„Először is hálát adok az én Istenemnek Jézus Krisztus által mindnyájatokért, hogy hiteteknek az egész világon híre van” /Szent Pál apostol levele Rómába 1:8/

Kölcsey Ferenc és a Himnusz

Magyar Testvéreim!

A világforgalom vitte Rómába az evangéliumot. Miért írta Szent Pál apostol a római levelet? Egy ismeretlen gyülekezethez a legnagyobbat?
A keresztyénség története a Római levél története. Hit és Cselekedet, Törvény és Kegyelem, Eleve-elrendelés és Felelősség, Üdvbizonyosság és Erkölcs. A Római levél a reformáció aranykönyve. Luthert ez a levél tette reformátorrá, és Kálvin legnagyobb műve az Institutio ennek a levélnek tanításait fejti ki.
Pál apostol tanításait átszövi a legmagasabb prófétaság és a legmélyebb Krisztus-misztika. Feine úgy látja, hogy Pál ebben a levélben számol le a benne rejlő farizeussal, és ezzel tudatosítja magában az új szövetség eme poharát Krisztus vére által.
Valaki azt mondta egyszer, hogy mikor vonatra száll és olvasni kezdi Petőfi verseit, Wass Albert vagy Nyírő József valamelyik regényét, kicsordul a könnye a szépség és fájdalom eme csodáitól, melyet csak a világ legnehezebb és legszebb nyelve képes olyan árnyaltan kifejezni, melyhez nincs hasonló.

Kosztolányi Dezső: Még büszkén vallom, hogy Magyar vagyok. Hallgassuk meg e nyelvzseni mély versét, Répa Ati színművész előadásában!

Őrzi a hagyomány, jegyzi a krónikás, hogy 1823 január havában különös volt a menny karmazsinja Magyarország fölött. Arany János szerint tiszta, hiszen január 1. napján a világirodalom legnagyobb költőjét ringatta édesanyja, Hruz Mária.
Január 21. napján Alsósztregova fölött lassított egy üstökös, sokáig nézte a szép Felvidéket, mert már tudta, hogy innen fogják letaszítani a trónról a németek bálványát, a nagy Goethét, Az Ember tragédiája örökbecsű művel.
Január 22. napján Szatmár-Cseke csöndes fehér kúriájában tisztázza le a világ legszebb Himnuszának kéziratát Kölcsey Ferenc.
E nap, 1989 óta a Magyar Kultúra napja. – Mit mondjunk azért ezekre?

Wass Albert: Mikor a bujdosó Istennel beszél. Hallgassuk meg az örökbecsű fájdalmas imát (Bajorerdő, 1945) Pádár Sára színművésznő előadásában!

Ilyen mélységű, szépségű biblikus Himnuszt egyetlen nép sem mondhat magáénak a világon, csak a magyar. A Debreceni Református Kollégium egykori diákja 33 évesen örökkévalót alkotott az Örökkévaló Isten dicsőségére, népe megbecsülésére a lelki népek között.
Himnuszunk nem éltet királyt, uralkodót vagy egy történelmi hőst. A világon egyedül álló módon ez egy közbenjáró imádság, fohász.
Isten, áldd meg a magyart! Egy szorongatott, üldözött, kétségbeesett nép imádsága a magyarok megtartó Istenéhez.
A Boldogasszony Anyánk régi katholikus himnusza, Tebenned bíztunk eleitől fogva református zsoltára, Erős vár a mi Istenünk evangélikus dicsérete, Berlioz – Liszt Rákóczi indulója után Kölcsey Ferenc – Erkel Ferenc Himnusza az egyetemes magyarság imájává tudott nemesedni szíveken-lelkeken keresztül sok nagy küzdelemben.
Akik Krisztus szolgái lettek, azok az igazság szolgái lettek, – tanítja az apostol.

E levélben az apostol imádságos szeretettel hálát ad mindannyiukért, akiket megszólít. Tudja, hogy a pogányságból keresztyén hitre tért gyülekezetnek híre van az egész világon. Egyszer szeretne eljutni hozzájuk, hogy lássa őket, megerősítésükre lelki ajándékot vigyen.
Mikor 1991 karácsonyára indultam haza Szilágyságból három hónapi missziói szolgálat után, Szatmárnémetiben meg kellett állnom egy megyei újság szerkesztőségében, és az újságíró kérdésére ugyanezt válaszoltam: „Szerettem volna látni a hitbuzgóság földjén élő elszakított népemet, hogy megerősítésükre lelki ajándékot vigyek” – „Miközben ők erősítettek meg engem”.

A haza ott van, ahol édes anyanyelvünkön beszélünk, áll hazánk, ledöntjük a határokat, mert népek házak, Magyarországgá összeálltak!!!

Illyés Gyula: Haza a magasban. Hallgassuk meg e szívbemarkoló verset Sinkovits Imre színművész előadásában!

A kultúra egy nép teljessége, lelke, karaktere, szokása, álma. Nyelvében él, meséiben győz az igazság, zenéjében szeret, táncában mennybe röpít, varrottasában komolyodik, színeiben gyászol és örül, virágaiban vendéget vár, faragásában vitézkedik, gasztronómiájában szívét főzi bele.
Szüntelenül emlékezem, szüntelen imádkozom, mert fáj a honvágy, éget a haza hiánya minden esettsége, nyomorúságos üldöztetése, bűne, kishitűsége közepette is.
Markomban még itt a szó, a láthatatlan lobogó, írja versében az írófejedelem.

Wass Albert: A láthatatlan lobogó.  Hallgassuk meg e művet a Kormorán zenekar előadásában!

A 170 éve született és 100 esztendeje meghalt báró Eötvös Loránd műszaki zseni édesapjáról báró Eötvös József kultusz miniszterről azt mondta egykor Antall József miniszterelnök, hogy ő volt az egyik legnagyobb magyar zseni. Fia túlszárnyalta, ezt írta apjának 22 évesen 1870-ben, mikor színjeles eredménnyel doktorált a világ akkori egyik legjobb egyetemén Heidelbergben:
„E fokozatot nem igen osztogatják. Ebben a félévben kívülem még csak egy jelöltnek adatott, s kultuszminiszteri örömöd telhetik abban, hogy az is magyar volt. Neve Kőnig Gyula, győri születésű matematikus.”

Nézzük meg a világhírű fizikus, báró Eötvös Lóránd fotóját!

Eötvös Loránd

„Bölcseknek és tudatlanoknak is adósa vagyok”, – olvassuk tovább a római levélben, – „ezért igyekszem olyan szenvedélyesen arra, hogy nektek is, akik Rómában vagytok, hirdessem az evangéliumot”.
Adósai vagyunk mi is mindazoknak, akik sokszor erejükön felül alkotnak, kultúrát teremtenek, dicsőséget szereznek, az örökkévalósággal mérik magukat.
Mint 1823 január havának csillagai, borzongató versek rím királyai, műszaki tudományok százados oszlopai. Messze látszó hegyormok ők, történelmi adottság kiváltságosai, kiknek látására igyekezzünk.
Ahogyan Boldogasszony Anyánk mondotta: „Jertek látásomra Somlyóra”

Ezért szeretjük Kölcseyt, Madáchot, Petőfit, Kosztolányit, Illyést, Wasst és a Kárpátiát: A költő üzenete. Hallgassuk meg a dalt!

Mohácsi László
tiszteletes úr

Debrecen-Józsa, 2019. január 19.

A képek forrásai:
cultura.hu
hu.wikipedia.org

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük