„A barbárok nem mindennapi emberséget tanúsítottak irántunk” /Apostolok cselekedetei 28:2/

Szatmárcsekei csónakos temető Kölcsey-kriptával

Magyar Testvéreim!

Isten rendelkezik, s az emberek engedelmeskednek. Isten eleve elrendelésének mennyei predestinációjáról szóló tanítását Kálvin János tudós, reformátor, egyházatya fejtette ki legrészletesebben Institutio c. művében. Élete vége fele közeledve áldott Nagyságos Rákóczi Ferenc Fejedelem Emlékirataim c. könyvében sokat gondolkodott arról, hogy mi hogyan, és mi miért is történhetett úgy, ahogyan történt? Szenvedésekkel és próbákkal terhelt sorsát hittel és imádsággal volt képes elhordozni a száműzetés gyötrő keserűségében.

Nagyságos Fejedelem nevéhez három pátens kötődik.
1. A vásárosnaményi pátenst 1703. július 18. napján adta ki.
2. A nyírgyulaji pátenst 1703. július 24. napján adta ki.
3. A vetési pátenst 1703. augusztus 28. napján adta ki.

Nagyságos Fejedelem Kisvárdáról tartott Nagyecsedre hű kurucaival, s közben letáborozott Nyírgyulajban július 24 -én, hogy tárgyaljon Nyírbátor nemeseivel, a Báthoryakkal.
A hétezer főt számláló Esze Tamás talpas hadserege a falú déli részén a Nyírbátorba vezető út mellett táboroztak le, míg a Bercsényi-huszárok az Ófehértó és Nyírgyulaj közötti legelőn ütöttek tábort.
„MAGÁNÉRDEK KERESÉSE NÉLKÜL VETTÜK KEZÜNKRE…” Olvassuk el Isten iránti hálával a gyulaji pátens szövegét, „keserves bujdosásra űzettetett sorsunk”!

Terjedelmi okok miatt a gyulaji pátens szövegéből csak egy kis részt tudunk ízelítőül bemutatni: „Mi, fejedelem Felsővadászi Rákóczi Ferenc nemes Sáros vármegyének örökös főispánja adjuk tudtára mindeneknek, az kiknek illik, ezen megnyomorodott Magyar hazánkban, nevezet szerént Nemes Szabolcs vármegyében lakozó egyházi, világi, úri, nemesi és fegyverviselő avagy fegyver viselhető, egyszóval minden rendű embereknek; nevezet szerént pedig Szentmihályt, Dobon, Dadán, Lökön, Eszláron és az Tisza mellett lakóknak, hogy Isten ő Szent Felsége ezen egy Magyar hazánk régi dicsőséges szabadságának, törvényes igazságának felszabadítására és az elviselhetetlen s törvénytelen, kegyetlen igának kivetésére, fegyverekkel törvénytelenül keserves bujdosásra űzettetett sorsunk után most nemcsak édes Magyar országunknak határára, de már ezen nemes Szabolcs vármegyébe szerencsésen behozván, akaránk ezen fegyverviselésünk okát minden rendüeknek ezen nemes vármegyében is nyitott pá­tensünkkel világosítatunk és bizonyossá tennünk. Hogy egyedül hazafiúságunktól viseltetvén, megnyomorodott hazánknak keserves, törvénytelen szenvedését, és az idegen nemzettől törvényeink, diplomáink igazságának ellen való sanyargatásit szánakodó szívvel érezvén, minden privatumok ambitiója /magánérdek keresése/ nélkül vettük kezünkre most ügyét nemzetünknek. Az mikor az kiszabadulásnak oly bizonyos alkalmatosságit láttuk, hogy ha most nem, majd soha hazánk szabadulását nem remélhetni.”

Minden esztendő január havának harmadik hete ökumenikus imahét, melynek kezdete a második nagy háború világégése utáni békevágyból bontakozott ki a keresztyén felekezetek között. Az igeszakasz alapgondolata mindig más országból indul el, és a különböző felekezetek közösségei egymás templomába zarándokolva élik meg egyetemes Krisztus-hitüket.
Idén a máltai keresztyének javaslata alapján, „kicsit hazabeszélve”, az alábbi újszövetségi szakaszt ajánlották a nyolc estére lebontva:

Szent Pál Málta szigetén
„Miután megmenekültünk, akkor tudtuk meg, hogy Máltának hívják ezt a szigetet. A barbárok nem mindennapi emberséget tanúsítottak irántunk, mert tüzet raktak, és a ránk zúduló eső és a hideg miatt mindnyájunkat befogadtak.”

Szent Pál apostol, aki annyit utazott a tengeren, aki kétszer szenvedett hajótörést, akit egyszer 24 óráig hánytak a viharos szelek, azt tanácsolja, hogy október vége lévén, teleljenek Kréta déli oldalán, a Szép kikötőben. Tanácsát a pénzéhes hajótulajdonos nem fogadja meg, és űzi-hajtja a személyzetet, kockáztatva a 276 utas, az értékes rakomány és a hajó értékét. November eleje van, és a Földközi-tenger keleti medencéjében rájuk csap az orkán, és elragadja a hajót. Több napon át nem látják a Napot, Holdat és csillagokat, minden tájékozódását elveszti a legénység, a kormányost odakötik a kormányhoz, vitorlákat bevonják, értékes rakományt tengerbe dobáltatja a kapitány.
Csak Pál apostol marad nyugodt és hallgat. Nem áll elő: „Na ugye megmondtam”? A félelem és kétségbeesés tetőfokán ennyit mond csak:
„Mert ma éjjel elém állt annak az Istennek az angyala, akié vagyok, és akinek szolgálok. És azt mondta: Ne félj Pál, neked a császár elé kell állnod, és Isten neked ajándékozta mindazokat, akik veled vannak a hajón.
Ezért legyetek jó reménységben, férfiak! Én hiszek az Istennek, hogy úgy lesz, ahogyan nekem megmondta. Egy szigetre kell kivetődnünk.”

Pósa Lajos: Magyar vagyok – Hallgassuk meg a művet!

A sors szele hajtja Rákóczit hű kurucaival „gonosz, hűvös szépségek felé” (Ady), (Habsburg ellen), a sors szele hajtja Pál apostolt hajós népével „gonosz, hűvös szépségek felé” (Ady), (császár ellen).

Mások az idők, de az arányok, az esélytelenség, a nyomorúság, a küzdelem a régi. Isten támassza a Dávidokat a Góliátok ellen!
Davos 2020. január 21. Gazdasági Világ Fórum – Gréta Thunberg és Donald Trump beszéde a világ jövőjéről. – Hallgassuk meg!

„A barbárok nem mindennapi emberséget tanúsitottak irántunk” – olvassuk az igében. Úgy gondolom, a fordítás nem szerencsés, mikor „barbároknak” nevezi Málta őslakosait.
Helyesen: népek fiai lenne.
Mikor 1899-1901 között Pápua-Új Guineában dolgozott a világhírű Tasnádról származó Bíró Lajos biológus-etnográfus, azt mondta személyes tapasztalata után: „A barbárok a megszálló »keresztyén« angol és német (!) gyarmatosítók. Az előbbiek felégetik a bennszülöttek kunyhóit, pirograit, utóbbiak pedig hátulról lövöldözik őket. Az igazi keresztyének a pápuák!!!”

Bicskey Dániel – Leszler József: Fergeteg dúlt, vihar tombolt – Hallgassuk meg a szép népdalt!

A sziget legfőbb embere és birtokosa Publiusz, aki három napig házánál látja vendégül őket. Apja beteg, lázas maláriában szenved, és Lukács evangélista az orvos gyógyítja meg, miközben Pál, a lélek embere sokak szerint maga a csodatévő, aki tudta és látta előre, hogy mi fog történni a hajóval és az utasokkal.
Két ige teljesedett be:
1. Jézus ott volt a hajóban Lelke által, mint egykor a viharos Genezáreth taván.
2. Elmenvén széles e világra, hírdessétek az evangéliumot minden népeknek, tegyétek tanítványokká őket.

MÁLTA VISSZHANGZOTT JÉZUS NEVÉTŐL!!!

Davos előtt egy nappal hozták nyilvánosságra a legnagyobb hírügynökségek:

„A VILÁG LEGGAZDAGABB EGY SZÁZALÉKA KEZÉBEN ANNYI PÉNZ VAN, MINT A 6,9 MILLIÁRD LEGSZEGÉNYEBB FÖLDLAKÓ ÖSSZVAGYONA!”

Hogy kik ők? Ők azok, akik hajszolják a hajókat, a legénységet, a környezetet. Semmi nem számít a hasznon kívül. A világ parazitái ők, és azon csodálkoznak, hogy senki nem szereti őket. A parton ott van a roncs hajó, roncs természet, roncs emberek. Mindent elborít a szenny és hazugság. Akik elszenvedik a mérhetetlen károkat, azok az emberek képesek még ezek után is szeretni, emberségesek lenni, oltalmat nyújtani, ételt készíteni, befogadni.
Számítások szerint ha a világ leggazdagabbjai csak 0,5% adót fizetnének 10 éven keresztül, akkor 117 millió új munkahely jönne létre. az oktatásban és az egészségügyben.
A világ csendőre az USA mögött álló és azt irányító Birodalom, mely a NATO-on keresztül terrorizálja a civilizációt.

Bogár László professzor írja: „Elitjének már nincsenek szellemi céljai, sem képessége, sem akarata arra, hogy az általuk még fennen hírdetett, de már rég kiüresedett értékeket fenntartsák, újraalkossák, minden tevékenységük csak a világ szimpla kifosztására irányul, létezésük egyre primitívebb parazitizmussá válik. A világ egyre kevésbé hajlandó »önként« megfinanszírozni a Birodalom általi kifosztását és káoszba süllyesztését. A Birodalom viszont egyre ingerültebben próbálja megtorolni ezt az »engedetlenséget«, s mindez elkerülhetetlen vezet világháborús feszültséghez”

A nem mindennapi emberség szeretetét és törvényét Isten írta szívünkbe teremtettségünk okán, olvassuk a római levélben. Mikor a szegény adózó szatmári népet szíve teljességével ölelte keblére a legnagyobb magyar Rákóczi Ferenc, – Esze Tamás, Bercsényi Miklós, Mikes Kelemen és valamennyi kuruc tudta, készek meghalni hazáért és szabadságért.
A szegény adózó szatmári nép követe volt Kölcsey Ferenc is, ki meghagyta a túristvándi vízimalomban, hogy aki nem tud őrletni, annak is legyen kenyere. Volt kenyere és lett himnusza.

Tekintsük meg a túristvándi vízimalmot Kölcsey földjén!

„A jó hírért-névért s az szép tisztességért
ők mindent hátra hadnak,
Emberségről példát, vitézségről formát,
mindeneknek ők adnak”
(
Balassi Bálit)

Republic: Varázsolj a szívemmel – Hallgassuk meg a dalt Szatmár és Kárpátalja tiszteletére!

Mohácsi László
tiszteletes úr

Debrecen-Józsa, 2020. január 25.

A képek forrásai:
karpatinfo.net
hu.wikipedia.org
paprikawellnes.com

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük