Magyar Testvéreim!
Grosics Gyula a legendás Aranycsapat kapusa, a valaha volt legtöbb zsenit felvonultató csoda és álom, remény és öröm, büszkeség és boldogság mondotta élete végén egy interjúban: „A szegény kis dorogi fiúnak egyetlen kitörési lehetőség mutatkozott a pusztító második háború után Budapest romjain. Vagy pap leszek, vagy sportoló.
Drága édesanyám örömére úgy lettem pap, hogy legalább mindig feketében jártam, így lettem Fekete Párduc a háló előtt, melyet őriztem az idegenek góljától.
Tudjátok milyen érzés, mikor 100.000 román vagy angol szurkoló a 11 magyar vesztét akarja a pályán? Imádkoztam, mikor az ellenfél rohamozott, és imádkoztam, mikor Öcsiék rohamozták az ellenfél kapuját. MINDIG IMÁDKOZTAM!
Megértettem szeminárium nélkül is, hogy Krisztus Urunk veszte az emberiség egészének üdvösségét szolgálta.
Bármit adna a világ, Isten nélkül semmi sem kellene.”
A világon sok helyen létezik pálinka manufaktúra, sörcéhek, de bornak Templomot csak magyarok építettek művészi tökéllyel egyedül a világon.
Szepsi Laczkó Máté a Wittenberget is megjárt tudós református lelkipásztor hazatérve Erdőbényére, már hordozta szívében a nagy álmot. „A világ legszebb földjén elkészíti a világ legjobb borát, mely a borok királya lesz, és a királyok bora”. A vasárnapi prédikáció után hétfőn már kapával ballagott a furmint és hárslevelű ültetvények példás tábláira.
A titokból nektárt csöpögtetett a Mennyei Atya, melynek első poharát nemes Lorántffy Zsuzsanna Tekintetes Asszony tette az Úrasztalára Patakon 1631-ben, majd az Áldott Rákóczi-ház pincészete álmodta bele a MAGYAROK HIMNUSZÁBA. – Az aszú bor az nem ital. Történelem, Titok, Sorsunk, Létezésünk, Küldetésünk.
Így gondolták 1913-ban dicső eleink Sátoraljaújhelyen. Hogyan fejezhetnénk ki hálánkat Istennek, és köszönetünket fáradozó őseinknek? Templomot emelünk, éppen olyan lesz, mint az erdélyi Körösfőn Isten háza! Váczy-Hübschl Kálmán mérnök tervei 1914. április 19. napján már hirdették a Magyar Királyi Állami Közpince magyar tehetségét!
E templomban a természet és munka szép szimbiózisa hirdeti a hit és tisztesség mindeneket megkoszorúzó aranypálmáját.
Irodák, lakások, raktárak emelt fővel tisztelegnek Hegyalja valamennyi városa és falva, Szepsi Laczkó Máté és Lorántffy Zsuzsanna, az aszúbor és a gönci hordók előtt.
Tekintsük meg áhítattal a Bortemplom transzcendens üzenetét!
Sátoraljaújhely, Fasor utca 1.
Kormorán zenekar: A Reménység Temploma – Hallgassuk meg a művet!
Ez esztendő igei tanításának áldott üzenetét net-szószékünkre a hitbuzgóság földjéről, a tisztesség közösségéből, a magyar megmaradás holnapjából küldte el.
Nagytiszteletű Szép Eduárd Szolgatársam, Kedves Testvérem, Beresztelke lelkipásztora…
Isten nagy áldása volt életemben, mikor Bolyai János, gróf. Wass Albert, báró Kemény János keresésére indultam Maros megyében Szászrégen környékére.
Találkoztam velük kőben, fában, koszorúban, romokban, bánatban. Aztán találkoztam a halhatatlanok nyomán az élőkkel is, ahova meghívtak szolgálni.
Jenei Tamás igazgató, Szász Attila esperes, Ady István, Szép Eduárd, Nagy István, Benkó Mihály, Bartha József, Nagy Ferenc lelkipásztorok gyülekezeti a hazatérés időtlenségét sugározták a görgényi havasok örökkévalóságában.
Szép Eduárd könyveit olvastam, írásait más helyeken is, mely mély hitről, nagyszerűen felvértezett tudásról, Szent Urunk olthatatlan szeretetéről, a gyülekezet megbecsüléséről szólnak.
Beresztelke minősített egyházközsége, közel 550 esztendős műemlék temploma, a Lelkész házaspár szolgálata, Főgondnok úr és a Presbitérium áldozatos munkája egy virágzó közösséget virágoztatott fel az Istenszéke-hegyének oltalmában, Jó Urunk szeretetében.
Tekintsük meg Beresztelke református templomát, melynek márványszószéke látható minden igei dolgozat végén.
Olvassuk el nagy tisztelettel és nyitott lélekkel Nt. Szép Eduárd lelkipásztor újesztendei prédikációját!
Maradandó gyümölcs
Alapige:
„…arra rendeltelek, hogy elmenjetek és gyümölcsöt teremjetek, és gyümölcsötök megmaradjon…” Jn 15, 16/b
Isten kegyelméből újra egy év elején vagyunk. Ez az esztendő olyan, mint egy ország, melynek csak a határát léptük át, nem ismerjük a belsejét. Senki nem tette oda a lábát, senki ember nem járt előttünk és nem tudja megmondani, hogy mi vár ránk. Nem tudjuk mivel kell szembenéznünk, kivel fogunk találkozni, milyen életeseményeknek fogunk örvendeni, s melyek lesznek azok, amelyek elszomorítanak, megkeserítenek. De az „ismeretlen országot”, a 2021. esztendőt ismeri Isten. Ő látja, hogy mi vár ránk a határ átlépése után, Ő tudja, hogy mi lesz ahogy tovább haladunk, Ő ismeri utazásunk minden útkereszteződését, állomását és újra indulását.
Az elmúlt hónapokban, hangsúlyosabban érzékeltük, tapasztaltuk, a világban és a körülöttünk levő bizonytalanságot. Bizonyára vannak közöttünk olyanok, akik őszintén feltették magukban, vagy a közösségben is a kérdést: Valóban Isten – most is – a kezében tartja és igazgatja ezt a világot? A földi rendetlenséget, bizonytalanságot és ugyanakkor az istentelen erők hatalmaskodását látva most is számíthatunk az isteni rendre?
Igen, számíthatunk az örökkévaló Isten rendjére, aki egy pillanatig sem mondott le arról, hogy az ő rendjéhez ragaszkodjon, hogy az ő rendje érvényesüljön, hogy az ő rendje által rendezze a mi életünket, s rajtunk keresztül sok mindent elvégezzen, rendezzen ebben a világban.
A mindenkori isteni rendhez tartozik az ő hívása, ugyanakkor az is, hogy akiket kiválasztott (akik engednek a hívó szónak), azok egy belső, lelki fejlődésen mennek át. Továbbá eggyé válnak a szeretetben, imádkoznak úgy, mint akik tudják, hogy nem csak szolgálják az Urat, hanem az Ő barátai is. Ebben a közösségben, ahol Krisztus áll a középen, formálódnak, tisztulnak az ige által elegészen addig, hogy tudnak növekedni az egységben, békességben, és örömben tudnak élni, s a Megváltó öröme teljessé teszi örömüket.
Kedves Testvéreim! A mai rövid igeszakaszunk azt akarja felismertetni velünk – először, vagy újra – és ugyanakkor hangsúlyossá tenni bennünk, hogy Krisztus az igazi szőlőtő, bennünket szőlővesszőket arra rendelt, hogy elmenjünk és maradandó gyümölcsöt teremjünk. Mindazok, akiket Krisztus kiválasztott, befogadott, és azok, akik hit által befogadtuk őt, megtanultuk és folyamatosan tanuljuk mit jelent egymást elfogadni és másokat befogadni. S miközben ezt gyakoroljuk és tanuljuk, újra meg újra megerősödünk abban, hogy küldetésünk van, és a keresztyén életünk nem lehet meddő, hanem gyümölcsöznie kell Urunk dicsőségére és embertársaink javára.
1. Igénk első üzenete arról szól, hogy küldetésünk van. A mi Megváltónk, úgy hív a maga közelségébe, úgy választ ki, hogy egyben küld is. Nem szabad nekünk azt mondani, hogy hiszek Krisztusban, eljárogatok a templomba és az elég. Ezzel a hittel, úgy önmagamban megvagyok, elmélkedek és nem törődőm másokkal, nem érdekel ennek a világnak a romlottsága. Nemcsak itt, hanem a missziói parancsban is (Mt 28, 19) az Úr Jézus Krisztus küldi a tanítványokat. A küldés pedig arról szól, hogy nekik úgy kell menniük, hogy Őt képviseljék a világban. Nem elvegyülni, belesimulni a világba, hanem benne lenni, Krisztust képviselve. Ettől a küldéstől, s az elfogadó engedelmességtől függött és függ a keresztyén hit terjedése, gyarapodása, megmaradása ebben a világban. Ma is így küld a mi Urunk: „menjetek…” , és nekünk kell ezt meghallani és engedelmeskedi! Mily nagy a kísértés arra, hogy belesimuljunk a világba, hogy a könnyebbik utat válasszuk, hogy ne vállaljuk fel a másságot, hogy úgy éljünk, ahogy ebben az istennélküli világban élnek az emberek. Ha megelégszünk egy külső vallásossággal, ha nem akarunk többet annál, hogy legyen egy templomos és egy templom nélküli életünk, hogy legyen egy vasárnapos, ünnepes, életünk és egy hétköznapi, amihez nem sok köze van Krisztusnak, akkor nem ismertük fel a jézusi küldő szót: „menjetek…”. Pedig mennyire drága ez a küldetés, ez a krisztusi képviselet. Kedves testvérem felismerted-e már: Jézus hív, hogy megismerd egyre jobban Őt, s utána küld, hogy másokkal is megismertesd az Ő szeretetét, áldozatát. A menny és föld Ura azt akarja, hogy hordozd a szívedben a hit ajándékát, az örökélet reménységét és erről tegyen bizonyságot az életed, és így képviseld Őt ebben a bűnös világban.
Azért vagy az Ige közelében, hogy felismerd az Úr Jézus Krisztus téged is el akar küldeni. Az Úr téged is használni akar az Ő munkájában. Engedd, hogy formáljon, imádkozzál azért, hogy Ő alakítsa úgy az életedet, hogy naponta felismerd, mit jelent az, hogy „menj…”. Visszhangozzon a szívedben az, hogy „menj…”, és valóban indulj el, és vigyed a Jézustól kapott szeretetet, a Tőle kapott békét. Képviseld Őt az emberek között, ne szégyelld a hitedet! Ha mindezt megteszed, majd látni fogod, hogy Ő jár előtted, Ő vezet és megadja a szükséges erőt is.
2. Igénk második üzenete a gyümölcstermésről szól. Akiket Krisztus Urunk küld, azokat céllal küldi, pontosabban a gyümölcstermés céljával. Ahogy igénk előző üzenetében láttuk ennek a kiinduló pontja, nem a világba való belesimulás, hanem a Krisztus képviselete. Krisztus Urunk szőlőtő mivolta, és a mi szőlővesszőmivoltunk, a kettő közötti szüntelen és szerves kapcsolat adja az Isten akarata szerinti gyümölcstermést. Hogy ez mennyire csodálatosan meghatározza a gyümölcstermés titkát, hogy mennyire a szőlővessző gyümölcse, de ugyanakkor a szőlőtő gyümölcse, hogy mennyire ötvöződik a küldő és küldött szerepe álljon előttünk David Gooding írásmagyarázó gyönyörű megfogalmazásában: „Gyümölcsötök! Vajon mi teremjük ezeket? Bizonyos értelemben nem. Nélküle semmit sem tehetünk. Az Atya a szőlős gazda. Mégis, amikor elérjük ezt az eredményt, akkor a mi gyümölcsünknek nevezi. Mert ez a folyamat nem semmisíti meg személyiségünket. Nem személytelen ágak és csatornák vagyunk, amelyek által egy bizonyos mindenható lény kiárasztja áldásait. Olyan emberek vagyunk, jóllehet Krisztushoz csatlakoztunk, akik megőrzik személyiségüket. Valóban, Krisztushoz csatlakozva fejlődik személyiségünk. Isten, aki minket teremtett és ismeri képességeinket, teljesen kibontakoztatja azokat. Jóllehet Krisztus a forrás, a gyümölcsöt valóban gyümölcsként írja le. Látjuk azt és élvezzük annak látványát mindörökké.”
Van egy ószövetségi Ige (1Móz 18, 1-5), annak a klasszikus példája, hogy mit jelent önzetlenül befogadni, elfogadni és ugyanakkor áldozatot hozni. Az ábrahámi életgyakorlat ott Mamré tölgyesében, az igazi gyümölcs termésre irányítja figyelmünket. Aki Isten kezében, mint szőlős gazda kezében tudja az életét, az önzetlenül be tudja fogadni a másikat, s ha kell áldozatot is tud hozni érdekében. Ábrahámot Isten küldte, ő engedelmeskedett, elment és gyümölcsöt termett. Ma is az igazi gyümölcstermés önzetlenséggel és áldozathozatallal jár együtt. A világszerinti gyümölcstermés sokszor önzéssel tele és áldozathozatalnélküli gyümölcstermés, ilyet tudunk mi magunktól előteremteni. Bizonyára sokszor teremtünk már ilyen gyümölcsöket, s mi magunk is kevés ideig láttuk eredményét, vagy hosszú ideig szemléltük a rossz gyümölcs mivoltát. Mindezektől meg akar óvni a mi Urunk, hogy Ábrahámhoz hasonlóan teremjünk maradandó gyümölcsöt. Adjunk hálát a lehetőségért és imádkozzunk azért, hogy őrízzen meg bennünket az Önmagával való áldott közösségben, mely nélkül lehetetlen a Neki tetsző gyümölcstermés.
3. Maradandó és múlandó dolgokkal van tele ez a világ, ezekkel vagyunk mi magunk is körül véve. Sőt mi magunk is a munkánk, tevékenységünk eredményét két részre oszthatjuk: maradandó és múlandó. Mi több ennél, a keresztyén munkában is van olyan gyümölcs, ami örömöt okoz, épít, de nem gyakorol tartós hatást sem a világ, sem a gyülekezet életére nézve, és van olyan, hogy generációkon keresztül megmarad, hosszú évtizedeken át emlékeznek rá. Amennyiben gyümölcsünk igazi maradandóságát vizsgáljuk, akkor szükséges ezt az örökkévalóság szemszögéből elvégezni. Walter Lüthi svájci igehirdető amikor a maradandó gyümölcsről beszél, a szeretetet emeli ki. Íme az örökkévalóság számára maradandó gyümölcs, a nagy igehirdető megfogalmazásában: „Az Atya a szőlőműves, Krisztus a szőlőtő, mi a hajtások. Krisztus van a középpontban. Krisztus a Közbenjáró és a Közvetítő is. Krisztus a „transzformátor”, aki az Isten iránti szeretetet, ember iránti szeretetté, az Istennel való barátságot, emberekkel való barátsággá. S e szeretetről, amennyiben ez megmarad ebben a szent és könyörületes összefüggésben, még egy utolsó mondható, amit semmi más szeretetről nem lehet elmondani: Örökkévaló ez a szeretet! Megmarad ez a szeretet! Soha el nem fogy! Megmarad akár elismerik, akár nem! Akkor is megmarad, ha nem hálát, hanem hálátlanságot kap. Akkor is, ha nem viszont szeretetet, hanem inkább gyűlöletet és gúnyt ébreszt. Mivel a szeretet – eredete szerint – Isten felől szemlélve ellenségszeretet, ezért az embernél is, embertárssal szemben az ellenség szeretetévé fog válni. Íme ismét okunk van ámulni, nekünk, akik oly korszakban élünk, amikor a szeretet sokakban meghidegül. Az a szeretet, amelyik Jézus Krisztusban a földre plántáltatott, nem fog megfagyni. Lesz ereje elviselni azt, ha gyűlölik. Ezért erősebb, mint a gyűlölet és a halál. Ez Istennek az a szeretete, amelyik Krisztusban emberszeretetté vált: gyűlölhetik, üldözhetik, megkövezhetik, de végül mégiscsak győz!” Kedves testvéreim! Bizonyára érzékelitek, hogy mennyire alá vagyunk vetve a múlandóságnak de ugyanakkor a maradandóságnak, az örökkévalóságnak is. Milyen jó, hogy nemcsak ez a földi és múlandó világ nyomja rá bélyegét az életünkre, hanem Isten örökkévalóságának a bélyege is, s mi lehetünk úgy gyümölcstermő emberek, hogy az Ő kegyelméből gyümölcsünk megmaradjon. Végkövetkeztetéskét foglalkozhatunk azzal a kérdéssel, hogy mi a titka a maradandó gyümölcstermésnek? Talán a legegyszerűbb válasz így hangzik: amikor az életed, az életem megmarad Krisztusban, akkor az a gyümölcs, amit termünk, az meg fog maradni. Engedjük, hogy az isteni akarat tisztogassa, metssze a mi emberi akaratunkat és erőfeszítéseinket, s minél jobban így átadjuk magunkat Neki, annál inkább megmarad a gyümölcsünk. Milyen felmérhetetlen nagy ajándék, áldás, hogy maga a Mindenható Úr kiválasztott a gyümölcstermésre, s a gyümölcsünk megmaradjon. Milyen felbecsülhetetlen ajándék, hogy az örök életre teremhetünk gyümölcsöt, a magunk és mások számára. Törekedjünk arra, hogy az életünk teljesen Isten hatalma alatt legyen, mert minden ezen múlik! Maradjunk szoros és töretlen közösségben Krisztussal, az igazi szőlőtővel!
A maradandó gyümölcs az örökkévalóság mérlegén is értékes gyümölcs marad! Ne szűnjünk meg imádkozni érte! Ámen.
Szép Eduárd
Köszönjük Nagytiszteletü úr tanítását, teremjen gazdagon gyümölcsöt a mi életünkben.
Isten gazdag áldása kísérje Életét, Szolgálatait, Feleségének Ildikónak kórházlelkészi nehéz szolgálatait, három gyermeküket, nemes Beresztelke minden Kedves Hívének adjon a Jó Isten egészségben és békességben gazdag boldog új esztendőt!
Aranyosi Ervin: Az új esztendőre – Olvassuk el a verset!
Elballag az Óév,
egy új jön helyébe.
Mit kívánjak neked
egy új évbe lépve?
Légy az, aki voltál,
csak kezdj másképp látni,
kezdd el a világod
szeretni, csodálni!
Feledd félelmeid,
koncentrálj a jóra!
Tartalmasan teljen
mától minden óra.
Legyen a mosolyod
büszkén hordott ékszer,
örömöd és hálád
fejezd ki elégszer!
Szíved bocsásson meg
annak, aki bántott,
félelmeid vesd le,
mint egy rossz kabátot!
Akard, hogy világod
végre szebbé váljon,
siker, és szerencse,
gyakran rád találjon!
Akard, hogy változzunk,
legyen jobb az ember!
Gondolj a világra
értőn, szeretettel!
Hagyd, hogy vezessenek
csodaváró álmok,
az új esztendőre
minden jót kívánok.
„Akiket Krisztus Urunk küld, azokat céllal küldi, pontosabban a gyümölcstermés céljával. W. Lüthi svájci igehirdető amikor a maradandó gyümölcsökről beszél, a szeretetet emeli ki”
Szép Eduárd Testvérünk igehírdetésének eme veretes aranymondásával ajánlom Kedves Testvéreink figyelmébe az alábbi olvasmányokat, betöltve ezzel kulturális missziói feladatunkat is. Hithősök, zsenik, múltat becsülő és jövőt építő kiválóságok ők MIND-ANNYIAN. Jó tudni, jó köztük élni, jó magyarnak lenni.
Háromkirályok
(Az írást a képre kattintva olvashatják!)
117 éve született Neumann János,az egyik “Mars – lakó félisten”
(Az írást a képre kattintva olvashatják!)
Megvalósulhat Makovecz Imre grandiózus terve
(Az írást a képre kattintva olvashatják!)
A hagyományok tisztelete: ilyen a pásztorélet a hortobágyi pusztaságban
(Az írást a képre kattintva olvashatják!)
Kisfilm a Megyei Értékekből — Hajdú – Bihar
Kovács Kati – Vangelis: 1492 – Hallgassuk meg a művet a nagy remények és keserű csalódások évéről!
A fordítás és előadás jobb, mint az eredeti!
Köszönjük szép egri kislány!
„Nem ti választottatok ki engem, hanem én választottalak ki, és én rendeltelek titeket arra, hogy elmenjetek és gyümölcsöt teremjetek, és megmaradjon a ti gyümölcsötök, hogy bármit kértek az Atyától az én nevemben, megadja nektek.
Ezeket azért parancsolom nektek, hogy szeressétek egymást”
(Jn. ev. 15:16-17)
Az Úr legyen őriző Pásztora Közösségeinknek ez új esztendőben is.
tiszteletes úr
Debrecen-Józsa, 2021. január 9.
A képek forrásai:
romkat.ro
bukarestiradio.ro
publicdomainpictures.net
satoraljaujheyl.hu
aranyosiervin.com
origo.hu
hu.wikipedia.org