„Az Ige volt az igazi világosság, amely megvilágosít minden embert: ő jött el a világba” /Szent János apostol evangéliuma 1:9/

Jézus szültése

Magyar Testvéreim!

Soha nem fájt úgy az élet a messze idegenben, mint akkor decemberben. Odahaza már ilyenkor havazik, kis szánon húzzák haza a szoba díszét jelentő ékességet, a friss illatú fenyőt. Olyan ételek, finomságok, sütemények készülnek gondos háziasszonyok évezredes tapasztalata nyomán az ünnepi asztalra, amiről itt még hírből sem hallottak.
Betlehemezés, kántálás, angyaljárás olyan távoli fogalomnak tűntek, aminek megértetésébe belekezdeni is reménytelen vállalkozásnak tűnt.
Jégvirágos templomablakok különös mintát írtak az emlékezet múltjának tiszta bánatára. Távoli karácsonyi énekek áldó dallama szűrődött ki a templomokból, kedves meleg hajlékokból, vidám gyermekek önfeledt vallásosságából. Szent volt Istennek az angyala Krisztus Urunknak áldott születésén, mert mennyből jött hozzánk.

Nehezen akarták elhinni Janinak a bajtársai mikor visszakúszott a lövészárokba, hogy imént egy orosszal ölelkezett, és pakliból dohányt nyújtott feléje.

Történt, hogy felderítésre küldték az arcvonalba, ahol váratlanul egy fedezékből előbukkant az orosz, és már lőtt is reá. Azonban nem talált, Jani ezt mondta neki: „Most jövök én. Karácsony van, téged is vár valaki valahol.” Letettem fegyverem, dohánnyal kínáltam, amit remegve tartott kezében. Nem volt húsz éves, sírva fakadt, átölelt, és azt kérdezte:
„Magyar vagy ugye?”

Kárpátia zenekar: Mézeskalács – Hallgassuk meg e balladát egy szívről, mely beleszakadt a bánatba!

Az Ószövetség próféciája beszél Isten teremtő Igéjéről, amelyben mindenhatósága, bölcsessége, igazsága, szeretete aktualizálódik.
A Példabeszédek Könyve 8. része a megszemélyesített bölcsességet a maga örökkévalóságában szemléli, s azt mondja róla: „Mikor még semmi mélységek nem voltak, születtem. Mikor készítette az egeket, ott valék. Mikor felvetette a tenger határait, mellett valék, mint kézmíves, és gyönyörűsége valék minden nap.”
A zsidó írásmagyarázat tudta, a hellénista műveltség tudta, hogy mi a Logosz. Az Ige, a világ legbelső értelme, minden ok okozója, létrehozója, teremtője.
Ehhez még vegyük hozzá Szent János apostol tapasztalását, hogy ő Jézussal a legközvetlenebb életközösségben élt. Ő volt az a tanítvány, akit az Úr szeretett. Aki látta, hallotta, szemlélte, érintette, értette Jézusban Isten dicsőségét, bölcsességét, igazságát és szeretetét.
A Kijelentés fellobbanó világosságában vált bizonyossá előtte, hogy Isten mikor önmagát szemléli és szeretetének tárgyává teszi, a Logosz nem más, mint a Názáreti Jézus.
Az Ige azonban nemcsak világ, nemcsak természet, nemcsak teremtmény, nemcsak alkotó erő, hanem élet, Isten élete. A létnek ez a legmagasabb, legszentebb, legnemesebb formája. Aki ide eljut, az Isten zsámolyához jut el, és erre csak a legnagyobb hittudósok, természet tudósok, művészek voltak képesek.
Az Ige életet támaszt, életet teremt, mert az Ige Isten.
Szent Karácsony titka, misztériuma, megváltása így olvasható az Evangéliumban:
Az Ige testté lett, itt élt közöttünk, és láttuk az ő dicsőségét, mint az Egyszülöttjének dicsőségét, telve kegyelemmel és igazsággal”
(Jn. 1:14)

Stille Nacht – Csendes éj, szentséges éj, mennyei halleluja, mely salzburgi bölcsőjéből indulva sok-
sok szívet vezetett Szent Urunkhoz. – Hallgassuk meg a mű magyar változatát, mely legszebb és legkifejezőbb az összes fordítás közül!

Krisztus Urunk megszületése kibeszélhetetlen örömüzenet az égből a földre, melyet a hírvivő angyalok így adják tudtára a pásztoroknak, a világ minden népének:
„Ne féljetek, mert ime hírdetek nektek nagy örömet, amely az egész nép öröme lesz: Üdvözítő született ma nektek, az Úr Krisztus, a Dávid városában”
(Lk. 2:10-11)
Ha a földi eseményekre tekintünk, lehetetlen nem észre vennünk, hogy Isten búsulása van ezen a földön.
Ady Endre egy versének egy versszaka dogmatikailag jobban kifejezi ennek drámai rögvalóságát, mintha a Zsinat kávézgatna mellette egy hónapot:

„Hajunknak egy ősz, hulló szála
Följegyzett bú nála
S ha bűnös lény tőle elköszön,
Ő vár, míg visszajön”

(Ady Endre: Az Uraknak Ura)

Ha pedig a betlehemi jászolra tekintünk, lehetetlen meg nem értenünk a karácsonyi evangéliumot, amelyik Isten végtelen, örök szeretetének kiáradását hírdeti a földön.

Ady Endre – Szabó Gyula: Karácsonyi rege – Hallgassuk meg a költő-géniusz eme hitvallásos művét, mellyel Érmindszentet is beírta az örökkévalóság pantheonjába!

Az Ige lelki-szellemi-erkölcsi világosság, mely elvezet Isten és önmagunk megismerésére. Az Ige világosságának fényénél alkottak a legnagyobbak, akik elvezettek műveiken keresztül Isten trónusához. A Lékek világossága segít tájékozódni a részletekben, és elvezet a teljesség megismerésére. Ahogy a hangszerek királynője az orgona, tudományok királynője a theologia.
Az emberek vágyják, hogy értsék Isten Igéjét, szeretnék általa megőrizni magyarságukat és anyanyelvüket is. Ő jött el a világba.
Tovább olvassuk az Evangéliumot, látjuk milyen fogadtatásban részesült Szent Urunk.
„A világban volt, és a világ általa lett, de a világ nem ismerte meg őt: saját világába jött, és az övéi nem fogadták be őt.”
A visszautasított Isteni szeretet vádolja most ezt a világot, amely nem fogadta be Jézust, éppen abból látszik legjobban, hogy ide jutott.
Azonban ez a nap nemcsak vádol, hanem kegyelmet is hirdet. Aki befogadja, azoknak megadja azt a kiváltságot, hogy Isten gyermekeivé legyenek.

Wass Albert írófejedelem kifejező versében mondja el számunkra a karácsony valódi üzenetét Ferenczy Csongor színművész: Karácsonyi mese – Hallgassuk meg!

És hirtelen mennyei seregek sokasága jelent meg az angyallal, akik dicsérték az Istent, és ezt mondták:
„Dicsőség a magasságban Istennek, és a földön békesség, és az emberekhez jóakarat”
(Lk.2:14)
Szent karácsony akkori szereplőinek és mai olvasóinak életét és majd üdvösségét az az isteni kinyilatkoztatás fogja predesztinálni, hogy az Ige világosságának fényénél képes-e dicsőíteni a mennyet, békességet és jóakaratot megélni a földön?
A karácsonyi út rideg realitását írják le az evangéliumok. Nyoma sincs benne szentimentális érzelgősségnek. Akkor és ott abban a világban kellett helyt állni, és szint vallani.
Ki indul a Gyermek hódolatára? És ki tör életére?
Ma is ez az ünnep üzenete felénk. Induljunk látására, fogadjuk el meghívását asztalához, legyünk hű gyermekei, jó fiai, hogy mennyei polgárjogot nyerjünk Országában.

Áprily Lajos: Karácsonyi út – Olvassuk el a nagy erdélyi lírikus vallásos versét!

Angyalzenéje, gyertyafény –
kincses kezem hogy lett szegény?

Nem adhattam ma semmi mást,
csak jó, meleg simogatást.

Mi győzött érdességemen?
Mitől csókolhat úgy kezem?

Simogatást mitől tanult?
Erembe Krisztus vére hullt?

Szemembe Krisztus-könny szökik
kinyúló kézzel kérdezem.

Áldott vagy a kezek között,
karácsonyi koldus-kezem.

KEGYELEM TELJES ÁLDOTT ÜNNEPET KÍVÁNOK KEDVES TESTVÉREIMNEK, NÉPES OLVASÓTÁBORUNKNAK SZERETTEI KÖZÖSSÉGÉBEN!

(Imádkozzunk azokért, akik az ünnepkör napjaiban is KÖZ-FELADATOT látnak el az ország működése, biztonsága és kényelmünk érdekében)

Mohácsi László
tiszteletes úr

Debrecen-Józsa, 2019. december 25.

A képek forrásai:
network.hu
hu.wikipedia.org

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük