Magyar Testvéreim!
A Hajdúdorogi Főegyházmegye
érsek-metropolitája, Főtisztelendő Kocsis Fülöp Testvérünk meglátogatta a
76 éve földi pokollá tett Voronyezs-melletti Don-kanyart, hol
történelmünk legdrámaibb tragédiáját szenvedte el a Magyar Királyi 2.
Honvéd Hadsereg 207500 fős közössége.
Ezt írta tegnap Érsek úr: „Különösen
drámai volt a térdig érő hóban és kíméletlen hideg szélben a Don
kanyarulata fölött állva szemlélni a január 12-ei szovjet áttörés
helyszínét, de a nap legmeghatóbb lelki élményét a sok ezer magyar földi
maradványait őrző rudkinói központi temetőben, sűrű hóesésben végzett
panachida (halottak lelki üdvéért végzett szertartás) jelentette.
Minden
halotti emlékezés megérinti az embert, de itt, a hazájuktól távol,
értelmetlenül meghalt magyar honvédek és munkaszolgálatosok
tömegsírjánál különösen is összeszorult a szívünk”
A szertartás végeztével négy torokból szállt magasra az orosz hómezőn a magyar Himnusz.
A Kárpátia zenekar áldott hűséggel hajt fejet a doni-katasztrófa magyar hősei előtt. Hallgassuk meg a dalt: Hősök!
A keresztyének tartják az Isten parancsát: bálványt ne imádj!
A keresztyéneknek csak egy Kyriosuk van: a Megfeszített és Feltámadott Krisztus!
A
keresztyének csak egy pecsétet viselnek: a Krisztus monogramját, azt a
lelki stigmát, amelyet a szent keresztség sákramentumában vettek!
De Domitianus császár rendelete kiadatott, és megkezdették a végrehajtását a Római Birodalom egész területén Kr. u. I. sz. hetvenes éveiben.leg
MIT TEGYENEK AZ ISTENÜKHÖZ ÉS
HAZÁJUKHOZ HŰ HÍVŐK? – AKI HŰ MARAD, AZ VÉRTANÚ LESZ, MEGHAL. AKI
MEGALKUSZIK, ELÁRULJA URÁT ÉS HAZÁJÁT, S AZT A VÉRT, AMELY MEGVÁLTOTTA,
ÉS ANNAK BÉRE A MÁSODIK HALÁL.
A TÖBBSÉG HŰ MARAD, ÉS VÉRTANÚ LESZ!!!
Erről szól e Könyv, és a Don-kanyar hű magyarjainak apokaliptikus kálváriája.
A Vörös Hadsereg fegyverzetét 1942 őszén
nagyrészt megújították. Tömegével jelentek meg a kiváló T134-es
harckocsik, nekünk még a németek azt sem szállították le, amit
megígértek. A 2. hadsereg tragédiájának oka, hogy politikai
megfontolásokból olyan háborúba vetették be, amelyre nem készülhetett
fel. Nem egy világhatalommal való konfrontációban való részvétel volt az
ország eredeti célja, hanem a Trianoni tragédia okozta veszteség
revíziója.
A Vörös Hadsereg támadási sávjában élő erőben négyszeres, tüzérségben tízszeres szovjet fölény volt.
1943.
január 12. napján dördültek el az ágyúk, és kezdődött meg a Vörös
Hadsereg rettenetes erejű tüzérségi tüzelőkészítése, amely történelmünk
legvéresebb katonai katasztrófájához a Magyar Királyi 2. Honvéd Hadsereg
pusztulásához vezetett 2200 km-re a hazától, melynek áldott egét és hű
rögét 42 nyarán látták utoljára, melynek képe beleégett lehunyó szemeik
homályába.
A 2. hadsereg összes vesztesége az 1943. március 3.
jelentés szerint 147911 fő volt. Közülük valószínűleg 60000 katonánk
esett fogságba. Arról nincs adat, hogy közülük hányan maradtak kint
örökre a szibériai fogolytáborok temetőiben. Az életben maradt személyi
állomány: 2913 tiszt, és 61116 katona. A többi meghalt megsebesült,
eltűnt.
Ez azt jelenti, hogy a hadsereg közel 70% -a odaveszett a földi pokol tüzében.
Rettenetes számok!
Rettenetes tragédiák!
Rettenetes emberi sorsok!
1943
májusára olvadt el a méteres hó, engedett ki a méteres fagy. Látták jó
lelkek, mikor az orosz anyóka az oszló, temetetlen halottak fölött
mondja az imáját, veti a keresztet, az apóka nyírfából ácsolja a
keresztet, fiaikat nem találják már meg soha, így hát odatűzik egy
magyar honvéd fejéhez.
vitéz Somogyváry Gyula, Gyula diák: Doni vers. A boldog szunnyadókhoz. Olvassuk el a művet!
Aludjatok, Ti áldott hőseink,
Pihenj Te néma hadsereg!
Ringasson békén a távoli rög,
S ne bántson könny, mely értetek pereg.
Apák, fiúk, szerelmes vőlegények,
Kik porladoztok mily sok éve már,
Kik elé dörgő ágyúszóval,
Véres mezőkön toppant a halál.
Aludjatok csak Don menti holtak,
Folyó mentén szunnyadó bakák,
Aludjatok ott messze idegenben,
Magyar testvéreink, fiúk és apák.
Aludjatok néma szent hadak,
Pihenni édes, pihenni jó,
Nyugtasson a Donnak halk zúgása,
Mint a Tisza folyó.
De jó tinéktek, elkísért az
Utolsó gondolat, hogy bárki győz,
E véres dáridóban a magyar nép
Él és földje megmarad.
Hozzátok el ne érjen
Itthonról sóhaj, jajgatás,
Mert ajándéktok szent:
A csendes szunnyadás…
Ezt Isten adja halott katonának,
Ki hűséges volt, bátor és derék,
Ki könnyű szívvel vitte áldozatul,
Piros vérét és drága életét.
De csitulj panasz! Nyugalmuk
Legyen mindörökre mély.
S utolsó kincsüket ne
Rabolja el földi szenvedély.
Ne zúgjon harangszó, sem ágyuk orgonája,
Csak egy könnycsepp, síró anyaszó.
Nyílaljon be a porladó szívekbe,
Mit megérez fia, a boldog szunnyadó.
Ezért hát, csitt… csak fojtva, lopva fájjon,
Hogy azóta nincs nálunk árvább a világon,
Mióta ők messze földeken, némán fekszenek,
Keresztjük korhadt, vagy sírjuk már jeltelen.
Aludjatok, hát Isten katonái,
Aludjatok Ti boldog pihenők!
Ringasson szelíden, mint az álom,
Idegen földek, távoli temetők!
Vitéz Somogyváry Gyula
1943. január 12.
„Aki győz, azt oszloppá teszem az én Istenem templomában, és onnan nem kerül ki többé, felírom rá az én Istenem nevét, és az én Istenem városának, az új Jeruzsálemnek a nevét, amely az égből szállt alá az én Istenemtől, és az én új nevemet.”
Legeza János vezérőrnagy hányatott sorsa
a magyarság XX. századi traumájának foglalata is lehetne. Édesapja a
nyírségi görög katholikus papcsalád sokadik gyermeke, kit a sors az
Adria mentéhez vet a Monarchia idején, hol születik, majd iskoláit végzi
fia Legeza János. Részt vesz mindkét világháborúban, naplót vezet a
Donnál 1942 szeptemberétől 1943. január 14. napjáig. Túléli a
kataklizmát, hazavergődik családjához, rövidesen letartóztatják, és
hazaárulás vádjával bebörtönzi a kommunista Rákosi. Koncepciós perben 10
év börtönre és vagyonelkobzásra ítélik. 1953. május 17. napján
agyonveri az ÁVH, soha nem látta viszont feleségét, két szép gyermekét.
64 évesen kaparták el arccal a föld felé temetve a 301. parcellában.
