„Előbb azonban még sokat kell neki szenvednie, és megvettetnie ettől a nemzedéktől” /Szent Lukács evangéliuma 17:25/

Kerci kolostor

Magyar Testvéreim!

Csíkszereda felé igyekeztünk 2005. augusztus 3. napján, hogy életünkben még egyszer láthassuk és hallhassuk a legendás Illés zenekart, mikor 40 év után először és utoljára felléphetett szeretett népe előtt. „Azért imádkozom, – mondotta Szörényi Levente, – hogy mikor kilépünk 150.000 ünneplő székely testvérem elé, el ne sírjam magam, hogy fogok így énekelni?”
Máréfalva Székelyudvarhely előtt lévő sok nyomorúságot megélt kis falú, hol nagyon keserves munkával teremtik elő a mindennapit a sovány földeken Megálltunk a délutáni hőségben éppen egy faragott kapu előtt, és a kis lócáról elénk siető néne már hívott be a hűvös udvarba-házba. Magyarok vagyunk és katholikusok, mondotta. Isten áldottai tetszenek lenni, feleltem. – Terítette az asztalt, erősen örült megfáradt életében, hogy magyar kenyér is kerül a tányérok mellé. Később előkerült Imre fia, és a csodás csilingelő patak mentén álló faházának ideadta a kulcsát. Ennyit mondott: „Majd ha három nap múlva jössztök vissza Csíkból, adjátok be édesanyámnak”.

E világot megénekelni a költő-vátesz hivatott a szív mélyén, a Lélek szárnyain.

Ady Endre: Boldogok az öregedők – Olvassuk el világunk régi valóságát!

Hajh, mások szépen elfogyasztják
Ifjú életük sok malasztját.

Másoknak az öregség semmi,
Mások meg tudnak öregedni.

Egyszer-kétszer testük kirázza
Az ifjuság maláriája.

Aztán szépen pihennek, ülnek,
Mosolyognak és megvénülnek.

Napjaikat nyugodtan fejtik:
Betegek voltak s elfelejtik.

A bölcs mosolyt csak úgy havazzák,
A csókot hűlve kanalazzák.

Nem bántja őket ifju bánat,
Nem értenek, de megbocsátnak.

Csak én tartom ifjan az arcom,
Csak én vívom mindig a harcom.

Csak én vagyok bánatos, orzó
Öregségben is ifjú torzó.

Simító lapja a redőknek,
Irígye az öregedőknek.

Aki éli, olvassa, és hiszi, az énekli is hitének vallását, lelkének himnuszát, Istenének jóságát.

Angyaloknak királynéja tiszta Szűz – Hallgassuk meg a népi vallásosság eme fenséges művét Leányfalusi Vilmos orgonaművész előadásában!

„Amikor a farizeusok megkérdezték tőle, hogy mikor jön el az Isten Országa, így válaszolt nekik: Az Isten Országa nem úgy jön el, hogy az ember azt előre kiszámíthatná.
Azt sem mondják : Ime, itt, vagy íme ott van! Mert az Isten Országa már közöttetek van!”

(Lk. 17:20-21)

Számomra van egy megkérdőjelezhetetlen theologiai realitás: a hit konkrétum, olyan valami, ami az adott pillanatban realitás!!!
Nem a múlt nagy hithőseinek felemlegetése, nem felmenőim hitére valló hivatkozás, hogy Újfehértón a 270 éves műemlék református templomban a papszék mellett a mi családunk padja van ma is, nem mások hitének fényében való tündöklés.
De nem a jövő ábrándja sem, nem a majd ha lesz időm kifogása, nem az utópia sehova nem vezető délibábja.

A HIT ÉPPEN ITT, ÉS ÉPPEN MOST VALÓSÁGA! Ez pedig Isten ügyének való engedelmesség. Isten Országa itt van közöttetek, de csak akkor, ha bennetek is ott van.
Jézusban eljött Isten Országa közénk. De Ő bennünk akar lakozást venni. Ahogy Pál apostol írja: „Az az indulat legyen bennetek, ami Krisztusban Jézusban is volt”
E kardinális dogmatikai valóságot látva és élve, sehol nem ért olyan csalódás mint az egyházban. Soha nem a világban a világinak gondolt emberek között, hanem csak az egyházban, a „szentek közösségében”.

E rejtélyes zene bezárva maradt a jó pálos remeték imakamráiba, nem akart e világ valóságára kijönni, mert hófehér lelkét mérges csalán paskolta volna be, majd gyanú és vád foltozta volna.

Enigma – Sadeness – Part – Hallgassuk meg a művet!

A tanítványainak pedig azt mondta Jézus: „Jönnek majd olyan napok, amikor szeretnétek egyet látni az Emberfiának napjai közül, de nem láttok”

„ELŐBB AZONBAN MÉG SOKAT KELL NEKI SZENVEDNIE, ÉS MEGVETTETNIE ETTŐL A NEMZEDÉKTŐL”

Szenvedni és megvettetni? Jézusnak? Létezik olyan ember a földön aki szenvedést akar okozni Jézusnak és megveti? Az Ő nemzedéke, vagy minden nemzedékből a gonoszok? Van aki a kezét fogja, van aki a kezébe szöget ver. Van aki hisz szavának, és van aki hallani sem akar róla. Van aki zarándokol utána, és van aki kerüli életen át.

Győrffy Sándor Testvérem a hit útján járva festőművészként, grafikusként, szobrászként a maga Istentől kapott talentumaival, sok éve pedig a Muravidék kulturális folyóirat szerkesztésével is építi Isten Országát. Lelkének gazdag tárháza műveiben nyer teljességet, hol mindig Isten Országa van jelen. Csöndben, szépben, igazban, jóban, hűségben.
Fáj a passió szenvedő Krisztusa, fáj a magyarság égő trianonja, fáj a földön áradó igaztalanság és szenvedés.
Köszönjük Istennek az Ő sokrétű szolgálatát, igei útravaló dolgozataink szeretetét és gondozását. Szent Urunk áldása kísérje további Életét és munkáját!

Kosztolányi Dezső – Misztrál zenekar: Rapszódia – Hallgassuk meg a művet!

Fel kell tennünk a kérdést alapigénkkel, mely olvasmányunk szerint napi igénk is e hetekben: Okoz e a mi nemzedékünk szenvedést Jézusnak? Megveti e nemzedékünk Jézust? Lehet e összefüggés e világméretű járvány, és Istentől elszakadt életünk között? Változik e valami életünkben e súlyos próbák után? Tudunk e olvasni a jelekből?
A sivataggá és pusztává tett Éden lesz e még újra ígéret földje? Az emberiség térdre kényszerített gőgje lesz e térdeplő ima?

A jelekből és példázatokból világosan látszik az Úr próféciájának beteljesedése. Az ember minden erőlködése és próbálkozása hasztalan. Nem a technológia menti meg, hanem ha megtér bűnös útjáról. Egy hét múlva Virágvasárnap, Nagyhét, majd két hét múlva Húsvét ünnepe köszönt reánk.
Lelki próba így készülni. Nem mehetünk a templomba, nem találkozhatunk családi ünnepen! Gondolta e valaki, hogy ilyen világ is jöhet reánk? Hol a vége, következménye?
Imáinkban esedezzünk Istenhez, hogy múljék el fejünk felől e nyomorúság tengere. Vigasztalja a gyászolókat, erősítse a szenvedőket, könyörüljön törékeny életünkön.

„Aki meg akarja tartani az életét, az elveszti, aki pedig elveszti, az vissza fogja kapni”

Varga Miklós: Vén Európa – Hallgassuk meg a dalt!

Mohácsi László
tiszteletes úr

Debrecen-Józsa, 2020. március 28.

A képek forrásai:
utazomajom.hu

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük