Magyar Testvéreim!
A teremtett világ szépsége, az emberi lélek mélysége, a szépség-jóság-igazság teljessége Isten ajándékozó szeretetének leírhatatlan és beszélhetetlen titka, mely megadja az élet értelmét számunkra.
‡ NAGYCSÜTÖRTÖK – NAGYPÉNTEK – HÚSVÉT ESEMÉNYE A THEOLOGIA ARANYKORA
‡ A KIJELENTÉSTÖRTÉNET CSÚCSPONTJA
‡ AZ EVANGÉLIUM KÉRÜGMÁJA
‡ A MISZTÉRIUM VÉGSŐ TITKA
‡ AZ EMBER TRAGÉDIÁJÁNAK TÁVLATOS MEGOLDÁSA
Muzsinszki Nagy Endre: Az Utolsó Vacsora – A magyar Leonardo da Vinci alkotása Jeruzsálemben, mely méltó társa a Milánóban látható hasonló c. testvérének!
– Nagycsütörtök estén, miután megtörte a kenyeret és kitöltötte a poharat így szólt Szent Urunk: „Vegyétek egyétek, ez az én testem, amely tiérettetek megtöretik, ezt cselekedjétek az én emlékezetemre.
E pohár amaz Új Szövetség az én vérem által, ezt cselekedjétek, valamennyiszer isszátok az én emlékezetemre.
Mert valamennyiszer eszitek e kenyeret és isszátok e poharat, az Úrnak halálát hirdessétek, amíg eljön.”
Tanítványaira bízta szeretetének Testamentumát az Eucharisztiában, az Úrvacsorában.
Ezzel megalapította lelki népét az Egyházat!
Le tud hajolni Szent Urunk és megteszi azt, amit még egy rabszolgának sem kellett: megmossa tanítványai lábát, köztük az őt majd megtagadó és elárulónak is!
Ó magyar Mária-siralom XIII. századi nyelvezete megrendítő szépséggel írja le Istenszülő Szűzanya fájdalmát!
Nem tudtam, mi a siralom.
Most siralommal zokogok,
bútól aszok, epedek.
Zsidók világosságomtól,
megfosztanak én fiamtól,
az én édes örömemtől.
Ó, én édes Uram,
egyetlenegy fiam,
síró anyát tekintsed,
bújából őt kivonjad!
Szemem könnytől árad,
szívem bútól fárad.
Te véred hullása
szívem alélása.
Világnak világa,
virágnak virága,
keservesen kínzanak,
vas szegekkel átvernek!
Jaj nekem, én fiam!
édes vagy, mint a méz,
de szépséged meggyalázzák,
véred hull, mint a víz.
Siralmam, fohászkodásom
belőlem kifakad,
én szívemnek belső búja,
mely soha nem enyhül.
Végy magadhoz engem, halál,
egyetlenem éljen.
Maradjon meg az én Uram,
világ tőle féljen!
Ó, az igaz Simeonnak
bizony érvényes volt a szava.
Én érzem e bú tőrét,
melyet egykor jövendölt.
Tetőled válnom kell,
de nem ily szörnyű valósággal,
mikor így kínoznak,
én fiam, halálosan!
Zsidó, mit tessz törvénytelenül?
Fiam miért hal bűntelenül?
Megfogván, rángatván,
öklözvén, kötözvén
megölöd!
Kegyelmezzetek fiamnak,
nem kell kegyelem magamnak!
Avagy halál kínjával,
anyát édes fiával
vele együtt öljétek!
(Mészöly/Vízkelety átirata)
A keresztfához megyek – A szívem sajog a lelkem ujjong, ha ezt a csodát meghallom. Minden benne van, amit a Húsvétban Isten adhat az Embernek!
– Nagypénteken a Történelem és az Üdvtörténet fényességes lapjain megjelennek a szentek és kegyesek, kik a passiótörténet 14 stációján át holtáig követik, kísérik és szeretik Szent Urunkat. Szent János apostol az egyetlen tanítvány, valamint a Fájdalmas Szűzanya néhány szent asszonnyal, akik látják elfogatását, kihallgatását, meghurcolását.
Annás, Kajafás főpapok és a Zsidó Nagytanács előtt.
Látják a megkötözött Úr megveretését, töviskoronás fején a csorduló vért, verítékes arcán a leírhatatlan fájdalom keservét, melyet a világ gonoszsága rakott reá.
Látják kihallgatását a római helytartó előtt, ki a császár barátjaként a Birodalom rendjéért felelt. Poncius Pilátus embersége értékelhető, hiszen a feszítsdmeget kiáltó zsidó tömegnek ajánlatot tesz: „Nem találtam benne bűnt. Barabást vagy Jézust engedjem szabadon?” „Végezz vele”, – kiáltják, mire Pilátus kiszolgáltatja nekik Jézust.
Látják amint Jeruzsálem utcáin fájdalmaktól roskadva viszi keresztjét a gúnyolódók istentelen sorfala között a Golgota-hegyére, hol szögeket vernek kezeibe.
Roy Krisztina lélekből fakadó hitvalló himnusza minden dogmatikai fáradozást felülír, református népünk kedves éneke: Az Isten Bárányára letészem bűnöm én!
– A nagypéntek és húsvét tulajdonképpen egy ünnep, egyszersmind az egész kereszténység kristályos összefoglalása. Húsvét nem lehet nagypéntek nélkül, mert halál nélkül nincs feltámadás. De nagypéntek sincs húsvét nélkül, mert egy olyan Krisztus, aki csak meghalt, de nem él: lehet kegyeletes emlékezésnek a tárgya, de nem uralkodik felettünk és a világ felett mint az Élet Fejedelme.
A nagypéntek és a húsvét, mint az egész kereszténység summája, új értelmet ad az életnek és a halálnak, a kettőt egy új viszonyba hozza.
Jézus harcolt a nagytőke képviseletével, tüzet gyújtott a lelkekben, harcot indított a bűn rontása ellen.
Közben pedig megbocsátott, betért a bűnöshöz, arcát ütésre tartotta oda.
Új törvényt adott és új világot követelt.
Kereszthalála lett az igazi életnek kiapadhatatlan forrásává.
Wass Albert – Kárpátia: Nagypénteki sirató – Hallgassuk meg a bujdosó gróf hitvallását, mint az írófejedelem legszebb hitvallásának himnuszi mélységét!
– Szent Urunk életében elérkezett a legsötétebb péntek, népünk életébe is elérkezett egyszer a legsötétebb péntek.
Egyiket Nagypénteknek a másikat Trianonnak hívjuk.
Nagypénteken csak énekünkben lobognak királyi zászlók, Trianonkor fekete gyászkeretben jelentek meg az újságok és kitűzték a fekete lobogókat a középületekre.
Nagypénteken a világ Megváltóját, Messiását, Isten Szent Fiát végezték ki gonosztevők, Trianonkor Isten leggazdagabb szívű és lelkű népét végezték ki a kései gonosztevők.
Lent a Via Dolorosán – Keresztút – XIV. Stáció – Áldott Húsvétot
– A naponként meghalók, az életet feláldozók, a világ hívságait megtagadók nagy seregének élén Kriszus jár a Halál és Élet Fejedelme.
A győztesek seregében lépést kell vele tartanunk. Fel kell öltöznünk dicsőséges alakját, szépségének sugárzását, kalászainak érettségét, aratásának gazdagságát, szentségének komolyságát.
Michelangelo Buonarotti – Pieta – Vatikán
„ELVÉGEZTETETT!”
„SZÁLLA ALÁ POKLOKRA, HARMADNAPON HALOTTAIBÓL FELTÁMADA”
Egykori Kedves Tanárom a Debreceni Református Theologiai Akadémia legendás hírű tudósa, nemzedékek tanítója, a Hittudományi Egyetem professzora Ft. Dr. Dr. Csohány János Testvérünk ezúttal is megajándékozott bennünket egy építő és gyönyörködtető igehirdetéssel az egyházi esztendő legnagyobb ünnepére!
Olvassuk szeretettel és ne csak olvasói legyünk, hanem megtartói is!
Nagyon szépen köszönjük a tanítást, Professzor Úr és Családja további életére Isten gazdag áldását kérjük jókedvben és bőségben !
Húsvéti prédikáció
János 20,1-10.
Kedves Testvéreim!
Az első húsvét új kezdetet hozott a világnak. Jézus feltámasztásával azt bizonyította be a Mennyei Atya, hogy elfogadta egyszülött Fiának nagypénteki áldozatát. A világ megváltása húsvét hajnalán lett nyilvánvalóvá. Erről ad beszédes jelt némaságában is az Úr Jézus üresen maradt sírja.
A megváltott világ új értékeinek jele, hogy az üres sír első tanúja egy asszony. Ez alapigénk első nagy üzenete. „A hétnek első napján pedig jó reggel, amikor még sötétség volt, oda méne Mária Magdaléna a sírhoz, és látá, hogy elvétetett a kő a sírról.”
Kegyelemből váltatott meg a világ, kegyelemből él. Krisztus ereje által viszont minden lehetséges. Erről beszél az a tény, hogy egy asszony fedezte fel először, hogy Jézus sírjának megnyílt a szája. A zsidóknál, de az ókori keleti népeknél általában, az asszony tanúvallomása nem sokat számított. Az asszonyokat nem tartották egyenrangúnak a férfiakkal. Gyöngéknek, ingatagoknak, megbízhatatlanoknak tartották őket. Húsvét hajnalán derült ki, hogy nem az ember saját ereje számít a megváltott világban, hanem a Krisztus ereje munkálkodik. Pál apostol hányszor vallott később erről a benne munkálkodó erőről. „Az én erőm erőtlenség által végeztetik el”, vagy másutt „mindenre van erőm a Krisztusban, aki engem megerősít.”
Mária Magdaléna mindebből a megtisztelő jelből akkor még semmit sem értett. Nem sejtette, hogy maga az a tény, hogy ő az első tanúja a sír szája megnyiltának, boldog új világkorszak kezdetét jelenti. Az asszony azt hitte, hogy kirabolták a Mester sírját és rohant a tanítványoknak jelenteni az esetet.
Az első húsvét óta a keresztyénség napról napra tapasztalja, hogy a megváltott világban nem a saját erejére van utalva, hanem a Krisztus ereje tartja meg. Az egyház mindig gyenge volt. Amikor azonban saját gyengesége tudatában az Úrra bízta magát, akkor csodák történtek vele és általa. Az Úr erős és megtartja az övéit. Az Úr erősebbnek bizonyult világbirodalmaknál, eszmeáramlatoknál és megtartotta egyházát. De valahányszor az egyház erős akart lenni önmagában, akkor mindig kiderült, hogy mennyire gyenge. Isten rászorít bennünket a kegyelemből élés új törvényére. A megváltott világ alaptörvényére.
Ne félj a holnaptól, ne féltsd egyházadat a változó világtól. De ne féltsd saját életedet sem. A húsvéti nyitott sír arról tesz bizonyságot, hogy Krisztus feltámadott. Velünk az élő Úr. Ő életünk leghűségesebb és leghatalmasabb gondviselője. Sőt, a feltámadás boldogságával ajándékozzon meg az Ő dicsőséges visszajövetelekor a világ újjáteremtésekor.
Ma délelőtt az Úr szent asztalának vendégei vagyunk, ahol a szent jegyek éppen erről tesznek bizonyságot. Krisztus olyan valóságosan megváltott bennünket, amilyen valóságos a kenyér megtörése és a bor kiöntése. A Krisztus váltságának minden áldása pedig olyan valóságosan a miénk, amilyen valóságosan magunkhoz vesszük a kenyeret és a bort. Lélekben, hit által úgy egyesül velünk Krisztus, mint ahogy egyesül velünk az a falat kenyér és az a korty bor. A feltámadott Krisztus Szentlelke által olyan biztosan táplál bennünket az örök életre, amilyen bizonyosan táplálja testünket e földi életre az úrvacsorai kenyér és bor.
Jézus sírjának első férfi tanúi arról győződtek meg, hogy nem lopás történt, egyikük pedig hitre jutott. Ez alapigénk második nagy üzenete.
Mária Magdaléna híradása nyomán sietve a sírhoz ment Péter és János, aki magát saját evangéliumában mindig úgy írta, hogy az a tanítvány, akit Jézus szeretett. Gondosan megvizsgálták a sírt és úgy találták, hogy nem lopásról van szó. Ezt a következtetést szó szerint nem írja az evangéliumban János, de ahogyan leírja a helyszínt és feltűnően kihangsúlyozza, hogy a halotti leplek ott voltak, sőt az Úr Jézus fejét takaró kendő szépen összehajtva, szavak nélkül is azt a végkövetkeztetésüket fejezi ki.
A részletes tudósításnak van egy igen értékes személyes önvallomása János evangélistáról, hogy ő ekkor jutott hitre. Péterről nem írja ugyanezt. Magyarázatként hozzáfűzi, hogy nem tudták az írásból (a Bibliából), hogy Jézusnak fel kell támadnia.
Mennyi őszinteség van ebben az egész tudósításban. Hányszor megmondta Jézus övéinek, hogy szenvednie kell, meg kell halnia, de feltámad. A tanítványok nem hitték és nem is figyeltek rá. Ők saját koruk zsidó messiás-váradalmának hamis bűvöletében éltek. Az pedig semmit sem tudott arról, hogy a Megváltónak szenvednie kell és meghalnia és feltámadnia. Péter sem tudott egyebet mondani Jézusnak, mikor az megjelentette szenvedését, halálát és feltámadását: „Mentsen Isten, Uram! Nem eshetik ez meg tevéled (Mt 16,22)” A nagypénteki események, a kereszthalál azért találta olyan készületlenül a tanítványokat. János a nyitott sír és a rendben ott maradt értékes halotti leplek láttán döbbent rá arra, hogy Jézus feltámadott. Akkor csengett vissza benne egyszerre az Úr kijelentése saját szenvedéséről, haláláról és feltámadásáról.
A keresztyénség legnagyobb botránkozást kiváltó tanítása a feltámadás. Ez az, amin megbotránkoztak a zsidók, ami miatt Pált Festus helytartó bolondnak nevezte. Athén piacán figyelemmel hallgatták Pált a filozófiai újdonságokra vágyó görögök mindaddig, míg a Krisztus feltámadását nem említette, akkor kinevették és otthagyták. De nem véletlenül olvassuk az 1Kor 15,13-14. versekben: „Mert ha nincsen halottak feltámadása, akkor Krisztus sem támadott fel. Ha pedig Krisztus fel nem támadott, akkor hiábavaló a mi prédikálásunk, de hiábavaló a ti hitetek is.”
Legyünk hálásak Urunknak, hogy annyira tisztel és partnernek tekint bennünket, miszerint nem erőlteti ránk a feltámadás hitét, hanem tényeket írat le a Bibliában és ránk bízza a döntést. Isten tudja, hogy az ember a tényeket tudja leginkább elfogadni, ha józanul gondolkodik. Ezért jön hozzánk a kijelentésben tényigazságokon keresztül. Isten Szentlelke irányítsa tekintetünket az első húsvét üres sírjára és teljék meg a szívünk hittel. Nézzünk a feltámadott Krisztusra hittel és nem lesz hiábavaló az életünk, és nem lesz hiábavaló halálunk sem, mert a feltámadás bizonyosságával tehetjük le életünket az Úr kezébe. Ámen.
Csohány János
Megmaradtunk – Feltámadunk – Ezek vagyunk
(Épült a nagy árvíz pusztítása után hálaadásból 1914-1930 között)
E Turul – madár szárnyai őrizze a hont
Jó szívvel ajánljuk Kedves Testvéreink figyelmébe az alábbi írásokat
Expedíció Indiába: a valóságon innen és túl
(Az írást a képre kattintva új lapfülön olvashatják!)
A halk szavú poéta világformáló felelőssége
(Az írást a címre kattintva új lapfülön olvashatják!)
A „holt költők társasága” nagyon is él
(Az írást a címre kattintva új lapfülön olvashatják!)
A 95 éve született Puskás Ferencre emlékezett az Aranycsapat Testület
(Az írást a képre kattintva új lapfülön olvashatják!)
Végső búcsút vett a család Kóbor Jánostól, teljesült a végakarata
(Az írást a képre kattintva új lapfülön olvashatják!)
Kalupfalva a Szentföldön
(Az írást a képre kattintva új lapfülön olvashatják!)
Sokszor az életünkben is nagypéntek van
(Az írást a képre kattintva új lapfülön olvashatják!)
Gyimesi írott tojások – Népművészetünk egyedülálló alkotásai, ahogyan illik a választottakhoz
KEGYELEMBEN GAZDAG, ISTENTŐL MEGÁLDOTT, BIZAKODÓ HÚSVÉTI ÜNNEPEKET KÍVÁNUNK SZERKESZTŐSÉGÜNK NEVÉBEN KEDVES OLVASÓINKNAK
tiszteletes úr
Debrecen-Józsa, 2022. április 16.
A képek forrásai:
oroksegtura.hu
kuruc.info
panoramilo.com
hu.wikipedia.org
szon.hu
reformatus.hu
delmagyar.hu
erdon.ro
3szek.ro
boon.hu
lakberinfo.hu