„De jönnek majd napok, amikor elvétetik tőlük a vőlegény, akkor azokban a napokban böjtölni fognak” /Szent Lukács ev. 5:35/

Zóyom vára: Építtette I. Nagy Lajos lovagkirály 1360 Gótika

Magyar Testvéreim!

„Oh nagy volt hajdan a magyar,
Nagy volt hatalma, birtoka,
Magyar tenger vizében húnyt el,
Éjszak, kelet s dél hullócsillaga”

(Petőfi Sándor: A hazáról)

„Tanuljátok meg, hogy a királynak mindenben példát kell mutatnia” – mondotta a 638 éve meghalt I. (Nagy) Lajos lovagkirály, a középkori magyarság egyik legjelentősebb uralkodója.

„Isten kegyelméből Magyarország, Dalmácia, Horvátország, Ráma, Szerbia, Galícia, Lodoméria, Kumánia, Bulgária és Lengyelország királya, Salerno fejedelme, és a Szent Angyalhegyi javadalom ura.”

1367-ben megalapítja az első magyar egyetemet Pécsen, Aachenben kápolnát alapított a magyar szentek tiszteletére, megépíti a diósgyőri majd a zólyomi várat.
Szabályozza az egyházi és világi bíróságok hatáskörét, támogatja a városi önkormányzatokat, gazdasági előjogokat ad a fejlődő térségeknek.
Nem alaptalanul kapta az „egyház főkapitánya” címet.
Egyszer szemére vetették, hogy „mindössze” négy nyelvet beszélt, és az uralkodása alatt egyszer betört a tatár Székelyföldre, de a hordát Lackfy Endre a bátor székely lovashadosztállyal, valamint a sírjából kiszállt Szent László királlyal kiverte az országból.
56 esztendő adatott a sorstól, de ebbe a rövid életútba 500 esztendő minden hitbéli-gazdasági-katonai tudása és tapasztalata képes volt halmozódni szívben és fejben. A lovagkirály eszményképe a másik nagy lovagkirály volt, vagyis Szent László!

Visegrád, Diósgyőr, Zólyom, Pécs, Nápoly, Róma, Aachen, Katowice, akkor és ott abban a világban egy közös lelki, szellemi, erkölcsi, gazdasági értékrend örökké világító bástyája volt Európa egén, miközben egy súlyos pestis járvánnyal is szembe kellett nézni.
I. Lajos királyon is beteljesedtek Kányádi Sándor erdélyi költő sorai:

„Aki megért s megértet, egy népet megéltet”

Kárpátia zenekar hitvallását hallgassuk meg a nagyszerű Hősi énekek albumról: Felvidéki táj

Tanulmányozva Európa leghatalmasabb hit és tudományos központjait, feltette a király a kérdést: mi lehet a legfontosabb feladat a szolgálatok tengerében?
A választ a Szent Biblia újszövetségi szakasza adta meg számára: „Tanuljátok meg tőlem, – mondja Jézus – hogy szelíd vagyok és alázatos”.
Képviselni a közelséget és a végtelen távlatot, Átérezni a reá bízott nép örömeit, gondjait, helyzetének nehézségeit és szépségeit, ugyanakkor képviselni Krisztust.
Neki is volt hazája, népe, anyanyelve, kultúrája, vallási környezete. Bizalommal kell tekintenünk közösségünk életére, mert ennek a bizalomnak alapja van.

Kisfilmben tekintsük meg a színészzsenit, a legszebbről és legfontosabbról: Eperjes Károly szaval!!!

Szent Urunkat egy napon keményen támadni kezdik a farizeusok, hogy tanítványai nem helyesen böjtölnek. Bezzeg Keresztelő Szent János és a farizeusi iskola tanítványai gyakran böjtölnek és imádkoznak, a Jézusé pedig nem veszik komolyan a szigorú böjtöt.
Jézus felelete döntő kijelentést ad: „Rávehetnétek-e a násznépet, hogy böjtöljön, amíg velük van a vőlegény?” A násznép a tanítványok, a vőlegény Jézus ebben a kontextusban.
De jönnek majd napok, amikor elvétetik tőlük a vőlegény.
Elvétetik Jézus!
Elvétetik a hit!
Elvétetik az egyház!
Elvétetik a haza!
Elvétetik a nép!

A századokba nézve látta e Szent László király?, I. (Nagy) Lajos király?, leánya Hedvig királynő?, hogy Lengyelország és Magyarország közös határa közé 1000 év után beékelődik egy „új állam”?

Minőség, érték, kincs lakozott még akkor Debrecen zenei életében, mikor a DOTE hallgatói ilyen szintű zenét komponáltak, majd kikerülve az USA-ba elmondta az egyik Bokor fiú két rendelés között, hogy Szent László hazájából jöttek, Derecskén megbecsült tanárok a szülők, de a rendszer elvette mindazt, ami fontos és célt adott volna az életben.
Az amerikai atyafi semmit nem értett belőle, hiszen Magyarországról és a kommunizmusról sem hallott, mindössze három európai főváros jutott eszébe…

Color zenekar: Féltelek – Hallgassuk meg a művet!

„De jönnek majd napok”, – és eljött a nap, mikor a Nemzet Sírkertje rablók szabad prédája lett. Ahogyan elmondta nekem egyszer Tőkés Anna a püspök úr nővére, hogy építkezésre viszik a románok az 500 éves műemlék temetőből a szent köveket legnagyobbjaink sírjáról. Házsongárd Kuratóriumi elnökeként hiába mennek panaszra a hivatalokba, semmi nem történik.
De valami mégis történik. De az a mélyben történik. A szívekben, lelkekben, magban, földben, fényben, hitben, reményben, szeretetben, múltban és holnapban!

Wass Albert: Hóvirág Testvér! – Olvassuk el a szép verset!

Valamit szeretnék mondani Neked.

Ne hidd, hogy csúnya a világ, s az emberek rosszak. A világ szép, s az emberek jók. A rosszaság nem egyéb, mint valami furcsa betegség, mely ragályos és időnként visszatér.
Akár a pestis vagy a nátha. S olyankor elcsúfítja a világot maga körül.

A világot? A Te világodat. De ne feledd el, hogy a Te világodon kívül van még egy másik világ és ez az igazi világ. Gyökered, vagyis jellemed, adottságaid, érzéseid és az a sok láthatatlan holmi, amit magadban hurcolsz egy életen át, ebből az igazi világból ered, és ahhoz a mesterséges másik világhoz, melyet magadnak csináltál, csak annyi köze van, mint a hóvirágnak az avarhoz, melyen átüti fejét midőn a földből előbúvik.

Ha felületesen megnézed, azt hiheted, hogy ez a penészszagú halott szőnyeg tartja a hóvirágot a hátán. Pedig nem így van. Előfordul, hogy erdőtűz támad, s az avar tüzet fog és elég. Elég a hóvirág is vele, az igaz. De jövő tavasszal előbúvik megint. Miért? Mert gyökere mélyebben volt, mint a halott avar, a földben volt, az igazi földben.

Így van ez veled is, testvér. Gyökered nem ebből a világból való, amit magad köré ácsoltál, és ha tűz támad s rád dőlnek a kontár tákolmány romjai: Éned az ösztön gyökérszálainak nyomán visszamenekül az igazi világba, akár a hóvirág. Mert nincsen különbség, közted, s a hóvirágok között abban a világban.

Áprily Lajos – Németh Viktor: Tavasz a házsongárdi temetőben! – Hallgassuk meg a világirodalom egyik legszebb versét az egyik legnagyobb tudósunk emlékére!

De jött egy nap, mikor kétségbeesve kopogtattak a székelyek Nágyváradon Szent László királyunk koporsóján, hogy kelljen hamar, kapjon lóra, mert nagy a baj! Nem lesz egyedül az ütközetben, – ígérik. Fejük fölött fog lebegni Boldogságos Szűz Mária, a Magyarok Nagyasszonya, ott lesz Lajos király úr, jó Toldi Miklós és minden székely!
Miért, miért? – hogy juthattunk idáig? Választ nem várva bronzlovára pattant, aztán egy szál ellenség nem volt negyednapra az országban!

Isten Országa itt van Jézusban, ez olyan titok, olyan kibeszélhetetlen öröm, amit csak hittel és örvendezve lehet felismerni. Jó ha ott van a Vőlegény, de egy nap elvétetik tőlük, az majd a gyásznak és sírásnak lesz az ideje. Majd akkor böjtöljenek, és arra emlékezve böjtöljenek, emlékezve és hirdetve az Úr halálát, míg eljövend.

L. v. Beethoven: Holdfény szonáta – Hallgassuk meg a zeneirodalom egyik legfenségesebb művét, melynek ihletője Julie Guicciardi a művész tanítványa. Válasz a miértre.

Régi világok új hírnöke családunk szeme fénye, a holnap reménye, és egy szebb világ szépbe szőtt hitének álmodója a leányka. Lelkipásztor édesapjának buzgó szolgálata, ovónő anyukájának féltő gondoskodása teljesíti be Isten üdvtervét.
Legyen áldott csodáknak tükre a szeme, és a mi szemünk, mikor reá nézünk.

Mohácsi László
tiszteletes úr

Debrecen-Józsa, 2020. március 7.

A képek forrásai:
egykor.hu
szeretetlang.blog.hu

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük