„A jótékonyságról és az egymással való közösségvállalásról pedig el ne feledkezzetek” (Zsidókhoz írt lev. 13:16)

Szent Erzsébet szobra a budapesti Rózsák terén

Magyar Testvéreim!

Eukleidész Platon Akadémiáján tanult Athénban, az egyiptomi hellenisztikus matematika atyja volt, aki Alexandriában matematika iskolát alapított Kr. e. 280 körül.
E fiatal zseniális tudós az Elemek c. művében definiálja az egyenesek párhuzamosságát.
23. definíció: „Két egyenes párhuzamos,ha azok egy síkban fekszenek és mindkét irányban meghosszabbítva nem metszik egymást”
A két és fél évezredes problémát okozó 5. posztulátum pedig kimondja:
„Ha egy egyenes úgy metsz két egyenest, hogy az egyik oldalán keletkező belső szögek összege kisebb két derékszögnél, akkor e két egyenes a metszőnek ezen oldalán meghosszabbítva metszi egymást.”
A párhuzamosok problémája a térben és a végtelenben azért fontos, mert megértése nélkül nem jöhetett volna létre az űrkutatás, távközlés, modern építészet.
Egyiptom királya Ptolemaiosz megkérdezte Eukleidészt,hogy : Van-e valami könnyebb módszer a geometria elsajátításához mint az Elemek c. könyvének olvasása?”
Eukleidész válasza : A geometriához nem vezet királyi út”

SOLARIS – MARSBÉLI KRÓNIKÁK II./1.tétel

„Százszorozd meg az életed, százfelé osztd magad”
(Horváth Imre erdélyi költő, Juhász Gyula kortársa)

‡ A világ legnagyobb matematikai zsenije végigjárta a geometria rögös útját és 21 évesen megírta édesapjának Bolyai Farkasnak, hogy: „A semmiből egy új, más világot teremtettem!” Az pedig Marosvásárhelyről sürgönyzött gyorsan Göttingába a német Gaussnak, hogy János fia megoldotta a 2500 éves rejtélyt. Az irigy német másnap telekürtölte a világot, hogy: „én hamarabb leírtam az axiómát, csak vártam vele eddig…”
Az orosz Lobacsevszkij szerényen mosolygott, ő örült annak is, hogy Bolyai János mögött második lehetett a dobogón.

Bódi László – Koncz Zsuzsa: Ég és föld között

Sík Sándor: Az öldöklő angyal

Fekete éjjel, fojtó, vak, kietlen.
Egyiptom alszik békén, csendesen.
És száll az angyal, száll, száll nesztelen,
Kezében pallos, fénylő és mezetlen.

A pallos villan. Átreszket az éj.
Egy test zuhan. Fiatal vér sötétlik.
Őrjöngő jajszó sikoltoz az égig.
Az angyal száll. A holtak álma mély.

Élő vetését a végzet aratja,
Megözvegyül minden ház virradatra.
Vérvörös égből tompán mennydörög.

– A bárány vére a küszöbre csordul
S Mózes a néppel Jehovához fordul
S bottal, sarúval, állva könyörög.

‡ Kétezer év óta folyik a vita: „Levél-e a Zsidókhoz írt levél?, vagy írásba tett intőbeszéd?”
Az eredmény az, hogy intőbeszéd, amelyhez a szerző pásztori gondja levélszerű befejezést írt: hellenista zsinagóga-előadás levél formájú véggel.
Célja igehirdetői, gyakorlati, életes beszéd.
Ezt annyival inkább meg kell tennie, mert a gyülekezet az Isten népe, igen nagy próbák előtt áll.

KI KELL MUTATNI A KERESZTÉNYSÉG IGAZSÁGÁT, MÉLTÓSÁGÁT, MINDENEK FELETT VALÓ VOLTÁT, ABSZOLUTSÁGÁT

Omega Oratórium: Boldog angyalok

Kájoni János: Szent Erzsébet (Kájoni Kancionale 1676)

Magyarország szép nemes csillaga,
asszonyi rend tiszteletes tagja,
szent Erzsébet, András király lánya,
szent hitünknek gyümölcsös szép ága.

Dolgos kezét nagy munkára adja,
ujjaival az orsót forgatja,
szegényeknek ajtaját megnyitja,
éhezõknek a kenyerét nyújtja.

Gazdagságnak magas pompájában,
él a lélek nagy szabadságában,
uraságát Krisztusért elhagyja,
mint hívságot, lábával tapodja.

Asszonyoknak te vagy tanítója,
õzvegyeknek bölcs útmutatója,
leányoknak jó példaadója,
mint legyenek kincsek megtartója.

Üdvözlégy hát, országunknak éke,
õseinknek szép és drága dísze,
hadd kövessünk téged életünkkel,
veled együtt éljünk Istenünkkel!
( Kájoni Kancionále, 1676)

‡ A JÓTÉKONYSÁGRÓL ÉS AZ EGYMÁSSAL VALÓ KÖZÖSSÉGVÁLLALÁSRÓL PEDIG EL NE FELEDKEZZETEK,MERT ILYEN ÁLDOZATOKBAN GYÖNYÖRKÖDIK AZ ISTEN

Advent küszöbén a dobogó szívű Szent Krisztust ígéri és adja a világnak a Mi Atyánk. Beteljesedik Mária váradalma, kegyelemmel teljes, a Szentlélek temploma Ő.
Az Igében felhív bennünket Isten, hogy ezekben a különösképpen is nehéz, embert próbáló időkben el ne feledkezzünk három dologról:

  1. JÓTÉKONYSÁGRÓL
  2. KÖZÖSSÉGVÁLLALÁSRÓL
  3. ÁLDOZATHOZATALRÓL

Emléktábla a Sárospataki Szent Erzsébet Bazilika bejárata fölött

Faragott pad: II. Endre Szent Erzsébet édes leánya hazaérkezel

November 19. Árpád-házi Szent Erzsébet liturgikus ünnepe

‡ Isten szívének legkedvesebb népe mi magyarok adtuk a világnak és a világ-egyháznak a legtöbb szentet, legnagyobb tudósokat és legkiválóbb sportolókat.
E dicsőséges sorból és tablóról is kiemelkedik a legismertebb, legkedvesebb, legáldottabb női személy, akit Sík Sándor papköltő a „női eszmény megtestesülésének” nevezett.
Erzsébet 1207. július 7. született Sárospatakon.
Szülei Árpád-házi II. András és merániai Gertrud voltak.
Életének első négy évében a magyar királyi udvarban nevelkedett, majd eljegyezték Türingia leendő grófjával Lajossal.
A kis menyasszony fényes kísérettel érkezett a wartburgi várba.
Német környezetben németté akarták nevelni.
A kis Erzsébet jósága, kedvessége, természetes észjárása megnyerte a vár népét.
Lajos 18 éves korában apja halála után átvette a hatalmat Türingiában.
Erzsébet a vár melletti nagy házban befogadta a zarándokokat, elesetteket, betegeket ápolta, szomorúakat vigasztalta.
A német udvar rosszallóan figyelte, de Lajos szíve hamar magyarrá nemesült ennyi irgalom és imádság láttán.

Balázs Fecó: Érints meg

Áprily Lajos-Blaskó Péter: Ámulni még

‡ Városról városra járt Türingiában, ahol szükség volt segítségére dolgozott. Ápolta a betegeket, ruháikat megvarrta, könnyeiket énekével letörölte.
Soha nem találkoztak addig magyar emberrel, és nem tudták mire vélni, hogy ennyi jóság és szeretet hogyan lakozhat egy törékeny asszonyban?
Énekelni mindig magyarul énekelt, mondogatták a németek: „Ilyen borzongatóan szép lágy és szomorú nyelvet soha nem hallottak.”
Három kisgyermeke ott kuporgott lábainál mikor németül beszélni kezdett életéről.
Szomorú szívén lángra gyúlt a szelíd Bodrog, a mesés Sárospatak, a drága Felvidék, édes hazája, melyet lassan húsz éve nem látott és időközben gyermekből édesanya és grófné lett a szépséges hercegnő.
Férje halála után Marburgba költözött, belépett a Ferences Rendbe.
1228 Nagypéntek napján a Ferences Barátok jelenlétében minden világi javáról és címéről lemondott, kórházakat és ispotályokat épített, élete hátralévő részét Krisztus Urunk szellemében az Ő legelesettebbjeire fordította.

1231. november 17. napján halt meg Marburgban mindössze 24 évesen.
1232. május 26. napján Pünkösdkor IX. Gergely pápa iktatta a szentek sorába.
A Római Katholikus Egyház történetében példa nélküli, hogy valakit 3,5 félév után szentté avassanak.
Sírhelye fölött tiszteletére és emlékére emelték a Marburgi Székesegyházat!
Kultusza egész Európában elterjedt: a Feleségek, Fiatal anyák, Ferencesek és a szolgáló szeretet védőszentje Ő!!!

Leizen-Mayer Sándor: Erzsébet szentté avatása 1863 – Magyar Nemzeti Galéria

Tamás Gábor: Európa

‡ Árpád-házi Szent Erzsébet így töltötte be napi Igénk hármas parancsolatát, a szeretet kettős nagy parancsolatát, a kötényéből kenyeret osztó tanítványt.
Rózsaszálunk marad az idők végezetéig!
Szívének jósága, lelkének nemessége, kezeinek gyógyító szeretete, imáinak hite, cselekedeteinek egyedülvalósága a Magyar Szentek trónjára emeltette a kegyelem által!

Hazajáró dalok: Szent Erzsébet – Gyimesfelsőlok

Kájoni János: Szent Erzsébet egyházi éneke a gyimesfelsőloki Árpád-házi Szent Erzsébet Líceum kórusának előadásában
Erdély, Gyimesfelsőlok 2011.11.20.

E Turul-madár szárnyai őrizzék a hont

Jó szívvel ajánljuk Kedves Testvéreink figyelmébe az alábbi írásokat

A közönség szeretete ad erőt a folytatáshoz
(Az írást a képre kattintva, új lapfülön olvashatják!)

Izland lenyűgöző fűtetős házai a régi időket idézik meg
(Az írást a képre kattintva, új lapfülön olvashatják!)

Magyarországon vendégszerepelt a Gyimesbükki Csalóka Táncegyüttes
(Az írást a képre kattintva, új lapfülön olvashatják!)

Elkezdik az egyetemi kampusz építését, lesz pénz a kulturális központra
(Az írást a képre kattintva, új lapfülön olvashatják!)

Hatvan jószág, néhány liter tej
(Az írást a képre kattintva, új lapfülön olvashatják!)

Imádságos szeretettel Pótor László lelkipásztor Nyírmeggyes
(Az írást a képre kattintva, új lapfülön olvashatják!)

E helyről is köszönjük Istennek és Kedves Testvéreinknek, hogy Szerkesztőségünk áldozatos munkája nyomán betölthettük 9. esztendőnket.
2013. november 15. óta minden szombatra,valójában az Úr napjára elkészült a netszószékre az Igei útravaló hazafiaknak soron lévő száma.

SOLI DEO GLORIA

Mohácsi László
tiszteletes úr

Debrecen-Józsa, 2022. november 19.

A képek forrásai:
heraldika.blog.hu
hu.wikipedia.org
konyvtar.hargitamegye.ro
erdelyinaplo.ro
travelo.hu
romkat.ro
3szek.ro
kronikaonline.ro
refkertvaros.hu
publicdomainpictures.net