„Az Úr pedig a Lélek, és ahol az Úr Lelke, ott a szabadság” (Szent Pál apostol II. korinthusi lev. 3:17)

Emlékmű Nyíregyházán

Magyar Testvéreim!

Isten az imádkozó ember kezére néz: hogy tisztává tegyük őket, nem elég megmosnunk, hanem tartózkodnunk kell a gonosz gondolatoktól, beszédektől, tettektől, különösképpen is a nagyböjt idejében.
Szent Ferenc így imádkozott: „Nullus homo est dignum tuum mentiri, vagyis: „Nincs ember, ki méltó lenne kimondani nevedet” (Naphimnusz)

Mekkora titkot hordoz mai szent igénk: Jézus által Isten bevon bennünket a Szentháromság életébe!
Karl Barth világhírű svájci theologus főművében erről a titokról írt tízezer oldalt! Válasz pedig nincs!
Napokban érkezett meg hozzánk egy kvazár fénye. Tudósok írták le: 13 milliárd fényévet tett meg eddig. Honnan indult? Hova tart? Mi célból? Válasz pedig nincs!
Miért fontos egy emberi közösség életében a szabadság? Miért olyan nagy dolog a szabadság? Mi történik ha elveszik e kincset az egyéntől vagy közösségtől?

Az 1848 (49-es szabadságharc – Március 15. a legszebb, legegyértelműbb, legmélyebb magyar nemzeti ünnepünk. Tekintsük meg a kisfilm summáját!

Petőfi Sándor – Bács Ferenc: A szabadsághoz – Hallgassuk meg a magyar néplélek költőkirályának egyik nagyszerű versét az erdélyi színészóriás előadásában!

Viselkedésünk pontos képet ad szívünk állapotáról. Milyen állapotban lehetett 1848 márciusában a Petőfi Sándornak és baráti körének szíve? lelke? gondolata?
Miről beszélt Isten, amikor a Biblia íróját ihlette, hogy leírja ezeket a mondatokat?
„Az Úr pedig Lélek, és ahol az Úr Lelke, ott a szabadság”
Ha befogadjuk az Úr Lelkét, akkor a szabadság lelkülete vesz körül bennünket. Ha igazán részesülünk az Ő Lelkéből, szabadságunk és mozgásterünk lesz.
Mi is adunk egymásnak mozgásteret, sőt tág lehetőségeket, hogy egyéniségekké válhassanak.
Az Isten szabadsága megengedi, hogy gondolatokat formáljunk, és ezek nyomán teremtő cselekedet hassa át a jelen nagyszerűségét.
A szabadság komoly dolog, ha nem úgy értjük mint Isten, akkor féktelen szabadosságba csap át, mely már az istentelen liberalizmus fészke.

Juhász Gyula: Március idusára – Olvassuk el Isten emberének, a premontrei-költőgéniusznak tisztelgő emlékezését!

Vannak napok, melyek nem szállnak el,
De az idők végéig megmaradnak,
Mint csillagok ragyognak boldogan
S fényt szórnak minden születő tavasznak.
Valamikor szép tüzes napok voltak,
Most enyhe és derűs fénnyel ragyognak.
Ilyen nap volt az, melynek fordulója
Ibolyáit ma a szívünkbe szórja.

Ó, akkor, egykor, ifjú Jókai
És lángoló Petőfi szava zengett,
Kokárda lengett és zászló lobogott;
A költő kérdett és felelt a nemzet.
Ma nem tördel bilincset s börtönajtót
Lelkes tömeg, de munka dala harsog,
Szépség, igazság lassan megy előre,
Egy szebb, igazabb, boldogabb jövőbe.

De azért lelkünk búsan visszanéz,
És emlékezve mámoros lesz tőled,
Tűnt március nagy napja, szép tavasz,
Mely fölráztad a szunnyadó erőket,
Mely új tavaszok napját égre hoztad,
Mely új remények ibolyáját fontad.
Ó nagy nap, szép nap, légy örökre áldott,
Hozz mindig új fényt, új dalt, új virágot!

Van hely a világon, ahol a Biblia bilincsbe van verve. Tiltott könyv, melynek terjesztése, olvasása és hirdetése bűncselekmény. De mindig lesznek kezek, akik e bilincseket feltörik, és kiszabadítják a lapok holt betűiből Isten Lelkét, mely maga a Szabadság és Üdvösség, Igazság és Élet, Reménység és Békesség.
„Az angyalok sohasem kóstolták odafenn, milyen a meghaló szeretet, s a megmentő kegyelem” (1855. február 18. London, Exeter Hall , C. H. Spurgeon angol igehírdető)

Kedves Testvéreim az igazi szabadság nem kint a nagyvilágban tapasztalható meg, hanem bent a lélekben. Ebben voltak nagyok a reformkor nagyjai, kezdve Csokonai költészetétől, Kazinczy nyelvújításán át Kölcsey „Hass, alkoss, gyarapíts” első himnuszáig.

Gyulai Pál: Hazám – Olvassuk el e nagy kor krónikásának krónikáját!

Sokszor valál már életedben
Veszendő, oh szegény hazám!
Tatár, török és német gyilkolt
S haldoklál fényes rabigán:
Mi lesz majd sorsod a jövőben?
Ki tudja azt; sötét titok;
De most, de most, ha rád tekintek,
Csak sírok és csak sirhatok.

Nem gyáva bú e könnyek anyja,
Haragom sirja azokat;
Beszélünk hangos, büszke szóval,
S hazánk még csak névben szabad.
Nem csüggedés e könnyek anyja,
Rajtok tettek villáma ég;
Versengünk puszta semmiségen,
S fölöttünk mind borúsb az ég.

Hah mennyi gúny! győzelmi hymnus
Harsog körűlbe mindenütt,
S a vértől megszentelt mezőkre
Szabadság fényes napja süt.
Nekünk e hang tán síri dal lesz,
S a szent sugár tán búcsufény,
Véres felhőben elhunyó nap,
Halottak gyászos mezején.

Inkább halál, mint gyáva élet,
Igen, vesszünk, ha veszni kell,
De küzdjünk, míg csak egy magyar lesz
És vérezzünk dicsően el.
Lesz legalább a történetben
Rólunk egy nagy emlékezet
Egy büszke nép élt meggyalázva,
De dicsőn halt, mint született.

1848

A zsarnok gyarmattartó Habsburg az 1815-ben létrejött Szent Szövetség erejében és örökkévaló voltában bízott.
Nem értette, nem ehhez szoktak, nem olvasták az Egri Csillagokat, hogy a védők ereje nem a falakban van, hanem a védők lelkében.

Szembetalálták magukat gróf Batthyány Lajos miniszterelnökkel és Kormánya Tagjaival, akik közül egy is többet ért, mint a labanc udvari haszonlesők semmirevaló galerije.

Szemere Bertalan (belügy)
Deák Ferenc (igazságügy)
Kossuth Lajos (pénzügy)
Klauzál Gábor (gazdaság)
Széchenyi István (közlekedés)
Eötvös József (oktatás,vallás)
Mészáros Lázár( honvédelem)

A bécsi udvar úgy gondolta, hogy túl sok függetlenséget adott a magyaroknak, és megpróbálta szűkíteni a Kormány hatáskörét.
A gyáva Habsburg magában nem bízva fellázította ellenünk a románokat Erdélyben, a szerbeket Délvidéken, és megtalálta szép pénzzel Jellasics horvát bánt, aki létrehozta a horvát hadsereget, hogy szakadjanak el Nagy-Magyarországtól. Ebben a helyzetben kellett életre hívni a Nemzetőrséget, és Kossuth javaslatára fegyverbe szólítani 200 000 honvédet.
Batthyány Lajos miniszterelnök próbált tárgyalni az osztrákkal, de nem is fogadták. Sőt letartóztatták, majd Olmützbe bebörtönözték.

Jókai Mór – Kárpátia zenekar: A haza minden előtt – Hallgassuk meg szabadság-harcainkról a hazafias dalt!

„Az Úrhoz fordulás a Lélekben való léttel első követelménye”, – tanítja Ravasz László püspök, feltárva az ószövetségi ember bűnben való életét.
Így olvassuk: „Sőt mindmáig, valahányszor Mózest olvassák, lepel van a szívükön. De ha majd megtérnek az Úrhoz, elvétetik a lepel.
Az Úr pedig Lélek, és ahol az Úr Lelke, ott a szabadság. Mi pedig miközben fedetlen arccal tükrözzük vissza az Úr dicsőségét mindnyájan, ugyanarra a képre formálódunk át az Úr Lelke által dicsőségről dicsőségre”

(II. Korinthus 3:15-18)

1848. március 15. Nemzeti Ünnep (Nemzeti Dal – Kormorán) Hallgassuk meg 48 himnuszát!

Az első felelős magyar Kormány mellé készítettünk egy tablót az akkori magyarság szellemi-lelki nagyságairól, Arany János, Bem apó, Bozzai Pál, Czuczor Gergely, Görgey Artur, Irinyi János, Irinyi József, Jókai Mór, Kazinczy Lajos, Kossuth Zsuzsanna, Könyves Tóth Mihály, Leőwey Klára, Liszt Ferenc, Madách Imre, Petőfi Sándor, Rulikowszky Kázmér (Élt 22 évet), Szacsvay Imre, Szendrey Júlia, Táncsics Mihály, Teleki Blanka,Tompa Mihály, Vasvári Pál, Vörösmarty Mihály.

Nagy idők nagy hősei ők. A tablón e 23 lánglelkű hős magyar csoda kifejezi és magán hordozza a többi sok százezer hazafi vitézségét is, legyen elég most annyi, hogy az angyalok leltárba véve vitték imáikat aranyfüstölőben Isten trónusa elé.

A gyáva Habsburg megfutamodott az áruló Jellasics horvát bánnal az élen a dicsőséges tavaszi hadjárat idején, és életbe léptette a Szent Szövetséget. Megkereste az orosz cárt, aki felajánlott 200 000 katonát az ördög Ferenc József, Windischgratz és Haynau triónak, hogy közösen fojtsák vérbe a forradalom és szabadságharc szent eszméjét.
Így érkezünk el 1849. augusztus 13. napjához, Világos mellett a tízszeres orosz túlerő előtt letette a fegyvert Görgey Artur a hadsereg főparancsnoka.
Az egyetlen helyes döntést hozta meg, elkerülve a további értelmetlen vérontást.
A kegyetlen megtorlás már ekkor elkezdődött, pedig Miklós cár Ferenc József keresztényi szívére apellált, hogy legyen irgalmas és nagyvonalú. Rosszul ismerte az ördög természetét.
Tekintsük meg a 13 aradi szent tablóját!
A Habsburg és hasonszőrű barátaiknak ajánljuk figyelmébe az alábbi írásokat, kikkel is találják magukat szembe ha terveket szőnek, esetleg még nem tanultak volna múltbéli hibáikból.

Az utolsó rendi országgyűlés és az európai forradalmak (Az írás a képre kattintva új lapfülön olvasható)

A Postaréten kivégzett vértanúk (Az írás a képre kattintva új lapfülön olvasható)

Éltetni az eszményt (Az írás a képre kattintva új lapfülön olvasható)

Esterházy Jánosra emlékeztek Prágában (Az írás a képre kattintva új lapfülön olvasható)

Igyekeznek összefogni a bányavidéki magyarságot . Dávid Lajos a Teleki Magyar Ház előtt álló kihívásokról (Az írás a képre kattintva új lapfülön olvasható)

Magyar előkészítő osztály indulhat az ország legnagyobb községében (Az írás a képre kattintva új lapfülön olvasható)

Szilágypanit: Ahol többet keresztelnek, mint temetnek (Az írás a képre kattintva új lapfülön olvasható)

Petőfi Sándor: A bilincs – Hallgassuk meg az ékes szavalatot!

davMohácsi László
tiszteletes úr

Debrecen-Józsa, 2021. március 13.

A képek forrásai:
mapio.net
magyarulbabelben.net
hu.wikipedia.org
hu.wikipedia.org
siposottotibor.hu
iskolaink.blogspot.com
termeszetvilaga.h
en.wikipedia.com
privatefamilyresearch.blogspot.com
refomacio.mnl.gov.hu
zeneakademia.hu
magyarhirlap.hu
karpathir.com
3szek.ro
kronikaonline.ro
erdelyinaplo.ro

3 thoughts on “„Az Úr pedig a Lélek, és ahol az Úr Lelke, ott a szabadság” (Szent Pál apostol II. korinthusi lev. 3:17)”

    1. Köszönjük elismerő szavait!

      Kérjük, terjessze netszószékünk igehirdetéseit, megosztásait, hogy minél több honfitársunkhoz eljussanak Mohácsi László tiszteletes úr hiánypótló írásai!

      Áldás, békesség!

Vélemény, hozzászólás?