Magyar Testvéreim!
„Ontottam a virágot,
Virultam jóban-rosszban:
Mások gyümölcsösödtek,
Én mindig virágoztam.”
(Ady Endre: Magyar fa sorsa 3. v.)
Ft. Makkai Sándor író, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke 1927-ben Kolozsváron szembetalálta magát az alábbi kérdéssel:
„Mondjon véleményt az Ady kérdésben”
Ez történt: Felmutatott egy kilencíves kis esszékötetet gróf Bánffy Miklós főgondnok, író, tudós, művészrajzaival az Erdélyi Szépmíves Céh kiadásában!
Magyar fa sorsa – A vádlott Ady költészete
Majd így szólt: „Sub specie aeternitatis! Ez a könyv sem későn, sem korán, hanem éppen idejében érkezett.
Komoly dologhoz komoly ember bármikor szólhat, ha van mondanivalója.
E versben benne van történelmünk, sorsunk, kultúránk. Itt tartunk, ennyire jutottunk egy világ ellenében!
Mi lett volna, ha békén hagynak minket?”
Liszt Ferenc 200. születésnapjára – Magyar Rapszódia No 2.
Hozzá foghatót, nem láttak a századok
Ady Endre: Magyar fa sorsa
Hozzá foghatót, nem láttak a századok
Lelkemben a magyar fa
Lombjai esnek, hullnak:
Lombosan, virágosan,
Így kell, hogy elpusztuljak.
Hejh-hajh, Szilvániából,
Erdők helyéről jöttem:
Lomboztam ima helyett
S keveset könyörögtem.
Ontottam a virágot,
Virultam jóban-rosszban:
Mások gyümölcsösödtek,
Én mindig virágoztam.
Öreg vagyok s pogányul
Imát még most se mondok:
Hulljatok csak halálig,
Magyar virágok s lombok.
‡ „Miért a magyar Himnusz a legszebb a világon?”, – kérdezte valaki.
Mert imádság, fohász, szeretet.
Kölcsey Ferenc irodalmi munkássága Isten és a Haza olthatatlan szeretetében gyökerezik.
Sződemeter, Debrecen, Pest, Pozsony, Álmosd, Szatmárcseke életének fontos állomásai.
Így emlékszik egy helyen:
„Én félig erdélyi vagyok, s valahányszor e földről gondolkodom, poétai hév ömlik el keblemen. Ó, ha ti csak egy szikrát kapnátok e lángból, mely keblemben ég! Akkor mienk lenne Erdély, a szép haza, változatlan örök kapcsolattal a miénk. Mit nem adnék érette, csak egyszer vethetném le magamat a földre, hol születtem, s rebeghetném: visszanyertelek”
(Országgyűlési Napló)
Ft. prof. Dr. Hegedüs Lóránt: Himnuszunk a Biblia fényében
Hozzá foghatót, nem láttak a századok.
(Az írást a képre kattintva, pdf formátumban, új lapfülön olvashatják!)
Áprily Lajos – Molnár Piroska: Estéli zsoltár – Útravaló
Gyula városa
Erkel Ferenc karmester, zeneszerző, zongoraművész, sakk-nagymester, Gyula Város Örök Csillaga – Hozzá foghatót, nem láttak a századok.
1848 dicsőséges tavaszán három szent hazafiúi üstökös álmot követelt tőle Pest magyar szívvel lángoló népe, a halhatatlan zseni teljesítette:
Hunyadi Lászlót
Rákóczi Indulót
Himnuszt
Kölcsey Ferenc – Erkel Ferenc: Himnusz (Hungarian Antherm – Parlament Budapest)
Gárdonyi Zsolt: Magyar Ének – Záróhangverseny 2015
‡ Alapigénk a IV. Zsoltár 7. verse.
„Sokan mondják:
Bár jó napokat látnánk, és reánk ragyogna orcád világossága, Urunk!”
Ebben a Zsoltárban tárul ki a költő lelke, s tesz forró hitvallást az Úr mellett.
Bízzatok az Úrban teljes szívetekből, a hit kockázatával!
Ne félj az Ő szavára feltenni az életedet!
Hiszen igaz, hogy aszályban, háborúban, válságban elvette javaink egy részét, de ezért nem káromolni kell az Urat, hanem még nagyobb hittel bízni benne, mert Ő az áldások Istene.
Erre emlékeztet a 7. vers, az alapigénk, az ároni áldásból vett idézettel.
Isten az áldások Istene, szíve, kegyelme, karja nem rövidült meg.
Mindenhatósága és atyai hívsége ígéret és zálog e szabadításra.
És itt mondja ki azt a nagy Igét, hogy az Istennel való személyes imádság nagyobb öröm, mint a világ minden bő termése Isten az egyetlen jó, minden javaknak a summája.
Aki idáig eljutott, az a világ minden gondja és csúfolódása ellenében megtalálta azt a békességet, amely minden értelemnél magasabb.
KÖLCSEY FERENC ÉLETÉT ZSOLTÁROS ÉS MŰVÉSZI HITVALLÁSA, A MAGYAR FÖLD SOK NYOMORÚSÁGÁNAK MÉLYSÉGÉBŐL EMELTE FEL ISTEN TRÓNUSÁHOZ A KEGYELEM, HOVA HIMNUSZA ÁLTAL MUTATJA AZ UTAT 200 ÉVE MAGYAR AJKÚ, ÉS MAGYAR SZÍVŰ NÉPÉNEK IS
Kedves Mindnyájunknak küldte szeretettel Tisztelt Király Zoltán Úr, a Hazatérés Templom Főgondnoka!
Szent Urunk áldása kísérje a Hitvalló Gyülekezet életét és szolgálatát a magyar megmaradás pusztító viharában!
Isten áldása
(Az írás egy pps dokumentum, melyet a képre kattintva, letöltés után tekinthetik meg!)
Kárpátia zenekar: Magyar ének
‡ Petőfi Sándor, Madách Imre és a Himnusz születésének 200. évfordulója, a Magyar Kultúra napja, mely hitünk szerint világítótorony.
Mutatja az utat a tengereken hányódó, eltévedt vagy veszteglő hajósoknak. Nagy forgószél támadt, és a hullámok becsaptak a hajóba, úgyhogy az már kezdett megtelni. Ő pedig a hajó hátsó részében volt, és a vánkoson aludt.
Ekkor felébresztették, és így szóltak hozzá: „Mester, nem törődsz azzal, hogy elveszünk?”
Ő pedig felkelt, ráparancsolt a szélre, és azt mondta a tengernek: „Hallgass el, némulj meg! Miért féltek ennyire? Miért nincs hitetek?”
(Márk ev. 4:37-40)
Ft. prof. Dr. Dr. Csohány János Professzor Úr, egykori Kedves Tanárom e jeles évfordulón is megajándékozta értékes dolgozatával Kedves Testvéreinket!
A MAGYAR KULTÚRA NAPJA c. írás egyben bizonyságtétel, hitvallás, kiállás, szolidarítás, bátorság. Neve: CSOHÁNY JÁNOS
Az igaz ügy és igazság mellett kiállni keveseknek volt bátorsága a kommunizmus igája alatt, majd utána: szólni a stóla-harcosok, talpnyalók, csatlósok népes seregében!
(Az írást a képre kattintva, új lapfülön olvashatják!)
Köszönjük szépen Professzor Úr tanítását, Isten gazdag áldása kísérje életét és tudományos munkásságát jó egészségben!
Liszt Ferenc: Szózat és Himnusz
Reményik Sándor: A gondolat szabad
‡ ISTEN ARCA A KEGYELEM ÉS IRGALMASSÁG JELE. AKIK FÖLÖTT FELRAGYOG, AZOK A VILÁGOSSÁG FIAI
E SZÁMUNK SZERZŐI E FIAK, AKÁR PORAIKBAN ÁLDOTTAK, AKÁR MÉG ÉLETÜKBEN, AZ ÚRÉI ŐK, AKÁR ÉLNEK, AKÁR HALNAK
„LELKED ÍZE LELKÜNKBEN MARADT, S LELKESEBB A LELKÜNK ÁLTALAD”
(Babits Mihály)
E Turul-madár szárnyai őrizze a hont
Jó szívvel ajánljuk Kedves Testvéreink figyelmébe az alábbi írásokat
Értékes festmény került vissza a nagyváradi katolikus püspöki palota gyűjteményébe
(Az írást a képre kattintva, új lapfülön olvashatják!)
Duray Miklós hazafi temetése Losoncon
(Az írást a képre kattintva, új lapfülön olvashatják!)
Egy kis Magyarországot vitt a Don folyóhoz
Tisztelt Király Zoltán Főgondnok Úr, Hazatérés Templom: Hazaszeretet
(Az írás egy pps dokumentum, melyet a képre kattintva, letöltés után tekinthetik meg!)
Madách 200 – Az ember tragédiájának íróóriására emlékezünk
(Az írást a képre kattintva, új lapfülön olvashatják!)
tiszteletes úr
Debrecen-Józsa, 2023. január 21.
A képek forrásai:
csodalatosmagyarorszag.hu
mek.oszk.hu
origo.hu
kronikaonline.ro
gondola.hu
szon.hu
publicdomainpictures.net
hu.wikipedia.org