Bözödújfalu
Torony nélkül. A római katolikus templom 2012 nyarán még állt
Az unitárius templom oldalsó fala még nem adta fel a küzdelmet
Fotó: Jakab Mónika
Magyar Testvéreim!
Sorszámmal várakoztam ügyem intézésére a legnagyobb magyar(?!) bank ügyfélterében. Volt időm olvasgatni a kedves OTP akciós hirdetményeit, hogy ki mennyire jár jól, ha velük szerződést köt. A gyorskölcsön 38%-os kamata a horror kategóriában vitte el a pálmát. Istenem, aki a kezükbe kerül, arra nehéz idők jönnek egyébként is nyomorult életében. Elképzeltem: mai alapigénket egy míves táblán ki kellene helyezni három nyelven az igazgató szobája fölé, hogy mindenki olvassa el.
Áldott Istenünk gondoskodó szeretete, a szegények védelme miért lehet probléma egy keresztyén országban?
Azt tudtam, van egy ilyen kis provident nevű zseb-bank aki a szegények vérszívója, valamint az ország nagyrészt legszegényebb 500 településén az egyik nép-csoport ügyeletes falusi uzsorásai jótékonykodnak, ők 100%-os kamatra nyújtanak segítséget saját fajtájuknak. Ironikusan jegyezte meg valaki: „Valamiből meg kell venni a 20 milliós csodaautókat, amivel aztán sietnek a diplomaosztóra, esetleg egy kis esti fogócskára az érdi benzinkúthoz, megkérdezve, hogy élnek mostanában az enyingi atyafiak?”
Alapigénk Mózes Második Könyvében van megírva, mely az ötkötetes Tóra egyik legemblematikusabb műve. Exodus, – kivonulás Egyiptomból, a szolgaság házából, majd Törvényadás, mely a zsidó nép egyik legnagyobb lelki élménye. E 3200 éves Kijelentéshez az alábbi tanítást, kommentárt írta prof. Dr. J.H. Hertz a Brit Birodalom főrabbija:
„Akitől elrabolta a sors emberi védőjüket s nincs anyagi erejük, hogy jogaikat megvédjék, Duvay francia államminiszter történelmi művében kiemeli, hogy a gyöngék, özvegyek, árvák és idegenek védelmét elsőnek a Biblia hirdette és írta elő.
Ha sanyargatod őt. – Az Ige az előbbi versben többes számban volt, míg ebben a versben egyes számban áll. Ibn Ezra így magyarázza: Ha valaki özvegyet és árvát sanyargat és a közösség nem lép fel ellene, hogy megvédje őt, az egész közösség követ el bűnt.
És fellángol haragom. – Különösen hangsúlyozza a gyengék elnyomásának megtorlását. Súlyos és teljesen megfelelő bűnhődést helyez kilátásba” – fejezi be Hertz professzor.
A világparazita (Bankárbirodalmak) prof. Dr. Bogár László közgazdász és Pap Gábor üldözött művészettörténész, tanár, a magyar szellemiség egyik legnagyobb képviselője és ápolója – Hallgassuk meg előadásaikat a fenti Ige tükrében!
Pink Floyd: Money – Hallgassuk meg az emblematikus dalt, mely a nemzetközi pénzvilág ámokfutásáról szól!
Majd így folytatja: Midőn pénzt adsz kölcsön: „Az izraelitáknak kötelessége, hogy embertársát kamat nélküli kölcsönnel támogassa. A kölcsön, ami megmenti a szegény embert a nélkülözéstől, egyike a legnagyobb jótéteményeknek, amit emberrel cselekedhetünk. Ez az együttérzés a szegénnyel, vezetett el az ingyen kölcsön-egyesületek alapításához a jól megszervezett zsidó hitközségekben.
Mielőtt magadhoz ragadnád az adós birtokát, vagy eladnád őt vagy a családját rabszolgának, a kölcsön behajtása céljából lásd: II. Kir. IV. 1. – Ha tudod, hogy nem képes fizetni, ne nyaggasd őt, mert ezáltal megszégyenítenéd. (Rási)”
Isten kijelentett és írott Szent Igéjét ilyen komolyan kellene venni, ahogy Hertz professzor tanítja népét Mózes második könyvéből.
Folytatásban hallgassuk meg a legnagyobb magyar igehirdető lángész, a Magyarok Püspökének tanítását a Szózatról!
Ft. prof. Dr. Hegedüs Lóránt püspök igehirdetése
Sík Sándor: Áldott az asszonyok között – Olvassuk el e hitvalló lelkipásztor művét!
Mentél, amerre húzódott az ösvény
Galileának napaszalta földjén.
És kivirágzott lépteid nyomán
A bokavérző Hegyes Tartomány.
A sziklák istenverte szurdokán
Tejarcú rózsát hajtott a bogáncs,
A kősziklából csorgó méz fakadt,
A ciszternákban élővíz patak.
S a porszemecskék, míg sarúdra lestek,
Tücsök módjára muzsikálni kezdtek.
Karjaid összefonva kebleden
Mentél s mosolyogtál édesdeden.
Mérhetetlenül mély volt és komoly
És mondhatatlan édes e mosoly.
Mentél. Fölötted a hallgatag égbolt.
A csepp angyalok, mint a rendelés szólt,
Elkuporodtak a sziklák közébe
Ujjacskáikat ajakukra téve.
A titokzatos Hang is hallgatott,
A Lélek, aki megárnyékozott,
És néma volt még Ô is, az Egyetlen,
A szíved alatt élő Érthetetlen.
Mentél, magad, és nem sejtette senki
A titkot, amely a mindent belengi.
Erzsébet sem, a meghitt asszonytestvér,
Még az sem, aki árva tűzhelyednél
Virrasztja jöttöd, az Elgyűrűzött:
Hogy áldott vagy az asszonyok között.
Így fejezi be prof. Dr. Hertz főrabbi tanítását alapigénkről: „A kamatszedés minden fajtája tilos. A mai korban a pénzt általában kereskedelmi célokra kölcsönzik, hogy az adósnak lehetővé tegyék, hogy tőkéjét növelje, és üzletét fejlessze: éppoly természetes és méltányos, hogy ezért az előnyért bizonyos ellenszolgáltatást kell adni, mint ahogy fizetni kell egy ház bérletéért, vagy más kényelemért. De a kölcsönnek e használata a gazdasági élet mai fejlettségéhez tartozik. Az ókori őstermelő országokban viszont rendszerint csak a szegénység leküzdésére vettek fel kölcsönt, sorscsapások, vagy eladósodás folytán. A kölcsön tehát kizárólag jótékonyság volt, ha kamatot szedtek volna a pénz után, úgy tűnt volna fel, hogy a gazdag ember ki akarja használni embertársa szorongatott helyzetét.”
Jó magyarjaink, dolgos eleink a XX. század sorscsapásokkal terhes éveiben Nagy-Magyarország minden részéból, majd Trianon-átka után inkább Csonka-Honból egyre többen Amerikáról álmodtak és Chacoban ébredtek. – Emlékezzünk a Szózat egekig magasztosuló költői-püspöki tanítására: „Nagyvilágon e kívül, nincsen számodra hely”
Olvassuk el Zsonda Márk Körösi Csoma-ösztöndíjas egyetemista szép misszióját Argentinában, aki vitte az óhaza szeretetét, reményét, a megmaradás küzdelmének mindennapi rögvalóságát.
(A képre kattintva elolvashatják a misszió történetét!)
Ennél az élet helyzetnél csak az lehet fájóbb, mikor: „Bújt az üldözött, s felé kard nyúl barlangjában, Szertenézett s nem lelé, honját a hazában”
Bözödújfaluba a lélek hazajár megnyugodni. – 1989 karácsonyára még halála előtt utolsó csapásként elárasztotta vízzel N. Ceausescu román diktátor az ősi magyar települést
Az Ige szerint már nem csak az országot, de a lelkeket is zálogba vetette a Mammon-imádó ördög.
Minden esztendő augusztus első hétvégéje az emlékezés szomorú ideje, hol a templomok a végsőkig nem akartak a vízbe roskadni.
Olvassuk el az Erdélyi Napló tudósítását, és tekintsük meg a nyitóképek krónikáját!
(A képre kattintva elolvashatják a krónikát!)
A Napút festője azt az értelmezhetetlen kijelentést kapta Istentől: „hogy nagyobb leszel mint Raffaello!” A különös falusi patikus elindult a mesés Keletre, hogy a világnak úgy mutassa fel a szakralitás misztériumát, mint senki más!
Szép Libanon és Beyrut tragédiáját gyógyítsa az a zseniális festmény, amely cédrus néven hirdeti a szépbe szőtt hitet: Csontváry Kosztka Tivadar: Libanoni cédrusok
Hűséges falvak között járt a Hazajáró stábja – Hűséges falvak a Vasfüggöny mentén – Felső‑Őrség – Tekintsük meg e szép bizonyságtételt!
(A képre kattintva olvashatják az írást!)
A Károli-magyarázatos Biblia szerint: „Világosan kitűnik Mózes írásaiból, hogy a szegények, az özvegyek, az árvák, a jövevények, – tulajdonképpen minden védtelen ember – Isten különleges törődésének és gondviselésének alanyai, ahogyan arról a zsoltárírók és Jézus tanításai is szólnak. Szent Urunk a szegények védelmében nagylelkűséget kér minden döntéshozótól”
prof. Dr. Bogár László: A magyarság rövid története 6.
Kádár János takarója, avagy a létező szocializmus. – Hallgassuk meg professzor úr tanítását a velünk élő közel-múltról!
„Boldogok a tiszta szívűek, mert ők meglátják az Istent” – Krisztus Urunknak a Hegyi Beszéd eme örökkévaló, életet-megtartó szentséges beszédének múlhatatlan és feledhetetlen Ámenjével és Igenjével kérjük a Holnap velünk való lakozását. „Az áldás, a dicsőség, és a bölcsesség, a hálaadás és a tisztesség, a hatalom és az erő a mi Istenünké örökkön-örökké. Ámen”
Isten áldja az ifjú párt és a magyar jövendőt!
tiszteletes úr
Debrecen-Józsa, 2020. augusztus 8.
A képek forrásai:
erdeolyinaplo.ro