Magyar Testvéreim!
A szent dicséreteknek, himnuszoknak állandó jellemvonása, hogy a költő felhívással, biztatással kezdi az éneket.
Felszólítja a gyülekezetet, a hívőket, a hallgatókat, a nemzeti közösséget, az egész Földet az Úr magasztalására, s akkor következik a himnusz elmondása annak, milyen felséges az Úr.
A Magyar Nemzet Himnusza azért a legszebb a világon – túl nyelvezetének utolérhetetlen gazdagsága mellett, – mert egyszerre szakrális, spirituális és az eschatonba mutat. A fohász imája maga a Magnificat. Mária éneke, Zakariás éneke, Simeon és Anna prófétai váradalmainak beteljesedő hálaimája.
Kölcsey Ferenc egyedülálló zsenije több, mint egy ember hérosza. A Magyar Nemzet egyedülálló küldetését testesíti meg nemzeti imájában is.
Szarvas – E csodás, tiszta szép város a történelmi NAGYMAGYARORSZÁG középpontjában, szívünk rejtekében, a jövő remélt rejtekében!
A Bibliában több mint háromszáz igehely ír az emlékezés fontosságáról.
Nekünk magyaroknak különösen drága ez az Ige, hiszen Magyar Októbereink történelmünk dicsőségtől fényló lapjairól drámai fájdalmakba torkoltak.
Paál László (1846-1879) Naplemente (Rőzseszedő) 1874 körül – Magyar Nemzeti Galéria
„Fesd bele magyar sorsunkat, 28 éved minden fájdalmát, székely népünk üldöztetését, melynek gyermeke vagy”, – mondotta a legjobb barát, Munkácsy Mihály!
Kovács Kati: A festő és a fecskék
‡ Az egyéni tapasztalás
Egy újjáteremtett lélek optimizmusa szólal meg ezekben a versekben.
Tudja, mi a bűn, mi a halál és mi a kárhozat.
És Isten mindezekből kiszabadította, mert Úr mindenek felett.
‡ Az üdvtörténet bizonyságai
A zsoltáríró nem marad meg a személyes élménynél.
Hittapasztalását egyetemes törvénnyé szélesíti: Igazságot cselekszik az Úr és ítéletet, minden elnyomottal.
‡ Az Örökkévaló Istent mutatja a mulandó emberrel szemben
A Teremtő dicsőségét a teremtménnyel szemben.
Az I. Mózes és a 90. Zsoltár áldott motívumai mint tavirózsa a habok között húzódnak meg beszédében.
‡ Az örökkévalóság Ura
Egy végső, mindent összefoglaló vízióban látja az Urat, mint az Örökkévalóság Királyát.
AZ IMÁK AZ ÉGBEN ÖSSZEÉRNEK
‡ Nagyon sok ember imádkozva emlékezik és lelkében áldja Istent, hogy mennyi jót tett vele élete eltelt esztendeiben.
Ugyanő imádkozva emlékezik és lelkében áldja Istent, hogy mennyi jót tett vele az a sok ember, akiket Isten neki ajándékozott és melléje rendelt.
Kopjafát farag, keresztet állít, köveket forgat össze egy kijelölt helyen.
Anyagba önti lelkét, mint egykor Michelangelo Firenzében.
Emlékezve mér, hogy a génius loci, a hely szelleme megidézzea régiek helytállását.
Szarvas – E csodás, tiszta szép város, a történelmi NAGYMAGYARORSZÁG középpontjában, szívünk rejtekében, a jövő remélt reményében!
Kobzos Kiss Tamás: Aradi vár, aradi vár – A lélek szívbemarkoló kollektív gyásza szólal meg a Kobzos zsenijének örökkévalóságában, megfeszített pillanatában!
‡ Egyesült Királyságban, Benelux Államokban, Németországban, valamint Svédországban nagyjából 5.000 templom került bezárásra, eladásra, szerencsés esetben könyvtárként vagy múzeumként üzemel tovább, de van bennük kerékpártároló vagy TESCO éjjel-nappali is.
Helyettük és mellettük pedig épülnek ugyan ilyen számban muszlim templomok gazdag arab országok és olajsejkek mesés pénzeiből.
Péntekenként pedig hófehér ruhában érkező iszlám vallású férfiak tömege tölti meg a szakrális teret, és issza magába az imám radikális szónoklatát.
Nagymagyarországon közben az elmúlt évtizedben 3.000 templom újult meg és 120 új templom épült meg.
Sok harang, orgona, bútorok, kegytárgyak és más klenódiumok kerülnek át a mi templomainkba az egykor irigyelt Nyugatról.
Mi történik? Kik szervezik? mi lesz a végkifejlete az eseményeknek?
Teljes metszetében könyv formájában kellene megérteni, és leírni az örvénylések mibenlétét.
Egyházunk langyos csendessége távoli filmnek gondolja a valóságot, pedig már őt pofozzák, csak még ezt sem tudja.
Munkácsy Mihály: Siralomház 1870 I. Magyar Nemzeti Galéria – A világ legnagyobbjának tartott holland festőfejedelmet Munkácsy géniusza tudta ledönteni trónjáról, úgy, hogy 7 évvel élt kevesebbet, alkotásra pedig 12 évvel kevesebb ideje adatott. betegsége miatt. Rembrandt életének kálváriája, hogy koldus sorsban halt meg, míg a mi festőkirályunk fejedelemként élt.
Áprily Lajos: Az én csodám – A csoda maga Áprily Lajos, az erdélyi líra, a magyar költészet beszélhetetlen mélységű gazdagsága, melynek egyik ékköve e vers!
Szeretnék Krisztus lenni egy napig.
Ha nem egy napig, egy pillanatig.
Csak ennyit, míg a kezem ennyit int:
Kelj fel a mélyből, hegyre menj megint.
Levenném melledről a sziklasúlyt,
mely vad korunkból rád zuhogva hullt.
Fáradt pilládat megérinteném,
s gyötört szemedből megszöknék a rém.
Takarodnának gondok és romok,
menekülnének régi démonok.
Megölelném a kín-örvény felett
maga-mélyébe szédült lelkedet.
Csodatevésem sűrü delejét
pazarló kézzel önteném feléd.
S ha kelnél s néznél álmélkodva rám,
fejed a Nap felé fordítanám,
Fényes szemeddel csúcs ragyogna szembe –
S én visszahullnék ember-életembe.
„Isten jótéteménye életünkben nem természetes adomány, ami csak úgy jár”
A bűnbocsánat, a gyógyulás, a megváltás, a szeretet, az irgalom koronája mindannak, ami akár lehetne újszövetségi terminológia is.
Az Evangélium örömhíre a hosszú türelem, a nagy szeretet, az elmúló harag, az igazság megöröklése, a szövetség hűsége.
Visegrád – Magyar királyaink ikonikus helye, hol nem felejtjük, mennyi jót tett velünk az Úr
gróf czegei Wass Albert: Vizek felett – „Ha tudnám azt, hogy minden könnyem Valakinek a mosolygása”
Ó Istenem, de könnyű volna
az élet-terhek hordozása,
ha tudnám azt, hogy minden könnyem
Valakinek a mosolygása.
Ha tudnám azt, hogy minden álmom,
amit az élet szétzilál,
valakinek valóra vál
és lelkem minden barázdája,
amit a sors naphosszat árkol:
neki lenne a boldogsága.
Ha tudnám azt, hogy amíg bírom,
minden ütést értette adnak.
Lélekölő fekete éjek
az Ő álmain virrasztgatnak,
minden derékba tört reményem,
őrlése száz malomkeréknek:
minden, amit csak reám mérnek:
simogatás egy Sorstestvérnek.
Mint tenger-őr elnéznék messze,
csalnám a vihart magam ellen,
vigyáznék: az Ő vitorlája
mindig fehéren lengedezzen,
s ahol akar, oda menjen.
Ó Istenem, de szép is volna:
így őrködni valakiért
vizek felett az őrtoronyba.
‡ A vármegyei magyarság hívő élete szépen egészül ki a székelység hívő életével.
Nemcsak azért, mert az erdélyiség több mint a magyarság, hiszen ott más nemzetiségek, műveltségek és történelmek is vannak, hanem azért is, mert a Székelyföld különálló földrajzi fogalom.
Azt a népet jelenti, amely a régi Székek területén:
Udvarhely
Háromszék
Maros-Torda
Torda-Aranyos
Kis és Nagyküküllő
Csík
‡ Áldjátok az Urat, angyalai, ti hatalmas erejűek, akik teljesítitek parancsát, és hallgattok parancsszavára!
‡ Áldjátok az Urat, ti seregei, szolgái, akaratának végrehajtói!
‡ Áldjátok az Urat, ti teremtményei, mindenütt, ahol uralkodik!
Tamás Gábor: Ó Erdély, szép hazám
ÁLDJAD LELKEM AZ URAT
E Turul-madár szárnyai őrizze a hont
Jó szívvel ajánljuk Kedves Testvéreink figyelmébe az alábbi írásokat
Bohák Ágnes hazafi írása Kassa – Olvassuk szeretettel Felvidék hétköznapi hőseinek küzdelmét a magyar megmaradásért
(Az írást a képre kattintva, új lapfülön olvashatják!)
Megmaradásunk
Mi lesz velünk, magyarokkal?
Ha így folytatjuk elfogyunk, beolvadunk, eltününk…egyre gyorsabb ütemben! Gúnyhatárkon túl és belül! Pedig még meg lehetne állítani (idővel meg is lehetne fodítani) ezt a folyamatot, csak végre ki kellene mondani a valós okokat is!
Bármennyire kényes téma, az egyik ok a cigánykérdés!
Csak én találkoztam eddig azzal, hogy a magyar népet cigány népnek nevezték? Szlovákoktól is hallottam és külföldön is tapasztaltam! Nem értettem és még ki is kértem magamnak! Azóta teljesen érthető számomra, hogy miért gondolják ezt rólunk.
A cigányoknak, ahogy a zsidóknak is van saját nyelvük, rájuk jellemző kulturájuk! Egyértelmű, hogy külön népről beszélünk! Milyen egyértelműbb bizonyíték kell még ehhez? Olyan, hogy magyar cigány és magyar zsidó nincs, mint ahogy szlovmagyok sem léteznek! Lehet ezért támadni! De miért is? Mert szerintem (is) egy minden szempontból külön népként kellene számontartani őket? Sokan hiába vágynak erre és mégsem ismerik el őket önálló nemzetnek!
Mindenki életében előfordul valamikor egy olyan esemény, amikor egyértelműen választani kell. Mindkét népnél biztosak lehetünk benne, hogy a cigány/zsidó mivoltuk az erősebb! Hányszor tapasztalhattuk, hogy a cigányok ütik-verik egymást, de ha egy nem cigány közbeavatkozik, akkor egységesen az illetőre támadnak?
Vannak cigány gyökerekkel rendelkező igaz magyarok is! Azok, akik otthon is magyarul beszélnek, magyarul gondolkodnak, magyarként éreznek! De attól, hogy valaki tud magyarul, otthon a saját környezetében viszont a cigány/zsidó szokások szerint éli az életét még nem lesz magyar!
A magyarságtudatunk kialakulásában a család mellett az iskolának van a legnagyobb szerepe. Sokan siránkoznak a magyar iskolák helyzetén. A helyzet valóban siralmas! Sajnos egyre több magyarlakta településen szlovák iskola is található, ahová bizony magyar gyökerekkel rendelkező diákok is járnak! Talán ennek a valódi okát kellene megérteni és orvosolni! Lehet tippelni, hogy a kedves szülő melyik iskolába fogja beiratni a gyerekét, ha a szlovák iskola mellett többnyire cigányok által látogatott „magyar“ iskola található az adott településen! Szándékosan nem magyar szülőt írtam, mert ők inkább elviszik több faluval messzebb a csemetéjüket (sajnos egyre kevesebb erre a példa)!
A családomnak köszönhetően én is tapasztalhattam, hogy mennyi erő, energia, elszántság, alázat és ami a legfontosabb – mekkora nemzetünk iránti szeretet és tiszetelet szükséges ahhoz, hogy egy magyar iskolát fenn tudjunk tartani! Cigányok, sérült gyerekek „felkarolása“ is szükséges, de fontosak az arányok! Nem ismerek olyan szülőt, aki szivesen iratná be a gyerekét egy többségiben cigányok által látogatott iskolába! A cigányok is megérdemlik a minőségi oktatást, nem sajnálom tőlük az ingyenes tancsomagokat, juttatásokat sem! Magyar nyelven is tanulhatnak, ha ezt szeretnék. A nemzetünknek viszont magyar iskolák biztosítására van szüksége, ezt kellene megoldani! Talán megoldás lehetne, ha ilyen esetekben iskolabuszokkal vinnék egy adott környék magyar diákjait egy közeli magyar iskolába!? Fontos, hogy a lehető legtöbb magyarlakta településen legyen iskola, de nem minden áron és a számunkra egyáltalán nem mindegy, hogy milyen nyelvű!
1 éve jelentek meg a legutóbbi népszámlálás eredményei. Sokan sikerként könyvelik el, hogy számos cigányt győztek meg arról, hogy magyarnak vallják magukat, így kissé „szépítettek“ az eredményen.
Mégis milyen magyar lehet az, akit győzködni kell? Aki addig magyar, amíg nem kap egy előnyösebb „ajánlatot“!? Amikor harcolni kell a jogainkért, akkor hogyan számíthatunk a támogatásukra? Egy elvtelen tömeg csak egy alakítható massza. Minél nagyobb, annál képlékenyebb. Bármikor, bámilyen hangzatos szónoklat el tudja bizonytalanítani és így azokat is magával sodorni, akik egyébként „eltántoríthatatlanul“ kiállnának meggyőződéseik mellett! Inkább legyünk egy kisebb, de rendíthetetlen tömeg, amely sosem adja fel az elveit!
A megmaradásunk érdekében teljes kudarcot vallott a másoknak való megfelelés! Nem higítani kell bennünket mindenféle vegyes érzelműekkel és más nemzetek „csábítgatásával“, hanem rendíthetetlenül, megalkuvás nélkül nekünk kell kiállnunk magunkért! Ha szükséges (és nagyon úgy látom, hogy szükséges) az alapoktól kell felépítenűnk újra azt az egységet, amelyből ismét kinőhet a megerősödött felvidéki magyarság, amely már gyarapodásra is képes! Ezt viszont csak gátolják a jelenlegi magyarság „jótevői“, akik abban látják a megmaradásunk zálogát, hogy a tömeg látszatát keltve póbálják kinyilváníttatni nagyságunkat! Erő nélküli látszattömeggé válunk! Az érdekeink viszont egy erős közösséget kívánnak!
A másik nagy probléma, hogy nem merjük vállalni magyarságunkat! Beletörődünk, ha leszlovákoznak, ha különböző módon „higítanak“ bennünket. Mindenkinek, akinek fontos a megmaradásunk elsősorban a nemzeti öntudatunk erősítésére kell törekednie! Ezt egyszerű hétköznapi emberként is meg tudjuk tenni akár olyan „apróságokkal“ is, mint pl. a nevünk ovátlanítása és magyarra átírattatása! Szükséges az is, hogy egy magyar városkában ne szlovákul szóljuk először az eladóhoz! Szükséges az is, hogy magyarul beszéljünk azzal, akiról tudjuk, hogy magyar! Bárhol és bákivel legyen az illető! Fontos, hogy a környezetünkben élők tudják, hogy vagyunk és vannak akik a végsőkig kitartanak, sosem fognak beolvadni! Ezért is fontos, hogy minden lehetőséget megragadjunk, amikor a magyarságunk kimutatására esélyünk adódik! Különösen fontos ez az oktatási intézményekben! Miért nem lehet kitenni az épületeink falára a magyar zászlót? Még nem hallottam szlovák politikust a miatt hőbörögni, mert magyarországi szlovák iskolán(!) ott lobogott a szlovák zászló! A magyar osztályokban miért nincs magyar zászló, főleg ha magyarországi támogatással újították fel az adott intézményt? Štefanok és ovák hogyan taníthatnák hitelesen a felnövő generációt a nemzeti öntudatra? Hogyan éleszthetnék fel bennük ezt az érzést, ha ők maguk is félválról veszik az egészet? Hogyan vehetné a törekvéseinket bárki is komolyan, ha azokkal a jogainkkal sem élünk, amelyeket eddig sikerült kiharcolnunk? A példát látva egyre többen fognak csatlakozni, így tudjuk egymást erősíteni, az esetleges „félelmeket“ leküzdeni.
Magyarországnak is hatalmas szerepe van a „példamutatásban“! A magyarországi választások előtti kampányban lett számomra egyértelmű, hogy ilyen szempontból Magyarország is nagyon rossz úton halad! Az utolsó Békemeneten „Ne féljetek magyarok, jönnek a cigányok!“ feliratú transzparens jelent meg. Mőgőtte valóban jöttek is! A politikusok egyre gyakrabban fényképezkedtek cigányok társaságában, cigány művészeket vontak be a kampányba,egyre gyakoribbá vált a zsidók ajnározása is, az ország támogatásának a biztosítása feléjük…
Ne csodálkozzunk tehát, ha külföldről cigány nemzetként tartanak számon bennünket!
Ez így is marad, amíg a 100 tagú cigányzenekar HUNGARIKUM! Egyébként minden elismerést megérdemelnek, de miért kell más nemzet kultúrájával ékeskednünk?
Nem a cigányok és a zsidók elleni gyűlölet késztetett a gondolataim leírására, hanem abbéli félelmem, hogy a magyar öntudat egyre fakul, gyengül, alakul, míg mi is egy mindent és mindenkit el- és befogadó katyvasz leszünk!
Különböző nemzetek is támogathatják egymást, lehetnek közösek az érdekek, a célok! Más, idegen népre alapozni a jövőnket viszont sosem szabad! Elkezdheti ásni az a nemzet a saját sírját, amely a cigányok és a zsidók segítségére, támogatására szorul, főleg ha a megmaradásuk a tét!
Tanulni viszont tanulhatnánk tőlük! Az összetartásukat!
Nélküle aligha lett volna hosszú életű a Doktorok Kollégiuma – Nagyenyed, Kolozsvár, Mezőség, Debrecen, Budapest egyházi, művészeti és tudományos életének zseniális magyar szentjei
(Az írást a képre kattintva, új lapfülön olvashatják!)
Felszentelték a Mennybemenetel templom orgonáját
Míg Magyarországon egyre kevesebben méltányolják, az erdélyi magyarok szerint a legértékesebb a lelkészi munka
(Az írást a képre kattintva, új lapfülön olvashatják!)
„A Hun-Avar – Magyar rokonság bizonyítékai átírják a honfoglalásról tanult ismereteinket”
Akinek lovakkal kerek a világ: Póra Erika
(Az írást a képre kattintva, új lapfülön olvashatják!)
tiszteletes úr
Debrecen-Józsa, 2022. október 1.
A képek forrásai:
kozterkep.hu
mng.hu
reformatus.hu
reformatus.hu
kronikaonline.ro
liget.ro
publicdomainpictures.net