„Ekkor nagy jel is tűnt fel az égen: egy asszony a napba öltözve, és a lába alatt a hold, a fején pedig a tizenkét csillagból álló korona” (Mennyei Jelenések 12:1)

Dávid Júlia: Babba Mária

Magyar Testvéreim!

Mindnyájunk példaképe, a protestáns lángelme, a cionista-kommunizmus által üldözött és lemondatott református püspök írta egy tanulmányában:
„Akit érdekel, hogy miképpen születik a történelem, most megfigyelheti.
Kétféle út van a megfigyelésre.
Egyik azt nézi, hogy a dolgok önmagukban miként alakulnak, a másik azt, hogy ezek a nagy realitások miképpen tükröződnek az emberi lélekben?
Amaz azt kérdezi, milyenné válik a világunk, emez azt, mi megy végbe az emberi lélekben e nagy világdráma alatt?
Azt kérdezzük, miképpen lesz a tapasztalat emlékezetté és milyen tapasztalattá kell lennie az emlékezetnek, – mert abban mindnyájan egyetértünk, – hogy a történelem lélektanilag nem egyéb, mint az emlékezetté vált tapasztalat, és a tapasztalattá vált emlékezet.”

Dante Alighieri (Firenze 1265. május – Ravenna 1321. szeptember 14.)
Az itáliai irodalom és nyelv atyjaként olaszul írja meg 700 éve a világirodalom egyik legnagyobb költeményét, Babits Mihály kedvencét,az Isteni Színjátékot!
„Megnevezi a bűnösöket, és a kapzsiságot tartja a legnagyobb bűnnek.”

BÍBORPIROS SZÉP RÓZSA (Nagyböjti római katolikus ének)

Dsida Jenő: Templomablak

Szent-Iványi Sándornak

Kik csak az uccán
járnak-kelnek
szépséget rajta
nem igen lelnek,
kiváncsi szemmel
rá nem tapadnak:
csak egy karika,
szürke karika,
ólomkarika,
vén templomablak.

Rácsa rozsdás,
kerete málló,
emitt moh lepi,
amott pókháló, –
sütheti napfény,
sötét örökre,
mint világtalan,
bús világtalan,
agg világtalan
húnyt szeme-gödre.

De ki belép
a tág, iromba,
boltozatos,
hűvös templomba
s belülről pillant
ablakára,
megdöbbenten áll,
megkövülten áll,
elbűvölten áll: –
Nézz a csodára! –

Színek zengése!
Fények zúgása!
Mártir mosolya!
Szűz vallomása!
Kék, ami békül,
piros, mi lázad!
Magasba ragad,
a mennybe ragad
lángtünemény
és tűzkáprázat!

Ó, titkok titka:
a földön ittlent
belülről nézzen
mindenki mindent,
szemet és szívet
és harcot és békét! –
Áldja meg az Úr,
áldja meg az Úr
a belülről látók
fényességét!

‡ Megállunk egy magyar folyó mellett és gyönyörködünk a tájban, mint egykor a néplélek költő‑királya tette Kisarnál.
„Boldog órák szép emléke képen
Rózsafelhők úsztak át az égen
Legmesszebbről rám merengve néztek
Ködön át a mármarosi bércek”

(Petőfi Sándor: A Tisza)

‡ Nem gondolunk arra a rejtelmes gazdag világra, ami a víz színe alatt zajlik.
Kőbalták, kincsek, koporsók, csónakok, karikagyűrűk évezredes emléke dereng a mélyben.
Bűnnek, szerelemnek, tragédiáknak, gyilkosságoknak és öngyilkosságoknak emléke villódzik a fényben.
Attila hun fejedelem regéje, a lovaikat itató honfoglaló magyarok pihenője, a búcsúzó Rákóczi Fejedelem könnyei, a sót szállító tutajok csobbanásai, Ágnes asszony szennyesének fehér bánatai, – a vizek partján lakók regéi!

‡ Ugyanis az emlékezet az a temető, amelynek minden halottja hazajár, ha eljő az ő órája, hogy híva vagy hívatlan, megjelenjék e lélek előtt és irányítsa azt.
A lélek semmit sem felejt el örökre, ami életének eleven darabja volt, amiben egész múltunkat szakadatlanul magunkkal hordozzuk.
Minden lélekben ott szunnyad valami ősi, homályos tisztelet önmaga méltósága és magas rendeltetése iránt és ez az alvó érzés egyetlen égi szóra felébred.
Ha egyszer felébredt, királlyá kell kiáltani és engedni, hogy birtokba vegye a lelket.
Drágasága minden léleknek van, mert minden lélek hallott valaha legalább egy magasztos szót az élet szépségéről, az ember hivatásáról, a szeretet édességéről, az áldozat méltóságáról, az igazság fenségéről.
Aki a Miatyánkot tudja és érti, az száz doctor angelicus.

Pázmány Péter esztergomi érsek, bíboros (1570. október 4. – 1637. március 19.)
„És te Magyarország, édes hazám, a pálosokkal együtt növekedsz és velük hanyatlasz”

Iványi-Grünwald Béla, a napfény festője, Nagybánya csillaga (Somogysom, 1867. május 6. – Budapest, 1940. szeptember 24.)
„Haza kell térnünk Simon, csak Magyarországon teljesedhetünk ki, az művészetünk melegágya”

Lányok a mezőn

„Ó Mária Isten anyja, énnékem is jó Anyám”

Michalangelo: Pieta

‡ Ki állt legközelebb Jézushoz ezen a földön?
‡ Ki hordozta lelkében és testében Jézust?
‡ Ki volt az egyetlen “igen’ a földön?
‡ Ki volt a Szentháromság kedvence?
‡ Ki vitetett fel a mennybe azonnal?

AUGUSZTUS 15. NAGYBOLDOGASSZONY NAPJA

SZENT ISTVÁN KIRÁLY HALÁLA NAPJA 1038. AUGUSZTUS 15.
E NAPON AJÁNLOTTA FEL I. KIRÁLYUNK A SZENT KORONÁT ÉS ÁLTALA SZENT HAZÁJÁT SZŰZ MÁRIA OLTALMÁBA
SZINTÉN E NAPON SZENDERÜLT EL BOLDOGSÁGOS SZŰZ MÁRIA, KRISZTUS URUNK ÉDESANYJA
AZNAP MAGÁHOZ EMELTE A MENNYBE SZENT FIA, MI URUNK JÉZUS KRISZTUS

Szent István király felajánlja a Szent Koronát Szűz Máriának – Békéscsaba Polgármesteri Hivatal előtt

A NAPBA ÖLTÖZÖTT ASSZONYT EGYEDÜL MI MAGYAROK NEVEZZÜK BOLDOGASSZONYNAK

‡ Magasztos jel jelenik meg az égen: egy felséges női alak, „Aki Napbaöltözött”
Ez a jel egy szűz, aki fogan az ő méhében és fiat szül, és nevezi nevét Immánuelnek, ami azt jelenti: Velünk az Isten!
Ez a legmagasabb, a döntő csoda: a Messiás.
Ez az Asszony a Holdsarlón áll, fején tizenkét csillagból álló korona.
A kegyelembe fogadott,az alázatos szolgálóleány magasztaltatik fel.
A mitológia, az egész antik világ tudott erről, várt egy Messiást, aki elhozza az Aranykort Hispániától Indiáig, az akkori lakott földön.
Döntő az, hogy Isten egyik kezével az üdvtörténetet vezette, miképpen készítette elő az utat Krisztusa számára az egyetemes vallástörténetben.

Reményik Sándor: Csipkebokor

Oly közönséges, árva kis bokor,
Körülte gaz nő, állat rátipor,
Ember véresre sebzi magát rajta,
A szitkot, gúnyszót özönével hallja.
Ő mégis rendületlen hittel várja,
Hogy egyszer égi tüzet fog az ága,
S akkor, mint írva vagyon: a hegyen,
A lángjában az Isten megjelen.

Thorma János, a napfény festője, Nagybánya csillaga
(Kiskunhalas, 1870. április 24. – Nagybánya, 1937. december 5.)

„A magyar Barbizon Nagybánya, szebb és igazabb, mint a párizsi”

Aradi Vértanúk – Október hatodika

Baskiria – Bashkortosan – A sátornál

A NAPBA ÖLTÖZÖTT ASSZONY A LELKI IZRAEL, A 12 NEMZETSÉGET REPREZENTÁLÓ ESZMEI GYÜLEKEZET,A LÁTHATATLAN ANYASZENTEGYHÁZ, AZ EKKLÉSIA KATA PNEUMA.

Augustinus egyházatya is ezt mondja:

„HAEC AUTEM MULIER ANTIQA CIVITAS DEI EST”

„EZ ASSZONY PEDIG AZ ISTEN RÉGI ORSZÁGA”

‡ A pillanatok alatt lefolyó jelenés, mint egy invokáció az eposz előtt, azt akarja szemléltetni, milyen halálos az ellenségeskedés az Asszony magva a és kígyó között.
Krisztus és a Sátán között.
Kifejezi azt is, hogy a Sátán nem tudja megakadályozni a Jézus születését, életet megváltó munkásságát, kereszthalálát és feltámadását.
A Sátánnak ezek a roppant vereségei biztatják a hívőket, hogy akkor sem ő fog győzni, mikor a harc a földi egyház tagjai között fog végbemenni, még kevésbé az ítéletnél.

Szendrey Julia – Magyar gyermek éneke 1860

Gyermek vagyok bár, mégis jól tudom,
Mi a legszentebb a föld kerekén,
S hogy e szentségen akként függni kell,
Miként a gyermek anyja kebelén.

Igy csüggök rajtad, igy szeretlek én,
Magyar hazám, kedves magyar hazám!
Büszkén vallom be, hogy fiad vagyok,
S áldom a sorsot, hogy te vagy anyám!

S ha egykor majd kinőttek szárnyaim,
S észszel, erővel munkálni tudok,
Minden tettem egy áldozat legyen
Oltárodon, mit javadért hozok.

Mig csak az észnek egy szikrája ég
Fejemben, mint az éji fénybogár,
Hazámnak égjen, oltárzsámolyán,
Hiven virrasztó szerény mécssugár.

És mig erővel győzi két karom,
— Mint szegény hangya morzsalékait —
Kőt kőre hordok és igy emelem
Szentegyházadnak ékes falait.

S te élni fogsz, hazám, igy élni fogsz
Hü gyermekid ápolnak tégedet,
Kik, mint apáik, készek javadért
Örömmel adni vért és életet!

Réti István a napfény festője, Nagybánya csillaga (Nagybánya, 1872. december 16. – Budapest, 1945. január 17.)

„A tüzes színek forradalma, amit mi itt Nagybányán teremtettünk”

Honvédtemetés

P.Mobil:  BABBA MÁRIA

E Turul-madár szárnyai őrizze a hont

Jó szívvel ajánljuk Kedves Testvéreink figyelmébe az alábbi írásokat

prof. Dr. Drábik János: Kik a világ urai?

prof. Dr. Bogár László: Mibe kerül egy világháború, avagy vesztesek és vesztesek?

Szentszéki dekrétum ismeri el Isten szolgája Orosz Péter Pál munkácsi pap vértanúságát
(Az írást a képre kattintva, új lapfülön olvashatják!)

Román feliratokat követel a prefektúra a Hunyadi János szoborra és a Református Kollégiumra
(Az írást a képre kattintva, új lapfülön olvashatják!)

Visszaállították az elhurcoltak emlékkeresztjét
(Az írást a képre kattintva, új lapfülön olvashatják!)

A jó pénzt hozó székelykocsárdi fűszerpaprika
(Az írást a képre kattintva, új lapfülön olvashatják!)

Ma is a haza minden előtt
(Az írást a képre kattintva, új lapfülön olvashatják!)

„Hazamegyek a falumba” – Érmindszent
(Az írást a képre kattintva, új lapfülön olvashatják!)

Mohácsi László
tiszteletes úr

Debrecen – Józsa,2022.augusztus.13.

A képek forrásai:
tudasbazis.hu
lenartviragdekor.hu
kieselbach.hu
panoramilo.com
hu.wikipedia.org
kieselbach.hu
mek.oszk.hu
romkat.ro
szekelyhon.ro
3szek.ro
erdelyinaplo.ro
kronikaonline.ro
publicdomainpictures.net
visitbekescsaba.com

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.