Hűségét, helytállását, hazaszeretetét példázza az alábbi telefon, melyen Jány Gusztáv vezérezredes beszélt: „A Führer kitartani az utolsó emberig”
parancsa megérkezett. Jány Gusztáv vezérezredes 20 óra 10 perckor
telefonon a következő parancsot diktálta Legeza János vezérőrnagynak, a
VII. hadtest megbízott parancsnokának:
„A 19. és 23.
könnyű hadosztály jelenlegi állásaiban az utolsó emberig kitart. Egy
lépést hátrajönni nem szabad. A legkíméletlenebb rendszabályokkal meg
kell akadályozni, hogy egy ember is az állását elhagyja. Ott csak
meghalni lehet, hátra nincs.” – Az elképedt Legeza visszakérdezett, hogy
jól értette-e parancsot?, – mire Jány megismételte: „Az utolsó emberig
és töltényig kitartani a Donon! Isten veled János!”
A lövészárokból kiszökött magyar katona a halott bajtársát viszi karjaiban, mire megkérdezi a parancsnok: „Megérte? Meg, – válaszolja, mert mikor rátaláltam, még élt, és várt!”
Történelmünket
folytatni kell, nem hamisítani. Nem százévesek vagyunk. Nekünk hőseink
vannak, olyanok, mint a régi görögöknek, a nagy rómaiaknak, az igazán
erős népeknek. A határon átívelő nemzet vagyunk. Ezek a hősök az
életüket tették fel egy lapra. Nem árulták el a hazát, nem álltak át a
győztesek oldalára szolgálni.
Az emlékezés napjain vegyünk példát a
szeretet eme hőfokáról, mert nincs annál nagyobb szeretet, mint aki
életét adja felebarátaiért.
Az oszlop őskeresztyén kép, az
apostolokat nevezi annak a Galata levél 2. része. Az erős, teherbíró,
kimagasló és stílust adó személyiségeket nevezte így az egyház.
A
templom, ahol a hívő oszlop csak lelki adomány lehet az efézusi levél
szerint, vagy Péter apostol szerint lelki ház. A gyertyatartót ki lehet
mozdítani, de az oszlopot nem!
A kép erejét mutatja, hogy az Úr nevet
ír az oszlopra. A névfelírás a tulajdonba adást és vételt jelentette,
az együvé tartozást, az elszakíthatatlan kapcsolatot.
Drága Anyukám!Nagyon várt válaszlapotokat ma kaptam meg kezeimhez. Nagy sokára jött. Ne várjatok most már tőlem levelet és ti sem küldjetek.Az orosz itt valami nagyra készül, mi
meg a végsőkig kitartunk. Erre esküdtünk meg. Küldtem haza november
14-én 105 pengőt, abból Ágikának vegyetek keszkenőt. Remélem, hogy
Pista öcsém derekasan átveszi a helyemet a családban, neki a zsebórámat
hagyom örökül.Neked Anyukám, csak az örökké élő szeretetemet és az utolsó mosolyomat tudom adni. Nagyon szeretlek!Istentelen hideg van. Itt ülök a géppuskám mellett és a kezem az üres csajkához fagy.Tudom, hogy mire ezt a lapot megkapod, addigra én már nem fázom és elmúlik az éhségem is.Itt halunk meg. Kérlek, hogy ne haragudj rám!Kezedet csókolja:Hű fiad, Jóska1943. január. 11. Oroszország.Bányai József gépfegyveres
parancsnok, aki az Osztrogozsszkból való kitöréskor halt néhány nap
múlva hősi halált. A szakasza parancsnokaként maradt utolsónak életben,
hogy a bajtársait fedezze, életüket mentse.Örök dicsőség Neki!
A végtelen orosz mezők fölött is megáll majd ama napon a Mi Urunk Jézus Krisztus, hogy a halandót halhatatlanná, a mulandót pedig örökkévalóvá formálja Igéje és Szentlelke által.
Kárpátia zenekar: Csendes a Don. Hallgassuk meg a dalt hőseink áldott emléke előtt imádságos főhajtással!
tiszteletes úr
Debrecen-Józsa, 2019. január 12.
A képek forrásai:
eleteestudomany.hu
hu.wikipedia.org
sokkaljobb.hu