Magyar Testvéreim!
A magyar nyelvnek egyik
lefordíthatatlan gazdagsága, hogy különböztet szó és ige között. Minden
ige szó, de nem minden szó ige. Az ige az élet magvetése.
Ez
úgy van, hogy ezen a földön minden miből élet támad, először igében
jelenik meg, mint ahogy minden szelet kenyér valaha búzaszemből
született kalász volt.
Ahol szellem él és munkálkodik, mindenütt ez az élet rendje. Előbb a gondolat, azután a tett.
Amíg
a szellem élni kíván maga teremtette hangszerszámával a nyelvvel, addig
a gondolat szóban jelenik meg. Nyelvre pedig mindig szükség lesz, amíg a
szellem az én és a te viszonyában helyezkedik el, mint a világosság
hordozója.
Az irodalom nem hazafias propaganda, hanem a
nemzeti élet örök mélységeinek, sorsszerűségének a feltárása. Éppen a
csak neki fájó gondolat teszi íróvá, de csak akkor, ha ige van benne.
Arany János Toldiját olvasva mondotta valaki: „Ez a mű olyan
egyszerű, olyan tiszta, hogy már szent. Bárki, akár én is írhattam
volna. De hogy van az, hogy mégsem tudta senki úgy leírni az egyszerűnek
látszó népi történetet, mint a magyar nyelv zsenije?”
A
marosvásárhelyi Református Kollégium könyvtárában van egy fapohár, tele
hamuval. Bolyai Farkas élete végén elégette összes szépirodalmi műveit,
s annak a hamvvedre ez a pohár. Latinul ráírta a lángész: „Si paulum decessit a summo, vergit ad imum.” „Ha el nem éri a tökélyt, semmivé válik”.
Az ókori népeknek megvolt a maga
bölcsességirodalma. Mezopotámiában a sumérok állították össze az első
gyűjteményt Kr.e. a harmadik évezredben. Továbbfejlődik
Asszír-Babyloniában, Egyiptomban majd Kánaánban. Izrael ezeket ismerte,
és kapcsolatban állott velük.
A Példabeszédek, Prédikátor, Jób könyve
és mintegy 10 zsoltár tartozik e csodálatos műfaj szellemi ágához.
Mindezek a 3000 éves művek részei Izrael bölcsességirodalmának.
Modern,
szép és érthető e mélyen szántó gondolat hasonlata ma is. A
Példabeszédek könyvének igéit minden felekezeti sovinizmustól
eltekintve, ma is tanítani kellene, mint az általános műveltség részét a
középiskolákban. Sok szenvedéstől, csalódástól és önértékelési zavartól
mentene meg számos fiatalt. Miközben a virtuális térben keresi a
társat, senkire nem talál. A technikától várja a sorsa jobbra
fordulását, aztán csalódásból csalódásba zuhan, mert nem érti, hogy egy
ördögi játszma olcsó prédája, Bogár László professzor szerint: „Munkaerő
állat, fogyasztó”
„AHOGYAN A VÍZ TÜKRÖZI AZ ARCOT, ÚGY TÜKRÖZŐDIK A SZÍVBEN AZ EMBER”
– Ha az ember a szívét, – mai szóval: lelke mélyét – megvizsgálja,
megismerheti saját igazi természetét. Fontos az önvizsgálat, mert
sokszor magunk sem tudjuk, mi van bennünk.
Albert Schweitzer az elzászi születésű
német csodagyermek szülői példára lelkésznek tanul, nincs 30 éves és már
th. Magántanár, Pál apostol híres kutatója, zseniális orgonaművész,
Bach-kutató, orgona-építő, filozófus, mikor elhatározza, hogy
keresztyénségét gyakorlatra váltja. Elvégzi 40 éves korára az orvosi
egyetemet és a kiegészítő stúdiumot trópusi betegségekből, és elindul az
egyenlítői Afrikába,Gabonba. „Törleszteni akarok valamit
abból a megszámlálhatatlan bűnből, amit a gyarmatosító fehér ember
elkövetett e kontinenssel szemben” – mondotta. Lambarénében kórházat épít és gyógyítani kezd élete végéig, vagyis még 51 éven keresztül.
Lelki-szellemi-fizikai
csoda volt, hiszen minden reggel megtartotta kiváló Istentiszteletét és
igemagyarázatát a kórházban, majd felvette a köpenyt és estig műtött,
rendelt. Majd hajnalig írt és olvasott, aztán kezdődött minden elölről.
Számomra örök élmény maradt a tőle és róla szóló könyvek elolvasása.
Alapigénk teljes mértékben illik reá. Élete vezérmondata volt e kiváló humanista tudósnak: „A legszebb emlékműved embertársaid szívében áll”
E bölcs és igaz tanítását megfogadva, tekintsük meg nagy tisztelettel arcképét!
Isten Lelke munkálkodik, és elhívja
korunk apostolait, mint egykor Urunk tanítványait a vámszedő asztaltól
és a halászhálóktól. Követésére, és az elesettek szolgálatára.
Dél-Erdélyben
is a kommunizmus megszűnése után keserves világ köszöntött be, hiszen
az addig bányászatból és kohászatból élő emberek váratlanul utcára
kerültek, és a nyomor, kilátástalanság, alkoholizmus más országokban
elképzelhetetlen módon kezdte szedni áldozatait. A legvédtelenebb és
kiszolgáltatottabb a gyermekek világa volt.
Betegség, járvány,
éhhalál pusztított, mikor Dévára érkezett szolgálni Bőjte Csaba ferences
szerzetes. Mára már fogalom, csoda, álom ami történik, pedig valójában
„csak” komolyan veszi Isten igéjét, Jézus tanítását. 6000 gyermek talált
otthonra, jövőre, életre abban a 83 bentlakásban az elmúlt 25 év alatt
amit renováltak, ahová vezette a jó sorsa e szeretetre vágyó, életre
való gyermekeket.
Alapigénk teljes mértékben illik Csaba testvérre is. Egy tőle való idézettel tisztelegjünk életműve előtt: „Lehet
valaki szépségkirálynő, tudós professzor, körülrajongott sztár,
népszerű művész, ha nem tud szeretni tiszta szívből, olyan, mint egy
csicsás ajándékdoboz, amely belül üres. Aki megkaparintja és kibontja,
hatalmasat csalódik”
E bölcs és igaz tanítását megfogadva, tekintsük meg nagy tisztelettel arcképét!
Sokszor és sok helyen elmondta Csaba testvér, hogy milyen harcot és küzdelmet kellett vívnia a román hatóságok útvesztőiben, mennyi akadály került útjába, melyet sokszor még övéi is okoztak. Édesapja a securitate börtönében meghalva gyásszal terhelte lelkét, de a hit, remény és szeretet Pál-apostoli himnusza minden nyomorúságon és bajon átsegítette.
„Az első versszak az Ady Endre-i és az átvitt magyarság-jelentésben egyaránt nagy életerő-áradásról, lebírhatatlan életerő-megnyilvánulás-kitörésről szól.
Erre Ady és a magyarság hiába válaszolt és válaszol űzéssel, hajtással, korbácsolással, mert ha a „csordanépek” észreveszik mindezt, kipányvázzák a lelket és a lelkeket.
Vágtatni, szárnyalni kell a léleknek, a prófétai szónak, ha ezerszer bénítják le, akkor is!”
(Ft. Dr. Hegedüs Lóránt a magyarok püspöke)
E sorsokról prófétálta Ady több versét, köztük: Lelkek a pányván című művét is. – Hallgassuk meg Répa Ati színművész előadásában!
Lelkünkbe írták a szabadságot, és
zászlónk fújja a szelet. Az elcsatolt területek magyarságának száz éves
bánatát nem fogja levenni sem az EU, sem keleti hatalmak.
Istenben és magunkban bízhatunk. Ahogy Széchenyi írta: „Egyedül vagyunk”.
De
az a nép, mely felépített egy Bolyai Egyetemet Kolozsváron, Székely
Nemzeti Múzeumot Sepsiszentgyörgyön, a legnagyobb német humanista tudós
A. Schweitzer mellé rendelt Hatvanból női munkatársat, egy Adyt, ki a
holnapról énekelt Váradon, egy Bőjte Csabát, aki csillaglátó pásztor, –
annak a népnek van jövendője.
Kormorán zenekar előadásában hallgassuk meg: Jó magyarnak lenni!
tiszteletes úr
Debrecen-Józsa, 2018. szeptember 15.
A képek forrásai:
hu.wikipedia.org
hetijoarc.blogspot.hu
vaticannews.va
kepeslapok.worldpress.com