Magyar Testvéreim!
A magyar nyelv megtanulásával egyszerre feltárult az idegen előtt a magyar világ és a magyar lélek, s aki megértett minket, az megszeretett minket.
Végül elősegítette ezt a folyamatot nagy mértékben ennek a nemzetnek sajátságos alkotmánya, amely a jogok és kötelességek elosztásában, szabályozásában, a közéleti érvényesülés módjának a megállapításában tiszteletre méltó és méltányos törvényeket állított fel. Megtartásának mindenkire nézve természetesnek tetszett, s egyben eredménnyel járt.
Ópusztaszer: Feszty Körkép – Magyarok bevonulása
Juhász Gyula: Emese álma
Ázsiai sátor mélyén,
Ázsiai éjek éjén,
Hulló csillag fénye mellett
Álmodott Don vize mellett.
Szépanyánk volt, sorsok anyja,
Álmodott föl-fölriadva,
Megborzongott babonázva,
Ázsiai éjszakába.
Szíve táján a jövendő,
Lelke mélyén ősi erdő,
Napnyugatra terjedendő,
Melynek méhe sohse meddő.
Álmodott és látta kéjjel,
Ágyékából messze, széjjel
Hódító folyam dagadva
Mint rohan borús Nyugatra.
Népek útján büszke haddal
Söpri gátját diadallal,
És föléje vén turulnak
Védő szárnyai borulnak.
És az álom egyre mélyebb,
Mélyebb, szörnyebb és sötétebb,
Ősi folyam vérrel árad
S égig nyúlnak szolgagátak!
Álom, álom, terhes álom,
Messze ázsiai tájon,
Mikor érsz már boldog véget
Anyaálma Emesének?
‡ Büszke öntudattal szokták mondani az angol történészek, hogy a világ legrégebbi írott Alkotmánya a Brit Birodalom szellemi terméke.
Mindössze 4 példány található a világon a Magna Chartából, hangsúlyozzák.
Szent István törvényei
(Az írást a képre kattintva, új lapfülön olvashatják!)
Államalapításunk szent évfordulóin nem szoktuk évszámokban kifejezni, hogy hány esztendeje tartozik a Magyar Szentkorona oltalma alá a haza mint szakrális, gazdasági, jogi, nyelvi, kulturális egység. Mint elsődleges jogforrás kimondja, hogy a Szentkorona tulajdona minden természeti erőforrás, az örök és elidegeníthetetlen.
SZENTLÁSZLÓ KIRÁLY 1092. évi. ALKOTMÁNYOZÓ APOSTOLI ZSINATA SZABOLCSON,
A 800 éves ARANYBULLA,
A WERBŐCZI HÁRMASKÖNYVE,
A VALLÁSSZABADSÁG TORDAI ORSZÁGGYŰLÉSE HEIDELBERGI KÁTÉ II. HELVÉT HITVALLÁS
1848 as MÁRCIUSI TÖRVÉNYEK
mind-mind az emberi méltóság Istentől nyert Krisztus‑arcúságát, méltóságát, jogállását, élethez, tulajdonhoz, nyelvhez, valláshoz való jogát írja le.
Mi nem vagyunk birodalom, nem jártuk be csak azért a világot, hogy más népeket kifosszunk és rablott javakból építkezve mutogassuk fejlettségünket.
Ha mentünk, mindig felfedezni, segíteni, tanulni illetve tanítani.
Afrika 55 államában, Új Guineában, Közép-Amerikában csak magyar tudósokról lehetnek elnevezve fontos földrajzi helyek. Méltóak reá, nem bántották soha a helyi lakosságot.
Kárpátia zenekar: Egy az Isten, egy a nemzet
Ópusztaszer: Attila, hun király szobrának avatása
(Az írást a képre kattintva, új lapfülön olvashatják!)
‡ „DE AKI A SZABADSÁG TÖKÉLETES TÖRVÉNYÉBE TEKINT BELE, ÉS MEGMARAD MELLETTE, ÚGY HOGY NEM FELEDÉKENY HALLGATÓJA, HANEM TEVÉKENY MEGVALÓSÍTÓJA:
AZT BOLDOGGÁ TESZI CSELEKEDETE”
ISTVÁN KIRÁLY ÜNNEPÉRŐL
A református egyház nem ismeri el emberek szenté nyilvánítását, akiket vallásos tiszteletben kellene részesíteni és ez vonatkozik első királyunkra is, akit a református, sőt általánosan a protestáns kiadványok szövegei véletlenül sem neveztek Szent Istvánnak, hanem következetesen I. Istvánnak, és a protestáns iskolákban is így tanították. Ez a hagyomány valójában ma is időszerű, hiszen az a hitelv, amin ez alapszik, nem változott egyházunkban, de első királyunk ünneplését sajátunknak ismertük el, természetesen bizonyos módosítással.
Szent István ünneplése 1849 után nemzeti tiltakozássá nőtte ki magát, ezért az abszolutista bécsi kormány annak nagy pompával történő megülését, az ereklyeként őrzött Szent Jobb körmenetét tilalmazta. A kiegyezés után augusztus 20-a ünneplése elől elhárult az akadály. István király és a Szent Jobb tisztelete egyre nőtt, hazafias jellege annyira előtérbe került, hogy 1891-ben a kormány nemzeti ünneppé nyilvánította augusztus 20-át. Az évente ilyenkor megrendezett ünnepségek, beleértve a Szent Jobb körmenetét, az ország legfőbb vezetőinek és a széles néptömegeknek részvételével zajlottak. A protestáns egyházak azonban igyekeztek távolságot tartani, nem a nagy király emlékétől, hanem a római katolikus felekezet ünnepétől, amiből a katolikus többség és a főpapság befolyásának köszönhetően lett nemzeti ünnep. Augusztus 20-án munkaszünetet kellett tartani, amit a protestánsok nem ismertek el magukra nézve kötelezőnek és különösen mezőgazdasági településeken ezen a napon tiltakozásul, csak azért is valamilyen látványos munkát végeztek.
Trianon után a nemzeti egység demonstrálásaként az országnagyok Horthy Miklós kormányzó vezetésével vettek részt az ünnepségen. A körmeneten a kormányzó közvetlenül a Szent Jobb után haladt, díszőrséget a testőrség adott festői egyenruhájában és fegyverzetével. Ez ellen tiltakoztak egyes református egyházi újságok cikkeikben, mert hiszen a kormányzó református vallású volt, aki gyakorolta is nyilvánosan vallását, de úgy ítélte meg, hogy államfőként ott a helye a nemzeti ünnepen, még ha az eredetileg egy másik keresztyén felekezet ünnepe is egyúttal.
1949-ben aztán Rákosi Mátyás „átkeresztelte” augusztus 20-át az alkotmány és az új kenyér ünnepére, ezzel nemzeti ünnep minősítését megőrizte, de nem csupán római katolikus egyházi jellegétől, hanem István király ünneplésétől is megfosztotta. Elvégre egy királyt, különösen, ha az a katolikus egyház szentje, a szocializmust építő és a kommunizmus utópiája felé tartó ateista népi demokratikus ország nem ünnepelhet. Az egyházi körmenetet és egyáltalán a templomon kívüli Szent István-napi szertartást megtiltotta, helyette díszes kommunista felvonulást, erődemonstrációt rendezett „pártunk és kormányunk”.
Azt lehetne mondani, hogy az alkotmány ünnepe lett augusztus 20-a, amihez azt fűzhetnénk hozzá, hogy István királyhoz mégiscsak maradt köze az ünnepnek, hiszen az ezeréves alkotmány alapjait ő rakta le. Ez azonban nincs így, mert az 1949-ben elfogadott alkotmánynak az égvilágon semmi köze sem volt a történelmi magyar alkotmányhoz, hiszen a sztálini szovjet alkotmányt másolta. Egészen a közelmúltig ennek az un. alkotmánynak a toldozott-foltozott formája volt érvényben, amikor megszületett és 2012. január 1-én hatályba lépett a történelmi alapokra helyezett Alaptörvény.
Már előbb, 1990-ben a rendszerváltozásnak köszönhetően visszaállították a Szent István-napot nemzeti ünneppé, amelyen a katolikus egyház hitelvei szerint a földi és mennyei kenyér ünneplése is történik, de azon részt vesznek az ország közjogi méltóságai, az állami és civil szervek, a hazafias érzésű állampolgárok valláskülönbség nélkül, határokon átnyúlóan nemzettestvéreinkkel közösen. Így augusztus 20-a végre nemzeti ünneppé lett.
Csohány János
Isten gazdag áldása kísérje Ft. Professzor Úrnak köszönjük további életét, tudományos munkásságát jó egészségben, imádságos szeretettel!
Ó szent István dicsértessél (Pusztinai Asszonykorus)
Sík Sándor: Szent István himnusz
(Az Ó dicsőséges szent Jobbkéz dallamára)
István király ünnepének
Örvendezzünk keresztények.
Isten adta e napot,
Fel a szívvel magyarok:
Szent királyunk, árva néped
Hódolattal jő elébed.
Légy velünk, légy velünk!
Országodról el ne vedd
A te áldott jobb kezed.
Országunknak építője,
Ronthatatlan Szegletkőre
Építetted e hazát.
Krisztus küldte koronád.
Szent királyunk, megfogadjuk:
Örökséged el nem hagyjuk.
Esküszünk, esküszünk:
Mindörökké az vezet:
Halhatatlan Jobb kezed.
Dicsőséges koronádat
Máriának felajánltad.
Ő vigyáz azóta ránk,
Nagyasszonyunk, Szűzanyánk.
Szent királyunk, esdve kérünk,
Kérd a mennyben most is értünk
Máriát, Máriát.
Útja vesztett népedet
Vigye hozzá szent kezed.
Erényeid fénye – lángja
Szétragyogott hét országra.
A te áldott nyomodon
Szentek földje lett e hon.
Szent királyunk felsír hozzád
Tépett szívű Magyarország:
Légy velünk, légy velünk,
Régi, – jámbor népedet
Támassza fel szent kezed.
Kérjük édes Istenünket,
Kinek súlyos karja büntet,
Ám ha hozzád fordulunk,
Újra védő jó urunk:
Szent királyunk érdeméért,
Rajtunk tartott szent kezéért
Megbocsát, megbocsát
S minden régi jót megáld:
Szentistváni szép hazát.
‡ Istentől nyert szépséges hazánkat:
„És annyi balszerencse közt,
Oly sok viszály után,
Megfogyva bár, de törve nem,
Él nemzet e hazán”
(Vörösmarty: Szózat, részlet)
‡ A megmaradás kulcsa választott voltunk. Nyelvünk, gondolkodásunk és minden más, ami ebből ered.
Himnusz és Szózat alapmű.
Irodalmunk páratlan gazdagságának egyik írása szerintem maga a kulcs, megértés, mely az összes többihez is kész kód.
Tamási Áron: Vitéz lélek – ez a titok nyitja
Elmegy valaki az igaztalan háborúba harcolni hazájáért, hazaér a frontról teljesen lerongyolódva, és már nem találja hazáját. Idegen zászlók lobognak mindenütt.
TRIANON TRAGÉDIÁJA MINDENT FELÉGETETT, ÉS ÚJ IMPÉRIUM ALATT ÚJRA KELL KEZDENI MINDENT, AHOL Ő CSAK EGY HAZÁTLAN BOZGOR MOSTANTÓL, ÉS A TEMETŐBE IS LOPVA MEHET KI, MERT A SÍROK KÖZÖTT KIS KARÓK JELZIK, ÚJ URAK ÉRKEZTEK A VILÁG URAINAK JŐVOLTÁBÓL.
Kárpáti Piroska: Üzenet Erdélyből
Kormorán – Varga Miklós: Reménység Temploma
‡ A görög ember a poliszról beszélt, a római ember az S.P.Q.R. betűket:
a Senatus Populuque Romanus kezdőbetűit írta zászlajára.
A középkorban az egész nyugati földrész a császárhoz tartozik, aztán mohó gátlástalansággal
a vér nyomán az arany nyomába ered.
A renaissance országról, és a francia felvilágosodás népről beszél.
Hamis tételek gonosz csomagolásban, csupa mérgezett pénz.
Megdöbbentő Schiller igazsága: a világtörténet világítélet.
Felépült ezredéves templomaink, monostoraink, rendházaink, könyvtáraink, egyetemeink állják a sarat, mert VITÉZ LÉLEK jár falaik között.
Mi nem zsoldosok vagyunk, hanem hazafiak.
Sinka István Ábránykája ha felébred 1000 év múlva, fog találni MAGYARORSZÁGOT
E Turul-madár szárnyai őrizze hont
Jó szívvel ajánljuk Kedves Testvéreink figyelmébe az alábbi írásokat
Eredeti szépségében felújítva áldották meg a kolozsvári Szent Mihály templomot
(Az írás a képre kattintva, új lapfülön olvasható!)
Zenével töltötte meg a kolozsvári templomokat az első magyar egyházzenei fórum
(Az írás a képre kattintva, új lapfülön olvasható!)
Kolozsváron és Nagyváradon is lesz ünnepi kenyérszentelés
(Az írás a képre kattintva, új lapfülön olvasható!)
Bugac – Kurultáj – 2022
(A videót a facebook oldalán, a képre kattintva, új lapfülön tekinthetik meg!)
tiszteletes úr
Debrecen-Józsa, 2022. augusztus 20.
A képek forrásai:
hupont.hu
cultura.hu
magyarulbabelben.net
hu.wikipedia.org
3szek.ro
delmagyar.hu
erdely.ma
kronikaonline.ro
kurultaj.hu
publicdomainpictures.net