„Hogy megjelenjék világosságul a pogányoknak” (Szent Lukács ev. 2:32)

Retyezát-hegység, Dél-Erdély

Magyar Testvéreim!

Annak a téli reggelnek emléke mélyen beleégett Bályok polgármesterének életébe. Egy nehéz munkás hét után jó érzés szombatra ébredni.
Kicsit lazább a napi munka ilyenkor, tud saját portájával és családjával is foglalkozni kicsit.
Szilágyság hepehupája Margita felől felerősödve vitte a megmaradás jó hírét Kémer felé faluján keresztül, hol már sültek a szép kerek házi kenyerek a kemencében, koccintottak a világ legjobbjának tartott szilágysági szilva pálinkával, mely garancia az örök életre.

A Román Hírszerző Szolgálat (SRI) fiatal tisztje kopogtatás nélkül érkezett, megint vége szakadt az ezeréves magyar álomnak, röviden közölte a település vezetőjével, hogy helikopterek fognak érkezni a mezőre világhírű vendégekkel. Nem a Securitate, nem a Vatra Romanesca, nem az AUR sok régi-új aljassága rémlett fel benne, erre nem ocsúdott.
– „De mi semmi rendezvényt nem tartunk ezen a hétvégén”, – felelte kimért románsággal.
– „Mi tartjuk, mi hívtuk a vendégeket. Magának polgármester úr annyi a dolga, hogy majd a lelőtt 150 vaddisznó tetemét ossza szét a faluban és a környéken jótékony célra.
Vendégeink nagyvonalúak voltak, felajánlották a húst a szegényeknek.”
– „De kik jönnek ide a határba tudtom nélkül?” – kérdezte most már indulatosan!
A tiszt nyugodtan folytatta:
– „Le van erős kordonnal kerítve a terület, disznók behajtva, lelövik őket és távoznak pár órán belül. Hogy kik ők? Hát Rothschild báró szervezte barátainak. Román, magyar, francia, olasz, német bankvezérek, a Mercedes AG. Ferrari Konszern, Porsche Ferdinánd, Volkswagen Konszern tulajdonosai, de többet nem mondhatok”

Ady Endre: Hepehupás, vén Szilágyban – Hallgassuk meg a csodát Nemcsák Károly színművész előadásában, míg idő jön a csodákra!

Prof. Dr. Bogár László: Egy ismeretlen főszereplő, a kapitalizmus – Hallgassuk meg professzor úr előadását a lét mibenlétéről, az irgalmatlan szív természetéről!

Dsida Jenő: Menni kellene házról házra – Szakadt lelket foltozni, foltozni! – Hallgassuk meg a misszió hitvallását Hegedüs D. Géza színművész szavalatával! Tört szíveket drótozni, drótozni!

‡ Könnyeket törölni szemekről, szakadt lelkeket foltozni, tört szíveket drótozni. – Írja a költő, tanítja a közgazdász tanár.
Ha már ilyen a világ: az ismeretlen főszereplő kizsigereli, kihasználja, megalázza, alul fizeti, létbizonytalanságban tartja, feleslegesnek véli.
Akkor jöjjön az egyház képviseletében és Jézus nevében, aki letörli könnyeit, foltozza lelkeit, drótozza szíveit.
Ismerje és szeresse, ne a feje fölött beszéljen el, ne hagyja az út szélén mint a lévita tette a megvert és kifosztott vándorral.
Valaki azt mondta: „Itt már nem hogy cselekedetek nincsenek, de a szép szavakból is kifogytunk”

‡ Élt egy ember Jeruzsálemben, akinek Simeon volt a neve. Igaz és kegyes ember volt, várta Izrael vigasztalását, és a Szentlélek volt rajta.
Azt a kijelentést kapta a Szentlélektől, hogy nem hal meg addig, amíg meg nem látja az Úr Krisztusát.
A Lélek indítására elment a templomba, és amikor a gyermek Jézust bevitték szülei, hogy eleget tegyenek a törvény előírásainak, akkor karjába vette, áldotta az Istent, és ezt mondta:
„Most bocsátod el, Uram, szolgádat, beszéded szerint békességgel, mert meglátták szemeim üdvösségedet, amelyet elkészítettél minden nép szeme láttára, hogy megjelenjék világosságul a pogányoknak, és dicsőségül népednek, Izraelnek”
(Lk. ev. 2:25-32)

A hivatalos Izrael elutasította az Üdvözítő Messiás Király érkezését, ezért volt nehéz Simeon helyzete, hiszen:
Szentek között a legnehezebb az igazi szentség rendkívüliségét fenntartani. Próféciája is ilyen.

GYERTYASZENTELŐ BOLDOGASSZONY NAPJÁN JÉZUS SZÜLEIT DÖBBENT ERŐVEL ÜTIK MEG E SZAVAK
‡ KICSODA EZ A GYERMEK, HOGY ISTENNEK EZ A SZENT EMBERE A TEMPLOMBAN AZ Ő HATÁSÁNAK TERÜLETÉT KITERJESZTI AZOKRA A ROPPANT BIRODALMAKRA, AMELYEK MOST A VILÁG URALMÁÉRT KÜZDENEK, S KÖZÜLÜK EGY, ELNYOMVA TARTJA JUDEÁT?

Juhász Gyula: A Tápai Krisztus – Olvassuk el a piarista szent zseni versét a magyarrá szentesült Szentről!

Az ország útján függ s a földre néz,
Arcán szelíd mosoly a szenvedés.

A falu népét nézi csöndesen,
Amint ballagva munkából megyen.

Az ősi népet, mely az ősi föld
Zsellére csak és várja az időt,

Mikor saját portáján úr leszen,
Mikor az élet néki is terem.

A magyar Krisztus, a falusi szent
Hiszen nekik is megváltást izent.

Olyan testvéri áldással tekint
Feléjük és bíztatja híveit.

Feje fölött a nyárfa is magyar,
A fecske is és egy a zivatar,

Mely őt paskolja s a falut veri
És folyton buzgó öt szent sebei

Nem a magyarság sorsát hirdetik?
És ki segít már, ha ő sem segit?

‡ Simeon nemcsak a nagyságról jövendöl, hanem a harcról és szenvedésről is.
Ő az a jel, amelyet sokan elfogadnak és sokan elvetnek.
Jézust nem emberek teszik királlyá, hanem maga Isten keni fel Messiássá.
Ezért aki ellene támad, Isten ellen támad, aki vele van, azzal Isten van.
Ebben a hitben és engedelmességben áldja meg Simeon Máriát, és az így megáldott fej fog Szent Fia keresztfája alatt a porba hajlani.

Móricz Zsigmond (1879. július 2. Tiszacsécse – 1942. szeptember 5. Budapest)

„Anonymus és a Halotti Beszéd óta az egész anyagot átforgattuk, megrostáltuk, és csak az került be e könyvbe, amit élőnek éreztünk.
Művészet és termékeny mag.
A magyar irodalom a magyar élet mag-termelője, mag-tárolója, mag-hordozója.
Ahogy a leghatalmasabb fa is a mag-szembe menekül télire, úgy a magyar élet a létezését örökíti át az írott igékben.
A magyar a vérszerződés óta szociális szellemű.
Ha Szent István társadalmi forradalmát nem is ismerné fel, Aba már a királyi székben népvezér és tragikus hőse a népi gondolatnak.
A magyar életet ez a fajon belüli szakadatlan harc teszi politikaivá. A faj karaktere keményítette kővé a falakon belülieket, s a faj géniusza küld állandóan megértő szívhangot, testvéri kéznyújtást, és emberi álomközösséget a falakon át.
Az írók szakadatlanul ezt érezték, prédikálták és énekelték.
Nem ismerek olyan magyar költőt, aki valaha is mást zengett volna, mint lángoló megértést és szeretetet a szegények, elnyomottak, a reménytelenek felé.”

(Magvető 1940. Móricz Zsigmond Gyűjteménye)

Beregszászi Olga: Turul madár szállj – Hallgassuk meg a Nemzet legszebb hangú Csalogányának legszebb dalát a Nemzet szent madaráról!

‡ Maderspach Károly mérnök 1791. augusztus 3. Oraviczabánya – 1849. augusztus 23. Ruszkabánya
Ez az osztrák eredetű zseniális műszaki tehetséggel megáldott ember igaz magyarnak tartotta magát szíve utolsó dobbanásáig.
Lobogott a magyar zászló házán, bírokain, hídjain, 4.000 embert foglalkoztató üzemeiben, Bem apó honvéd seregében, melyet gyára látott el fegyverrel a szabadságharc éveiben.
Jacob Haynau gyűlölete nem ismert határt.

1849. augusztus 22. éjjel a császári horda megszállta Ruszkabányát, hol elfogták Feleségét. A labanc szabad kezet kapott, amire még az ördög is egy rosszabb napján lett volna képes.
A hős asszonyt a szabadságharc szívét, lelkét, imádságát, reményét, jövőjét 5 gyermek Édesanyját félmeztelenre vetkőztették a falu és a család előtt, úgy vesszőztette véresre a sátáni Haynau.
A szégyent nem bírta elviselni férje és főbe lőtte magát!

‡ Maderspachné Buchwald Franciska 1804. április 2. Arad – 1880. december 6. Budapest
Foglalkozása: forradalmár, írja a Wikipédia. Igaz. Mi még hozzá tesszük: Szent mártír férjének és a forradalomnak Dicsőséges Nagyasszonya, Nagykövete, Nagymamája!

‡ Maderspach Viktor 1875. február 11. Iszkrony – 1941. október 4. Budapest

Nagyapja zsenijét, nagymamája hős bátorságát örökölte a magyarság egyik kimagasló fáklya lángja, műszaki zsenije, 7 nyelven beszélő hőse.
Harcol az I. nagy háborúban az orosz fronton, harcol a román ellen Erdélyért 1916-ban, harcol a Rongyos Gárdában Sopronért 1921-ben, szervezi az erdélyi bevonulást 1940-ben.
Egész élete egyetlen nagy szabadságharc volt nemzete függetlenségéért és szabadságáért.

A MADERSPACH NÉV 1720-óta FOGALOM MAGYARORSZÁGON.

Imádságos szeretettel köszönjük Istennek érettünk végzett műszaki, katonai, művészeti munkájukat, mellyel történelmünk aranylapjain fénylő neveik áldássá és ámenné lettek.

Kárpátia zenekar: Rongyos Gárda – Köszönjük a zenekar e nemes művét, mellyel adózunk Maderspach Viktor emléke előtt is!

‡ Gyertyaszentelő Boldogasszony napján Simeon próféta és Anna prófétaasszony a Világ Világosságának nevezte Szent Urunkat, Aki adatott világosságul minden népnek és nemzetnek.
Mi reánk magyarokra bőségesen zuhogott e fényből az árnyékok rohama és fenyegető sötétsége között is.
Mint választottai legyünk méltók erre a kitüntető címre, akár mint só, akár mint hegyen épült város, akár mint világosság, melyet nem rejthet senki véka alá soha többé!!!

Máté Péter 75 éve, 1947. február 4. napján született hazafi, aki utánozhatatlan hangszínével, finom invenciójával, zeneszerzői zsenijével 150 dalt komponált.
Dalai több nyelven a világ sok országának hallgatóit aranyozta be, akik nem tudhatták, csak mi, akik közelről ismertük, hogy értünk égett el 37 esztendősen a Krisztina-városban.

Máté Péter: Egy darabot a szívemből – Mi szívünk egészen a tied!

E Turul-madár szárnyai őrizze a hont

Jó szívvel ajánljuk Kedves Testvéreink figyelmébe az alábbi írásokat.

Kommunista gyermekotthonok politikai árvái – Az 1956-os forradalom után halálraítélt Hollós István családjának tragikus sorsa
(Az írást a képre kattintva, új lapfülön olvashatják!)

Szent Ágota
(Az írást a képre kattintva, új lapfülön olvashatják!)

Jézus bemutatása a templomban
(Az írást a képre kattintva, új lapfülön olvashatják!)

Nagyvárad lekörözte Kolozsvárt?
Rekord költségvetésből gazdálkodhatnak idén a a Körös-parti városban

(Az írást a képre kattintva, új lapfülön olvashatják!)

Listaállítás helyett bokszolás és kurvaanyázás volt a cigány közgyűlésen
(Az írást a képre kattintva, új lapfülön olvashatják!)

A Pfizer vezérigazgatója kapta az idei zsidó Nobel-díjat
(Az írást a képre kattintva, új lapfülön olvashatják!)

Mohácsi László
tiszteltes úr

Debrecen-Józsa, 2022. február 5.

A képek forrásai:
turistamagazin.hu
alomgyar.hu
magyarulbabelben.net
clflora.hu
szinhaz.hu
szirom.hu
erdelyinaplo.ro
romkat.ro
kronikaonline.ro
kuruc.info
mazsihisz.hu

Vélemény, hozzászólás?