Világvége – Ha élünk a lehetőséggel

Igaz, hogy a mostani járvány lehetséges legtragikusabb következményei ihlették a gondolatot, ám ne gondolja senki, hogy arra a következtetésre jutottam, hogy vége lesz a világnak!
És mégis azt mondom, ennek megvan a lehetősége. Ha élünk vele!
Ha csak azt a rövid időszakot vizsgálom, amit én megéltem a Föld és lakóinak történelmében, elmondhatom, hogy több világvégét megéltem.
Jó néhányszor megjósolták, hogy nincs tovább, vége mindennek. És bizony nem kevesen figyeltük aggodalommal a dátumot, amikor lepereg az utolsó homokszem is.

Nem történt semmi.

Szép lassan megtanultuk, hogy nem kell az ilyen jóslatokkal foglalkozni (és ez az érdektelenség is aggasztó!), mert akik a jelekből kiolvasták, a szörnyű vég kezdetét, leírták a katasztrófa lefolyását, és megírták magát az összeomlás majdhogynem pontos időpontját, tévedtek!

Ennek több oka lehet. Vegyük a legegyszerűbbet – Occam borotváját segítségül hívva – a legtöbb jós, vagy szélhámos volt, vagy csak nem értett a dologhoz!
Az is meglehet, hogy a korabeli jós nagyon is látott arra utaló jeleket, ami a pusztuláshoz vezet, csak a kor nyelvezetének eszközeivel élve próbált az emberekre hatni. Esetleg, a jelekből más következtetést vont le!
Mi, akik korban jó néhány évszázaddal követtük a régieket, vagy éppen együtt élve néhány modern kori jóssal, végig sem gondolva az éppen időszerű világvégét – mert valljuk meg, lusták vagyunk magunk utána járni a dolgoknak, gondolkodni egy kicsit – hittünk, hiszünk a jósoknak, a tisztánlátóknak, a megvilágosodott guruknak.

És akkor most felmerül a kérdés, igazuk volt a világvégét illetően? (Itt nem a szélhámosokra gondolok!)
Azt mondom, nagyon is így lehet! Sőt!! Igazuk volt, minden világvégét illetően. Csak mi emberek, elszalasztottuk a lehetőséget!

Vége lehetett volna a világnak, csak ragaszkodtunk a viszonylagos rendhez, féltünk az ismeretlentől, nem hittünk egy jobb világ felépítésének lehetőségében!
A régiek (a jelenkori szenzációhajhász, megélhetési jósok szóra sem érdemesek!) üzentek nekünk. A rendelkezésre álló eszközeikkel megírták, mikor, hogyan, és mi lesz azután! De a koruk nyelvezete, gondolkodás módja nem a ma emberének nyelvezete.

Tehát voltak világvégék!

Mint ahogyan ez a mostani járvány is lehetne a világvége! S ha okosak vagyunk, most nem szalasztjuk el a kínálkozó lehetőséget!

Hajlamosak vagyunk a világvégén azt érteni, hogy minden ami szép, ami jó, amiért oly sokat dolgoztunk, valami miatt elpusztul, és mi magunk szörnyű halálunkat leljük.

Az apokalipszis négy lovas

Bár bizonyos esetben mindez igaz, és szükségszerű! Mert igaz az is, hogy minden háborúnak, de még egy modern kori békés hadgyakorlatnak is vannak veszteségei, legyen az anyagi, vagy emberi veszteség!
Ennek a mostani – nevezhetjük háborúnak! – járványnak, gazdasági, pénzügyi, társadalmi válságnak is lesznek áldozatai!
Amire most célzok tehát, nem egy világvége-jóslat, csupán egy gondolat: most megcsinálhatnánk egy világvégét!
A járvány most végig söpör a világon. Sajnos emberek fognak meghalni! Vállalkozások, cégek, még nagy vállalatok is, és talán még bankok is, csődbe mennek, mehetnek! Ennek következtében családok kerülhetnek az utcára, veszíthetik el egzisztenciájukat!
Sajnos ez a veszteség, az áldozat. Ám ezután jöhet valami új! Egy olyan világot formálhatunk, ami sokkal emberségesebb, élhetőbb, mint ez a mostani!

Most még nem látjuk, mert a figyelmünket a járvány köti le, de a világ a háttérben gazdaságilag, pénzügyileg, társadalmilag is átrendeződik!

Korabeli kép a spanyolnátha idején

De nem kellene a válság után ugyanazok az értékek mentén tovább haladni mint ez a mostani, ami tulajdonképpen a pusztuláshoz vezet, vezetett, és ami előidézte a világvégét. Itt nem a járványra gondolok. Az jött, ahogy jött, de amit eredményezett, eredményezhet, annak nem kellene még egyszer előállnia!
A járvány csak megmutatta (tervszerűség nélkül, lévén egy vírus), hogy azért tud, ennyi veszteséget okozni, mert teljesen rossz irányba haladunk. Hogy amit eddig csináltunk, az ha nem egy ilyen járványnak köszönhetően, de ugyanúgy egy világvégéhez vezet. Rosszak a módszereink. Megannyi emberi gyarlóság: pénzéhség, haszonlesés, és még jó néhány amit most nem sorolok tovább, pusztít, öl, nyomorba dönt! Mindezek egyértelműen a véget jelentik.

A liberális EU bizony leszerepelt! Itt az ideje, a nemzetek Európájának!

Az EU az uniós értékeket félti a konzervatív eszméktől, törekvésektől, közben észre sem veszi (nem akarja, mert liberális fertőből, a rendetlenségből nagy haszna származik!), hogy mennyire impotens, mennyire nem tudta megvédeni az embereket, és Európa több ezeréves értékeit!

Ha most jól csináljuk, végre vége lehet a világnak! És úgy, ahogyan mi akarjuk! És ez nagyon fontos, hogy megértsük!

Mert ha szándékosan alakították a mostani válságot, akkor bizony a válság előidézői, s majdan rendezői esetleg olyan formán hozzák el, teremtik meg kifejezett(!) kérésünkre az újvilágot, hogy amikor már a viszonylagos nyugalomban éljük a szokott nehézségektől terhes életünket, körülnézve csak pillogunk: mi nem ezt a lovat akartuk!

Ha tehetjük, akkor most leszámolhatunk a liberalizmussal. Olyan értékek mentén dolgozhatunk, amelyeket a saját hasznunkra teremtünk meg.

Nemzetek Európája, keresztény értékrend, emberség. Mindezt a szeretet, alázatosság; a rend, fegyelem, a nemzeti gondolkodás mód, hagyomány tisztelet… teremti meg!

Valahogy így:

A képek forrásai:
femina.hu
bizzarium.com
24.hu

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük