Magyar Testvéreim!
Mindig szép példa volt előttem
Főtiszteletű Dr. Tőkés István th. professzor élete és munkássága, aki a
háromszéki Málnás község elhívott prófétájaként úgy tudott 8 gyermeket
felnevelni és egyetemi végzettséghez juttatni, hogy rendíthetetlen hite
sziklaszilárd maradt a neki ajándékozott 100 esztendő alatt.
A
legvadabb román nacionál-kommunizmus kegyetlenül megpróbálta az
egyházakat, és annak Istenhez és hazához hű papjait. Személyesen
hallgatva, és sok mély kincset hordozó könyveit olvasva professzor
úrnak, komoly tekintete mögött mindig ott láttam szívbéli jóságát,
kivételes tálentumát, mennyei erőket hordozó szellemi távlatosságát.
Újszövetséges professzorként is sokszor imádkozta a zsoltárokat, és egyik kedves igéje volt a 127. Zsoltár.
Forrón szeretett erdélyi magyar népe sokszor hallhatta tőle szerte az ország sok-sok templomában:
„BIZONY, AZ ÚR AJÁNDÉKA A GYERMEK,
AZ ANYAMÉH GYÜMÖLCSE JUTALOM.
MINT A HŐS KEZÉBEN A NYILAK,
OLYANOK A SERDÜLŐ IFJAK.
BOLDOG AZ AZ EMBER, AKI ILYENEKKEL
TÖLTI MEG TEGZÉT:
NEM SZÉGYENÜL MEG, HA ELLENSÉGEIVEL
VAN SZÓVÁLTÁSA A KAPUBAN”
„Népünk megmaradásának záloga a nagy család, vagyis azé az ország, aki teleszüli” – hirdette hasonló hévvel sokszor Főtiszteletű Dr. Hegedüs Lóránt püspök úr is.
Túl
a bibliai igazságok professzionális megértésén és hirdetésén túl az a
legszebb ezekben a családokban, hogy úgy is éltek, és a nehéz időkben
sem panasz, hanem élő reménység töltötte be életüket. Akkor is, mikor a
kollaboráns egyházi hatalom kommunista segédlettel száműzte őket még a
szolgálatból is, de a családnak enni és élni kellett
A 200 éve született tragikus sorsú
lángész a székesfehérvári ciszterci Gimnáziumban elbűvölve hallgatta a
127. Zsoltár igéit a paptanároktól, hiszen 10 testvére között ő volt az
ötödik. Kereskedő szülei nagy reményeket fűztek életéhez, és nem is
csalódtak. Semmelweis Ignác nagyon szerette az igazságot, ezért jogi
pályára iratkozott be, de a sok szenvedést látva, hamar reádöbbent, őt
orvosnak teremtette az Isten. Úgy tartják, a világ öt legismertebb
magyarjainak egyike.
De mit is tett ezért? Hogyan válhatott az anyák megmentőjévé? Miért verték agyon az osztrákok a döblingeni elmegyógyintézetben?
A
családot, a fiakat, az új nemzedéket is Jahve kegyelmes szeretete
biztosítja. Gyermekek, fiak, új nemzedék nélkül hiábavaló a legerősebb
város is, más népek, ellenség hatalmába kerül. A gyermektelenséget
Izraelben Isten egyik legnagyobb átkának tekintették.
A hívő és
hazafi Semmelweis Ignác sebészként és szülész-nőgyógyászként felismerte a
fertőzések veszélyét, és fertőtlenítő szerek használatával kötelezővé
tette a kézmosást.
Az orvostársadalom szembefordult vele, hiszen azt mondta, „mi öljük meg az anyákat, hiszen boncolás után kézmosás nélkül vezettük le eddig a szüléseket”
A
bécsi intézet meghamisította a reá vonatkozó dokumentumokat, száz évre
titkosította, és majd tíz év múlva Pasteur kutatása bizonyítja be a
baktériumok felelősségét a fertőzések területén.
„Az a
tudat él bennem, hogy 1847 óta ezer meg ezer gyermekágyas és csecsemő
halt el, kik életben maradnak, ha minden téves nézetet, mit a
gyermekágyi lázra vonatkozóan kimondottak, kellően visszautasítottam
volna”
Miután megtette, 47 évesen meg kellett halnia,
itt hagyva fiatal feleséget és 5 gyermeket, de még holtában is üldözte a
hatalom, hiszen négyszer exhumálták holttestét.
Nézzük meg az anyák megmentőjének fotóját!
Temetésén nem volt ott sem családja, sem
kollégái a zseniális orvosnak, őket az ég harmata vagy egy vers sora
siratja el, mint Bolyait vagy Jézust!
Ady Endre: Sirasson meg engem. Hallgassuk meg a verset!
A bécsi egyetemen a lázadó Semmelweishez
1847-ben hozzácsapódott egy hasonló lelki töltetű kuruc, ami a labancok
világában nem volt jó ajánlólevél a jövőt illetően.
A két fiatal
orvos életre szóló barátságot kötött, részt vettek a forradalmi
bizottmányban 1848. március 15-én Pesten. Lelkész apja büszke volt reá,
hiszen fiában egyszerre orvost és papot látott, mert az is volt.
Markusovszky
Lajos sebészként kezelte Görgey Artúr tábornokot,a honvédeket, aztán
kísérte őket Aradra, Váradra, Klagenfurtba. Egy szép öles bitót neki is
kinézett Haynau, de Klagenfurt börtöne kegyelemnek számított. Aztán
valahogy visszakeveredett Pestre és folytathatta praxisát. Görgey
tábornok még temetésén is részt vett egykori hű és kedves orvosának, ki
kész volt meghalni a hazáért a legjobbakkal.
Markusovszky Lajos: „Kell hogy éljünk, írjunk, nevessünk és szeressünk”
E szép idézettel tisztelegjünk a magyar szabadságharc hős orvosa előtt, nézzük meg fotóját!
Hű harcostársa és barátja Semmelweis
Ignác nehezen került szép helyekre agyonveretése után, de ez a kegyelem
elsőre megadatott Markusovszky Lajosnak!
Hallgassuk meg a Kárpátia zenekar dalát: Szép helyek!
Tőkés István, Hegedüs Lóránt formátumú tudósokat hallgatva-olvasva, Semmelweis Ignác és Markusovszky Lajos nagyságú orvosok gyógyító munkáját tanulmányozva mindig látja az értő szem a spirituális hátteret. Amikor a nép még nem volt kirekesztve a nemzetből. A szakrális alapok teremtették meg azt a kőszikla építményt, mely nem a fövenyen fundáltatott. Csak így szólhatott Szentlélekkel telve Zakariás pap felesége, Keresztelő Szent János édesanyja Boldogságos Szűz Máriához:
„ÁLDOTT VAGY TE AZ ASSZONYOK KÖTÖTT,
ÉS ÁLDOTT A TE MÉHED GYÜMÖLCSE, JÉZUS”
Milyen csodálatosan öleli szívére a 127.
Zsoltárt az Evangélium megváltásra mutató igéje. Ez a Gyermek is majd
az Úr ajándéka lesz, jutalom. Boldog lesz és nem szégyenül meg aki
követi.
Jézus gyászolta Keresztelő Jánost, siratta Lázárt, János
apostolra bízta a kereszten szenvedő anyját. A kufár Medici messze járt e
hitigazságoktól, hiába lett pápa, de legalább keze ügyében volt egy
Michelangelo, aki kőbe zárta fájdalmát és egy Pietával lett gazdagabb a
világ.
Mi magyarok pedig hallgassuk meg József Attila: Kései sirató című drámai mélységű versét a színészkirály előadásában!
Szívében mindenki hordozhatja, de méhében csak egyvalaki hordozhatta SZENT URUNKAT!
Üdvözlégy Mária! Hallgassuk meg a zenekar és a kórus szolgálatát!
tiszteletes úr
Debrecen-Józsa, 2018. augusztus 4.
A képek forrásai:
mek.iif.hu
hu.wikipedia.org