Magyar Testvéreim!
Dante, az Isteni színjáték világhírű mű teremtő gondolata 1300-ban Firenzéből indul hódító útjára.
Boccaccio ezt írja róla: „Dante minden tehetségét, minden ügyességét, minden tudományát latba vetette, és bebizonyította bölcsebb polgártársainak hogy a nagy dolgokat semmivé foszlatja a széthúzás, ám a kicsinyek is végtelenül nagyok lehetnek, ha egyetértés uralkodik.”
Babits Mihály zseniális fordítása sokak szerint a legjobb a világon, hiszen a mű mögött nem csak az akkori Firenze-Itália világát látja mint Alighieri Dante, hanem a bibliai kijelentéstörténet mélységeinek lelki dimenzióit is.
„Az emberélet útjának felén
egy nagy sötétlő erdőbe jutottam,
mivel az igaz utat nem lelém”
‡ Szent János apostol evangéliumi alapszemlélete szerint a hívő ember szívében megnyitja a belső tapasztalás hitébresztő csodáját, melybe beárad Jézus jósága.
Így áradt be Jézus jósága Nikodémus életébe, a samáriai asszony kivetett sorsába, a királyi tisztviselő reményébe, a betesdai beteg önfeladásába, az ötezer éhező éhségébe, Péter apostol vízen járásába, a tanítványok zúgolódásába, a vakon született ember látásába, a farizeusok lelki vakságába, Lázár életre hívásába.
Árpád-házi Szent Erzsébet szobra – Mád – Római Katholikus Templom kertje
Az Ég Tartja a Földet – A szolgáló szeretet útját megmutatta Árpád-házi II. András király és Gertrudis királyné leánya, a világ legismertebb magyar szentje!
Juhász Gyula: Húsvétra – Olvassuk el a tragikus sorsú piarista szent e nagyszerű versét!
Köszönt e vers, te váltig visszatérő
Föltámadás a földi tájakon,
Mezők smaragdja, nap tüzében égő,
Te zsendülő és zendülő pagony!
Köszönt e vers, élet, örökkön élő,
Fogadd könnyektől harmatos dalom:
Szívemnek már a gyász is röpke álom
S az élet: győzelem az elmuláson.
Húsvét, örök legenda, drága zálog,
Hadd ringatózzam a tavasz-zenén,
Öröm: neked ma ablakom kitárom,
Öreg Fausztod rád vár, jer, remény!
Virágot áraszt a vérverte árok,
Fanyar tavasz, hadd énekellek én.
Hisz annyi elmulasztott tavaszom van
Nem csókolt csókban, nem dalolt dalokban!
Egy régi húsvét fényénél borongott
S vigasztalódott sok tűnt nemzedék,
Én dalt jövendő húsvétjára zsongok
És neki szánok lombot és zenét.
E zene túlzeng majd minden harangot
S betölt e Húsvét majd minden reményt.
Addig zöld ágban és piros virágban
Hirdesd világ, hogy új föltámadás van!
‡ Nyolc nap múlva ismét benn voltak a tanítványai, Tamás is velük.
Bár az ajtók zárva voltak, bement Jézus, megállt középen, és azt mondta: „Békesség néktek!”
Azután így szólt Tamáshoz: „Nyújtsd ide az ujjadat, és nézd meg a kezeimet, nyújtsd ide a kezedet, és tedd az oldalamra, és ne légy hitetlen, hanem hívő.”
Tamás pedig így felelt: „ÉN URAM, ÉS ÉN ISTENEM!”
Jézus így szólt hozzá: „MIVEL LÁTSZ ENGEM, HISZEL: BOLDOGOK, AKIK NEM LÁTNAK ÉS HISZNEK.”
Gyóni Géza: Jairus leánya – Békéscsaba csillaga, a 33. születésnapján hazájától hétezer kilométerre éhen halt theologus lángész hitvallása a húsvétról!
»Miért nem hagytatok aludni?
Szépen kezdődött örök álmom.
Fehér vizek felett repültem
Fehér halottan, hattyuszárnyon.
Elértem a fehér szigetre,
Oda érnek a fehér lányok.
A fátyol alatt hervadottak,
Kiknek nem csókolt még a szájok.
»Ó, mért hívtatok vissza onnan?
Sirnak ott most a liliomok.
S örök sirásra, örök gyászra
Jött vissza csak a leányotok.
Mert nem tudjátok visszaadni
Az Ő kezének érintésit;
Fényes szeme szivemre nézett –
Azóta él s azóta vérzik.«
‡ A Feltámadott Krisztus imádandó gyöngédséggel Szent Tamás apostolt is hitre vezeti.
Az újszövetségi Szentírás e nyolc sora Szent János apostol csodákkal áldott titokzatos negyedik evangéliumának egyik gyöngyszeme.
♥ A hír csodája
♥ A találkozás csodája
♥ A hitre jutás csodája
♥ A hitvallás csodája
♥ A boldogmondás csodája
„A textus ma is Krisztus”, – mondjuk Adyval. A textus prédikálja az evangéliumot, önmagát bontja ki az Ige és prédikáltatja a szent Igét.
Omega: Testamentum – Légy hű magadhoz – Hallgassuk meg a legenda bibliai igazságát!
‡ A Feltámadott Úr Krisztus szól, Tamás apostol pedig kiált.
Jézus pedig boldognak magasztalja az eljövendő évezredek millióit, – minket, akik nem látnak és mégis hisznek.
Ez az evangélium utolsó és mindent összefoglaló makarizmája (görög), boldogmondása.
Sík Sándor: Légy csendességben – A piarista tartomány-főnök szentséges üzenete verses beszédben!
Légy csendességben: Isten hogyha hív,
Halkan szólít, mint pásztorhangú síp.
Kelj fel, és indulj engedelmesen,
Kutyuska-vígan, bárány-csendesen.
Ha futni merne vesszős szenvedély,
Ne gondolj vele: menj és mendegélj.
Ha futva hágy el bárki, meg se nézd:
Csak el ne vétsed a csilingelést.
Ne nézz se jobbfelé, se balfelé:
Csak az egyenes út Az Istené.
Hátad mögött ha mennydörög, se bánd,
Te csak sürögj a hívő síp iránt.
Ha éjbe vész is előtted az út,
Megsimogasd a síró kisfiút,
Ha sívó örvény örvénynek kiált,
Te kikerüld a szepegő csigát.
A hangos ember erőt nem teremt;
Az erőszaknál erősebb a csend.
Ha szeges-öv, ha véres máglyaláng:
Te mosolyogj, és mondd, hogy Miatyánk.
S ha tán a hang a véres Hegyre vitt,
Hol elveszik a világ bűneit,
Szelíden lépj a szegezők elé:
A nyíró béres is a Pásztoré.
‡ „De ti megláttok engem, mert én élek”
Nem látták a katonák, az utca népe, Herdes, a főpapok, az írástudók.
Látta Mária Magdolna, Nikodémus, Jairus, a tanítványok, Pál apostol.
Így volt a történelemben elrejtve mindig Krisztus és így jelenik meg mindig dicsőségesen.
Elrejtett állapotát adventi időnek mondjuk, földbe vetett búzaszemnek mondjuk, reformációnak gondoljuk,
És a világon a nagy per folyik tovább az elrejtőző és megjelenő Krisztus felett.
Akik nem látják a bajban, gondban, háborúban azt mondják: nincs.
Vagy ha volt meghalt és eltemették.
A hit pedig harsonáz, él, feltámadt, mennybe ment.
Előtte minden térd meghajol és minden nyelv vallja, hogy Ő az Úr az Atya Isten dicsőségére.
Republic: Erdő közepében – Szomorú Kárpátalja szomorú fiának emlékére hallgassuk meg a dalt!
‡ Egy nagy római katholikus püspök Tamás apostolt a zseniális Csontváry Kosztka Tivadar festőmúvészhez hasonlította, akiről ezt írta Pilinszky János költőnk:
„Tíz év gigászi erőfeszítése után úgy érzi, teljesítette küldetését. Párizsban és Pesten kiállítást rendez, s nem akarja tudomásul venni, hogy a várt siker elmarad: a próféta szava pusztába vész.
Különc lélek volt, de nem a különcségéből táplálkozott, hanem érintetlen tisztaságából, szentekre emlékeztető akaraterejéből.
Tehetsége a kristályra emlékeztet.
A nagy tehetségek rendkívüli egyéniségek, kápráztató médiumok.
Csontváry mint a tiszta kristály, fogta föl és sugározta ki magából a világot: a mondhatót és a mondhatatlant”
(Új Ember 1962. december)
Csontváry Kosztka Tivadar: Öreg halász 1902.
E Turul-madár szárnyai őrizze a hont
Jó szívvel ajánljuk Kedves Testvéreink figyelmébe az alábbi írásokat
Stand-up és feltámadás
(Az írást a képre kattintva, új lapfülön olvashatják!)
Karikó Katalin újabb elismerése a Japán Díj
(Az írást a képre kattintva, új lapfülön olvashatják!)
Felszabadító békességet ad a húsvéti hit ereje
(Az írást a képre kattintva, új lapfülön olvashatják!)
Ismét együtt húsvétvasárnap
(Az írást a képre kattintva, új lapfülön olvashatják!)
Húsvétkor újjászületik bennünk a világ
(Az írást a képre kattintva, új lapfülön olvashatják!)
Folytatódhat a bihardiószegi Zichy-kastély felújítása
(Az írást a képre kattintva, új lapfülön olvashatják!)
tiszteletes úr
Debrecen-Józsa, 2022. április 23.
A képek forrásai:
bagyinszki.eu
magyarulbabelben.net
hu.wikipedia.org
3szek.ro
heol.hu
kronikaonline.ro
szekelyhon.ro
szon.hu