezte meg magának a nyugat! Módszere az Európai Unió.

Csak Debrecenben fel tudunk sorolni 10 olyan gyárat, üzemet, ami átlag 1000 embert (ha nem többet!) foglalkoztatott: DEKO, HÚS Ipar, BARNEVÁLL, Házgyár, Medikor, MGM, Vagongyár, Dohánygyár, Bőrgyár, Debreceni Cipőgyár, Debreceni Kötszövő, Debreceni Tejgyár… Idegen kézben a BIOGAL…

Országos szinten csak néhányat említve: cukorgyárak, konzervgyárak, bányák, stb.
Idegen kézben a stratégiai fontosságú ágazatok. Energia, hírközlés. (És csak halkan jegyzem meg, felszámolták a katonaságot is!)

Ezeknek az gyáraknak, üzemeknek a megszűnése nem csak egy adott gyár, üzem megszűnését jelentették. Megszűnt az ezekhez kapcsolódó mezőgazdaság, állattenyésztés, és a hozzájuk tartozó kiszolgáló könnyű és nehézipar, szállítmányozás (közúti és vasúti szállítmányozás). Mind romokban.

És ez a módszerváltás után! Tegyük fel újra a kérdést! Akkor melyik rendszer a nemzeti érzelműbb? A nemzeti érzelem nem azt parancsolná, hogy ami volt azt legalább becsüljük meg? Hogy arra építkezve, haladjunk egy jobb irányba?

A felszámolásában közreműködők pedig valójában egyszerű hazaárulók!

És még csak ez sem volt az Átkosban! A hazaárulás nagyon súlyos bűncselekmény volt akkoriban. Ennek a bűnelkövetésnek volt következménye!

A képek forrásai:
olkt.hu
nlc.hu

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük