Magyar Testvéreim!
Megrendítő jelenete az Újszövetségnek, mikor legnagyobb, leghíresebb, leghitelesebb szereplői térdre esve imádkoznak MÁSOKÉRT!
Életért, egészségért, gyógyulásért, vigaszért, családért, nemzetért, egyházért, békességért, világért, jövendőért, szabadságért, kiengesztelődésért.
„Szeress nagyon, hogyan, tudod Te jól azt,
mint Nap havat, amit magába olvaszt”
(József Attila)
‡ Krisztus Urunk másnapi kereszthalálára készülve: így borul le a Gecsemáné-kertben:
Mikor pedig odaért, így szólt hozzájuk: „Imádkozzatok, hogy kísértésbe ne essetek”.
Azután eltávolodott tőlük, mintegy kőhajításnyira, és térdre borulva így imádkozott: „Atyám, ha akarod, vedd el tőlem ezt a poharat, mindazonáltal ne az én akaratom legyen meg, hanem a tied.” Ekkor angyal jelent meg neki a mennyből, és erősítette őt. Halálos gyötrődésében még kitartóbban imádkozott, és verejtéke olyan volt, mint a földre hulló nagy vércseppek.
(Lukács ev. 22:40-44)
‡ Péter ekkor kiküldött mindenkit, letérdelt, és imádkozott, azután a holttest felé fordult, és ezt mondta: „Tábita, kelj fel!”
Az kinyitotta a szemét, és amikor meglátta Pétert, felült. (Apostolok Cselekedetei 9:40)
‡ Amikor megkövezték Istvánt, az így imádkozott: „Úr Jézus, vedd magadhoz lelkemet!”
Azután térdre esett, és hangosan felkiáltott: „Uram, ne ródd fel nekik ezt a bűnt!”
És amikor ezt mondta, meghalt. (Apostolok Cselekedetei 7:59-60)
Nagyboldogasszony-székesegyház Mindenszentek litániája
Gyóni Géza: Halottak napja – Krasznojarszk 1916
Két héttel bátyja halála után 33. születésnapján emeltetett Urához Békéscsaba theologus lángelméje
Anyám: a gyász ma ünnepel.
Vigyázva lépdel a szobán át.
Vén szekrényből, mit por lep el,
Előszedi selyem ruháját.
Tarlott kertünkön áthalad.
Közel lakunk a temetőhöz.
Karján lobog a gyász-szalag;
Kezében őszirózsát őröz.
Téged is elhiv, asszonyom,
Hiszen az ő fiát szeretted.
S végig a temető-soron
Egymást általkarolva mentek.
Két drága asszony, istenem –
Akiknek én csak könnyet adtam, –
Síromhoz ül s beszél velem,
Mint bölcső felett olyan halkan.
‡ 1517. október 31. napját tekintjük a reformáció vallási, hitbéli, lelki, szellemi, dogmatikai születése kezdetének.
505 esztendeje annak, hogy a keresztyén nyugati egyház addigi közös útja elvált, pedig valójában sem az elő-reformátor atyáknak, sem Luther Márton Ágoston-rendi szerzetesnek nem ez volt az elsődleges célja.
Megreformálni, újítani szerették volna Rómát, vissza az ősegyház alapjaihoz, gyökereihez.
Latin nyelvű misézés helyett anyanyelvi igehirdetést, „hogy mindenki a maga nyelvén hallhassa Isten nagyságos dolgait”
E tudós szerzetesek imádságban, anyanyelvi Biblia-fordításban, katekizmus készítésében élték életüket, bízva abban, amit majd a 27 éves Johannes Calvin Franciaországi bujdosása során így fogalmaz meg:
„Bárhová veti is az ember tekintetét, nincs a világon olyan parányi hely, melyen dicsőségének legalább szikráját ne látnánk ragyogni.
S nem tudjuk a világ messze terjedő, szép és dicső alkotmányát úgy vizsgálni, hogy a megmérhetetlen erejű fényesség egészen el ne kápráztasson bennünket.
Ezért a Zsidókhoz írt levél szerzője találóan nevezi a világot a láthatatlan dolgok nézőhelyének, mivel e világ szép rendje számunkra tükör, melyben az egyébként láthatatlan Istent meglátjuk.”
I. Könyv 5. fejezet
Méliusz Juhász Péter szobra Debreceni Egyetem Főépülete előtt
A magyarországi reformáció legeredetibb, legnagyobb, legszélesebb hatású vezéregyénisége. Tiszántúli Református Egyházkerület első püspöke 1532 Horhi, 1572. december 25. Debrecen – egyháztudós, író, botanikus
‡ Ft. Dr. Dr. Csohány János Professzor Úr, egykori Kedves Tanárom tudós-tiszteletes igényességgel, a tőle megszokott mély tudással és szakmai igényességgel írta meg A reformáció kezdetei Debrecenben című tanulmányát.
Úgy gondolom, hogy tanítása egyetemes kitekintésű, mindnyájunk lelki-szellemi gyarapodását szolgálja, üdvösségünk előszobája legyen!
(Csohány professzor úr írását a képre kattintva, új lapfülön olvashatják!)
‡ E szempont bibliailag Isten legegyetemesebb és legszemélyesebb szeretetének szempontja abban a világban, amely teremtéstől az újjáteremtésig úgy funkcionál, mint az Ige gondolata, hiszen:
Igével teremtetett (I. Mózes 1:3)
Igével tartatik meg (Zsidókhoz írt lev. 1:3)
Igével teremtetik újjá (Mennyei Jelenések 21:5)
‡ Megjelent a veszprémi mártír, Brusznyai Árpád feleségének naplója.
(Az írást a képre kattintva, új lapfülön olvashatják!)
E megrendítő írás magába foglalja 56 minden hős magyarjának mártíromságát, hősiességét, áldozatvállalását.
Brusznyai Árpád veszprémi tanár, a görög-latin-történelem szakos tanári oklevél birtokosa a klasszika filológia leendő nagy tudósa, a megyei párttitkárnak állást szerző igaz keresztény magyar ember halálra adatott 33 évesen attól a Pap Jánostól, akin többször segített.
Édesapja a Horthy világ kiváló csendőrtisztje volt, édesanyja áldott tanítónő, bátyja római katholikus plébános. Az akkori világ ördögei számára méltó a halálra, hiszen a nép ellenségei valamennyi családtagjával.
Feleségével Honti Ilonával a váci Székesegyházban kötöttek házasságot 1953 nyarán, hol bátyja is imádkozott az ifjú pár boldog házasságáért.
Meghallgatott az ima, mert a Krisztus-szerinti boldogság nem csak rövid házasságuk idején tartott,hanem az édesapa mártír halála utána feleség Naplója égette az igazság fénylő erejét, Árpád koponyája kezében 89-ben az ész diadalát, majd egyetlen kisleányuk Margitka lobogtatta meg az ég havas csúcsain a nemzeti színű lobogót!
Nem feledte a Gyűjtő fogház, hogy 1958. január 9. napjának dermesztő hideg reggelén egy 33 éves tudós-tanár emelt fővel, ingét is letéve a Himnuszt énekelve ment a bitó alá, hogy 10 perc haldoklás után elismételje Krisztus Urunk szavait: ELVÉGEZTETETT!!!
Fiumei-úti Nemzeti Sírkert: Az 1956-os FORRADALOM ÉS SZABADSÁGHARC ISMERETLEN HELYEN NYUGVÓHŐSI HALOTTAI ÉS ÁLDOZATAI EMLÉKÉRE
1956-os Forradalom és Szabadságharc Emlékére – Kormorán: Én Istenem
Illyés Gyula – Sinkovits Imre: Egy mondat a zsarnokságról
‡ 1867 szelleme kísértette a gonosz ÁVH nem létező ördögi lelkét. 56 november 4. napja után.
Gróf. Batthyány Lajos özvegye gróf Zichy Antónia, Damjanich János özvegye Csernovics Emília, Petőfi Sándor özvegye Szendrey Júlia kiszállt sírjából mint egykor Szent László király, hogy négy napon át példájával segítse bajba jutott népét a vészterhes időkben. Liszt Ferenc világokat rengető géniusza feketébe öltöztette 56 leányait és özvegyeit újra, akár 67-ben.
Zala megye járt az élen, hol az ország 61 helyszínén bevetett zsidó ÁVH sortüzeinek sok ezer áldozatát siratták el és gyászolták meg.
Rákosi Mátyás, Farkas Mihály, Gerő Ernő, Révai József és Péter Gábor sátáni ötösfogat csak származásában volt zsidó, identitásában viszont „mindössze” kommunisták voltak, így emlékezett meg róluk a vallási félóra. Igaz, hozzátette: övéi is szenvedtek, sokan meghaltak, külföldre menekültek 56 decemberében.
Lamennais abbé barátja Liszt Ferenc sohasem lehet a Habsburg-ház udvari muzsikusa, igaz magyar hazafiként mindig népe szabadságának oldalán állt, szemben a zsarnok gonoszságával.
Liszt Ferenc levele: „Ó, én távoli vad hazám! Ismeretlen barátaim! Nagy családom!
Jajkiáltásodat meghallottam, s ez visszavezet hozzád. Szégyenkezve hajtom le fejem, hogy oly régen nem gondoltam reád.
Miért is távolított el tőled a szigorú sors? Hiszen én is a te fiad vagyok, fia ennek a hős nemzetnek, mely nem szolgaságra és nem szellemi szegénységre született, s egészen bizonyos, hogy szebb jövőre hivatott”
Liszt Ferenc – Ránki Dezső: Dante szonáta – Vándorévek, Második év. Itália, 7
Szilágyi Domokos: Vonaton1956
Kattognak a kerekek,
és amint kinéztem,
nagy, fehér futószalag
száguldott az éjben,
és a futószalagon
arcod ezer mása;
– szinte-szinte vakított
szemed csillogása; –
magas, karcsú jegenyék
derekadról szóltak,
kék árnyékuk suttogott:
meglátlak már holnap!
Apró szikra-milliók
szállottak az égnek, –
s robogott a gyorsvonat
a nagy messzeségnek.
Krisztus Urunk viszi a keresztjét – Fiumei-úti Nemzeti Sírkert
‡ A legbölcsebb dolog az ha bevalljuk, sokszínű és sok tekintetben vitatott ez a bátorságában, célkitűzéseiben, tisztaságában megrendítően szép, irtózatos módon eltaposott forradalom, amelynek emléke 66 év után is eleven és fájdalmas.
Trianon átka mellett a XX. sz. másik nagy átka rajtunk a sztálinizmus. Hazudtunk minden hullámhosszon, mondották kiagyalói.
Igazuk volt, akik hittek a függetlenségben
Igazuk volt, akik 12 évvel a pusztító II. világháború után óvták a drága magyar vért
Igazuk volt, akik részt vettek a szabadság vulkánkitörésében
Igazuk volt, akik egyszerűen csak féltek
Igazuk volt, akik jóvátehetetlen fájdalommal siratták a 200000 magyar embert, akik decemberben elhagyták az országot
Illés Lajos – Koncz Zsuzsa: Valahol egy lány
Nagy László: Varjú-koszorú 1956
Sortüzek döreje szédít,
szív szakad és vakolat,
gyász-szalagok közt az Édes
már megint sírva fakadt.
Fél a fű, a vézna füst is
ijedten legöndörül,
félelem dobog a házban,
a tájban körös-körül.
Fekete bársony-koloncok
örvényét veti az ég,
varjú-koszorú fölöttem,
rajtam hideg veríték.
E Turul – madár szárnyai őrizze a hont
Jó szívvel ajánljuk Kedves Testvéreink figyelmébe az alábbi írásokat
Az elfelejtett vértanúk
(Az írás a képre kattintva, új lapfülön olvashatják!)
„Az amerikai magyar reformátusok Magyarország szabadságáért”
(Az írás a képre kattintva, új lapfülön olvashatják!)
Felnézhetünk életnagyságú szobrára
(Az írás a képre kattintva, új lapfülön olvashatják!)
„A forradalom győzött, volt 10 szép napja az országnak”
(Az írás a képre kattintva, új lapfülön olvashatják!)
Egy magyar református család a román gulágon
(Az írás a képre kattintva, új lapfülön olvashatják!)
Nt. néhai Csoma Zoltán lp: Imádságos szeretettel: Tudósok Isten létezéséról
Tudósok Isten létezéséről
(A bemutató az elérésicímre kattintva, letöltés után tekinthető meg)
Isten áldása
(Az írás a kép alatt található elérésicímre kattintva, új lapfülön olvashatják!)
Nt. Pótor László lp.: Imádságos szeretettel Nyírmeggyesről
(Az írás a képre kattintva, pdf formátumban, új lapfülön olvashatják!)
tiszteletes úr
Debrecen – Józsa,2022.október 29.
A képek forrásai:
erdelyinaplo.ro
magyarnemzet.hu
hu.wikipedia.org
kozterkep.hu
reformatus.hu
szekelyhon.ro
boon.hu
tirek.hu