„Jaj, erdő nélkül nincs titok. A város zúg. Én hallgatok.”
(Áprily Lajos)
Magyar Testvéreim!
Ákos, a magyar szívű népszerű zenész nyilatkozta az alábbi történetről: „Ha eddig nem lettem volna hívő, ettől a történettől biztos azzá váltam volna.”
De mi is az a történet, amely 410 esztendővel később is ilyen mély nyomot hagyott a nemzet lelkében?
Mit kellett ahhoz tudnia és éreznie 21 éves hősünknek?, – hogy az események után 200 évvel később tőle tanult és vett példát gróf Széchenyi István és vele utazó barátja, báró Wesselényi Miklós, akiket összekötött a hazaszeretet, a barátság, a politikai munkásság, a haza felemelkedésének lázas terve.
A korabeli Angliát járva tapasztalták, hogy az ipari forradalom, a vasút, a gőzgépek, a bányászat és a kereskedelem hova emelte a fél világot gyarmatosító Brit Birodalmat.
Szepsi Csombor Márton 1595-ben született Szepsiben. – Késmárkon, Nagybányán, és Göncön végezte tanulmányait,majd bejárta Erdélyt.
Tanító Telkibányán, aztán nagy elhatározásra jut 21 éves korában, hiszen bőkeblű és dús eszű volt Márton, a sas pedig kedveli a magasságot, és kerüli a legyeket.
1616. május 15. napján külföldre indult gyalog, szekéren, hajón, erős csizmában és szép köpönyegben, tudásszomj és megismerés hajtja idegen szépségek felé.
Lengyelország, Csehország, Szilézia, Porosz Királyság, Svájc, Dánia, Norvégia Franciaország, Német hercegségek, Hollandia, Luxemburg, Anglia, „látja” a kedves magyar fiút.
Valamennyi ország nyelvét beszéli, így hát beköszön és tanulmányokat folytat az akkori világleghíresebb egyetemein.
Canterbury, Provence, Heidelberg, Strasbourg, Krakkó százados patinája büszkén őrzi emlékét.
Mindig örömmel említette, ha valahol magyarral, vagy Magyarországon járt emberrel találkozott.
Strasbourgban nem mulasztja el megjegyezni:
„ITT TANULT EZ MI SZENCZI MOLNÁR ALBERTÜNK, KIT ISTEN SOKÁIG HAZÁNKNAK JAVÁRA ÉLTESSEN!”
Öt év után hazatérve Kassán iskolaigazgató lesz, majd Varannón lelkipásztor.
Verseket és könyvet ír közben, mely Európában először tudományos igényű útikönyv, amelyet majd aztán 200 évvel később a reformkor legnagyobbjai kézi könyvként használnak.
A végigsöprő pestisjárvány fájdalmasan fiatalon, 27 éves korában vitte a sírba.
Mészáros István: Szabadnak lenni
Oly fiatal vagy, mint hajnalban a fény,
Még nem tudod, mi vár, csak bízol: lesz remény.
Tekinteted tiszta, mint harmaton a nap,
Szívedben égnek még nem hallott szavak.
Bontogatod a szárnyad, mint fészkéből a szél,
Nem kérdezel, csak mész, amerre vonz a cél.
Hegyek nem ijesztenek, mélység nem riaszt,
Szemedben a tűz él, és a vágy benned virraszt.
Az idő csak néz rád, s kicsit irigykedik,
Mert nem köt még semmi, és nem is emlékezik.
A Földnek tiltani nem lehet, hogy forogjon,
Ahogy téged sem tart a sors egy vonalon.
A láncokat nem látod, mert még nincsenek,
De sejted, hogy majd lesznek, azok is kellenek.
Mert súlyt csak az érez, ki könnyű volt korábban,
Ki egyszer szállt, tudja: út van a szárnyában.
De most… most csak haladsz, nem kérded, hogy hová,
Mint akit egy dal űz egy titkos zongorán.
És mikor majd megérted, mit nem értettél soha,
Szabadnak születtél, sorsod hiába mostoha.
Simon & Garfunkel: A csend hangja
Madison Square Garden, New York, 2009.10.29.&30.
Köszönjük Simon, hogy magyarként állítottál emléket egy magányos emberről, aki egy szeretetlen világban szeretne egy jobb közösséget építeni.
Befejeződtek a XXXVI. Szepsi Csombor Márton Napok
(Az írást a képre kattintva, új lapfülön olvashatják!)
‡ Mi tesz a Szentlélek az életünkben, hogy létrehozza a Lélek gyümölcsét?
Van két igehely a Bibliában,amely különösen segít választ adni erre a kérdésre.
Az első igerész az I. Zsoltárban van, amely az istenfélő embert a folyóvíz mellé ültetett fához hasonlítja:
„Hanem az Úr törvényében gyönyörködik, és az ő törvényéről elmélkedik éjjel-nappal.
Olyan lesz, mint a folyóvíz mellé ültetett fa, amely idejében megtermi gyümölcsét, és nem hervad el a lombja.
Minden sikerül, amit tesz.”
(Zsolt. 1:2-3)
A második igerész a Jn. 15-ben található, ahol Jézus a vele való kapcsolatunkat a szőlőtőhöz és a szőlővesszőkhöz hasonlítja.
„Maradjatok énbennem, és én tibennetek.
Ahogyan a szőlővessző nem teremhet gyümölcsöt magától, ha nem marad a szőlőtőn, úgy ti sem, ha nem maradtok énbennem.
Én vagyok a szőlőtő, ti a szőlővesszők: aki énbennem marad, és én őbenne, az terem sok gyümölcsöt, mert nélkülem semmit sem tudtok cselekedni.”
(Szt. János ev. 15: 4-5)
Szepsi Csombor Márton, A magyar irodalom története
(Az írást a képre kattintva, új lapfülön olvashatják!)
‡ Himnuszunk költője igaz mélységében látja Szepsi Csombor Márton önként vállalt küldetését, amelynek ékes gyümölcse lett a míves kötet, amely egyedülálló az európai kultúrtörténetben.
„Leonidász csak egy Spártáért, Romulus csak egy Rómáért, Zrinyi csak egy Magyarországért halhatott meg”
(Kölcsey: Parainesis)
Gyulai Pál írja híres búcsúbeszédében Arany Jánosról: „Hitte, hogy a magyar nemzet, mely nemzetiségéért és létéért küzd, a múltból merít erőt a jelen és jövő küzdelmeire.”
Annyira hazafias volt a magyar református nép, hogy március 15. és október 6. napja legnagyobb ünnepei közé tartozott.
Belevitte örömét, fájdalmát a kereszténység nagy üdvtényeibe is, még a belmissziót is Kossuth apánk szellemében szerette volna végezni.
„Micsoda vallású kigyelmed?” – „Én kérem alázatosan, – felelt az ember hátravetett fővel: született negyvennyócas vagyok!”
Ebben a kontextusban érthető, hogy 56 is nem csupán egy évszám, hanem vallás, kiállás, bizonyságtétel.
„A reformáció óta a magyarság a politikai szabadságot nem tudja elválasztani a vallási szabadságtól, erdélyi példa az 1568-as Tordai Országgyűlés”, írja Révész Imre püspök Tegnap, ma és mindörökké c. kötetében.
Gyóni Géza: Turáni ének
Turáni sikon fütyül a szél fájón:
Hej, ki a gazda a turáni tájon?
Hej, öröködbe, Ős Turán, ki lépett?
Vérnyomos utján vándor hadaknak
Merre szakadtak a turán testvérek?
Turáni sikon gyászba van az oltár:
Merre szakadt szét török, magyar, bolgár?
Merre szakadt szét a turáni álom;
Turáni síkon, sok süppedt síron,
Sok süppedt síron fütyül a szél fájón.
Felel uj szél rá kék Duna völgyébül:
Turáni oltár most épül, most épül.
Vérük viharja kiket űzött, tépett,
Vész lángja mellett egymásra leltek,
Egymásra leltek a turán testvérek.
Turán apánk, már ős szived ne fájjon,
Kék Duna völgyén, boszporusi tájon
Kötése kész már erős fiaidnak:
Turáni égen örökkön égjen,
Örökkön égjen a turáni csillag.
Krasznojarszk, 1916.
Juhász Gyula: Halott társak üdvözlése
Krónika zenekar
‡ A ballada Shakespeare-je, Toldi Michelangelója, Walesi bárdok Liszt Ferenc-e!
Ő a magyarságot területével, népével, szellemével, nyelvével, szívével legfőbb szolgálati területének tekintette.
Hogy magát népi sarjadéknak tudta, abból egyenesen következett a szabadságharcban és a nemzet gyászában való részvétele.
Aranynak megdöbbentően erős nemzet élménye volt.
Sorsvállalását csak a legnagyobb magyar okához mérhetjük.
A nemzetőrség számára erkölcsi követelmény,mikor az összeomlás után mint tanártól életrajzot követel Bécs, vágyik inkább szalontai lenni, mint köpönyegforgató hazaáruló.
A nemzet mártír-halott költőjének legnagyobb barátjaként tanítani kezdi Petőfi verseit Nagykőrösön, ezzel szabadságát, szerény egzisztenciáját, sőt életét kockáztatta.
Erkölcsi nagysága, lelki tisztasága, zseniális intellektusa előtt meghátrált Bécs, majd ördögként kitüntetéssel próbálkozott, amit természetesen nem fogadott el a költő.
A walesi bárdok megírása maradt számára az egyetlen járható keskeny út, melyet Krisztusával járt végig hű életén.
Arany János: A walesi bárdok
Epikus Megzenésített Ballada Hang-Líra előadásában
Benkő László – Omegamix 1.
Benkő László – Omegamix 2.
„Kereszt a nyakában, kereszt a szívében, keze maga a Szent Jobb”, – írta valaki
‡ Dolgozatom valamennyi eseménye és szereplője újszövetségi napi igénk hitében és hűségében követte a mennyei elhívást, mely Timoteusnak íródott, de mindenkihez szól, melynek summája:
HIRDESD AZ IGÉT!
A harc, a futás, a megtartott hit maga a szuverén Ige, amely nem függ az időtől, alkalomtól, minden idő az ő ideje, minden most az ő alkalma.
Jeremiás prófétával szólva: gyomlálj, irts, pusztíts, rombolj, építs, plántálj, teljes béketűréssel.
Annyival inkább, mert az én időm lejárt, egy kéz nyúlik ki áldást és koszorút tartva, mely az élet koronája az Igaz Bíró kezéből.
E Turul-madár szárnyai őrizze a hazát
Jó szívvel ajánljuk Kedves Testvéreink figyelmébe az alábbi írásokat
Szakértő felfedi, mennyi időbe telik, amíg Oroszország ballisztikus rakétákkal csap le
(Az írást a képre kattintva, új lapfülön olvashatják!)
Vlagyimir Putyin: Ukrajna előbb-utóbb el fogja veszíteni azokat a területeit, amelyek korábban Magyarországhoz, Lengyelországhoz, illetve Romániához tartoztak
(Az írást a képre kattintva, új lapfülön olvashatják!)
Közösségi térként született újjá a Szentkereszty–Bethlen kúria | Krónika
(Az írást a képre kattintva, új lapfülön olvashatják!)
Hívek nélküli hátszegi műemlék templomot „fogadtak örökbe” a feketegyarmati reformátusok
(Az írást a képre kattintva, új lapfülön olvashatják!)
Kuruzslónak tartották, ma hungarikum az általa megalkotott immunerősítő: mesekönyv készült Béres József életéből
(Az írást a képre kattintva, új lapfülön olvashatják!)
Az alábbi elérési címekre kattintva, további ajánlott írásokat olvashatnak:
Lehet, hogy halál utáni tudatunk párhuzamos világokban él tovább
Gyönyörű nő volt Kossuth Lajos húga: ezért kellett elhagynia Magyarországot
Lehet, hogy Leonardo da Vinci legnagyobb titka végig ott volt a rajzain
Debrecen-Józsa, 2026. augusztus 1.
A képek forrásai:
archanum.com
felvidek.ma
hu.wikipedia.org
kronika.ro
magyarhirlap.hu
msn.com
nepszava.hu
versekmindenkinek.hu














