„Kerestem köztük valakit, aki építené a falat, és odaállana a résre színem elé az országért, hogy ne pusztítsam el, de nem találtam! (Ezékiel próféta könyve 22:30)

**Szent Gellért tanítja Szent Imre herceget**

Magyar Testvéreim!

Rossz idők kemény embereket hoznak, a kemény emberek jó időket hoznak, a jó idők gyenge embereket hoznak, a gyenge emberek rossz időket hoznak.
Mai napra rendelt ószövetségi Biblia-olvasó kalauzunk szerinti szakaszunkat többször elolvastam, mely Ezékiel próféta könyve 22. fejezete.

‡ Együtt éreztem Szent Istenünk megszomorított Lelkével, Akinek látnia kellett mindazt a bűntengert, amiről választott prófétája prófétál Jeremiás könnyein át.
‡ Együtt éreztem Ezékiel prófétával,akire ez a kínos-keserves feladat hárult, hogy Izrael népének e bűnben-szennyben-vérben fertőzött életéről kell írnia!
‡ Együtt éreztem prof. Dr. Módis László theologiai professzor úrral, akire ez a kínos-keserves feladat hárult, hogy Izrael népének e bűnben-szennyben-vérben fertőzött életét kell a tudományos kortörténet, földrajz, bevezetéstan, nyelvtudomány és írásmagyarázat követelményei szerint magyaráznia a Jubileumi Kommentárban!
Korom miatt Professzor Urat már nem ismerhettem, viszont megadatott, hogy itt Alsó-Józsán élő fiával, prof. Dr. Módis László orvosprofesszor úrral, menyével prof. Dr. Ádány Róza orvosprofesszor asszonnyal, valamint Róza doktornő templomos édesanyjával nagyszerű kapcsolatot ápolva kedves órákat beszélgethettünk.

Sík Sándor: A keresztút

A Rend és a Szabadság védelmében,
Törvény és Birodalom érdekében,
A Cézár és a Jehova nevében
Mindennap új-új pálca töretik.
Íme az Ember, a nyomorult Ember
Ítéltetik és öletik.

Halljátok e az ezredeken át
Az el nem múló ítélet szavát?

Hol hangzik el? ki szövegezi meg?
Mindegy, testvérek, az ítélet egy,
Mert Egy az Ok és az Értelem
Egyik neve Igazság, másik Kegyelem
Minden halál és minden szenvedés
Egy úton jár és egy irányba néz:
Vérhullás nélkül nincs engesztelés.

Ószövetségi napi igénk magyarázatát idézem Módis professzor úrtól: „Ézsaiás próféta idejében még volt foganatja a megtérésre hívó szónak, most azonban betelt a mérték, elkerülhetetlen az ítélet végrehajtása, beteljesítése, elérkezett a város esztendei végére.
Jósiás király haláltól kezdve teljesen felbomlott a belső rend, pártharcok, viszálykodások dúlnak, féktelen méreteket öltött a bálványozás.
A király, a főemberek elsősorban a szövetségszegők Istennel szemben, de emberekkel szemben is,ők a bálványozás kezdeményezői, még a templomot is megfertőztetik azzal. Sorsuk méltó lesz romlottságukhoz.
A szövetségen kívül élő népek között gyalázattá válnak,közel és távollévők csúfot űznek majd belőlük.
6-16 versekben Jeruzsálem és Júda bűneit részletezi a prófécia. A felsorolás megállapíthatóan a dekalógus nyomán történik.
A szülőt ócsárolják,a jövevényt zsarolják, az árvát és özvegyet elnyomják, a nyugalom napját meggyalázzák, rágalmaznak, vért ontanak, bálványoznak, a paráznaság minden fajtáját űzik, vesztegetnek, uzsoráznak, nyerészkednek és Istenről megfeledkeznek.
Sodoma és Gomora nem volt olyan romlott mint most Jeruzsálem, és mégis el kellett tűnnie a földről, a történelemből.
Isten teljes pusztulással és a népek közé való szétszórással bünteti az országot és a várost.”

Ősz… Vangelis – Hymne – Hallgassuk meg a művet, melyet költőink himnuszi magasságba emeltek lelkük sugarával!

„KERESTEM KÖZTÜK VALAKIT, AKI ÉPÍTENÉ A FALAT, ÉS ODAÁLLANA A RÉSRE SZÍNEM ELÉ AZ ORSZÁGÉRT, HOGY NE PUSZTÍTSAM EL, DE NEM TALÁLTAM”

‡ Döbbenetes erővel, mázsás súllyal, elemi ösztönnel zúdul be igénk a magasságból szívünk hústáblájára, lelkiismeretünk húrjára, értelmünk fényére.
‡ Mintha a Himalája hófödte sziklái indulnának meg felénk kérdezve: „Isten keres lármával”, „lelkemben lépked”, „de felelnek-e hangos szívverések”? (Ady Endre)
‡ Keres közülünk valakit,hadra fogható hazafit, aki még meg tud fogni egy malteros kanalat, egy kardot, egy könyvet. Építeni a leomlott falakat a szó valódi és átvitt értelmében. Jeruzsálem? Szigetvár? Nándorfehérvár? Eger? Arra járt a gonosz hódító erő és lerombolta ősi köveit.
De mi mondjuk Adyval:
„Most percemberkék dáridója tart,
De építésre készen a kövünk,
Nagyot végezni mégis mi jövünk.
Nagyot és szépet,emberit s magyart”
A hívó szóra oda kell állni a bástyára, toronyba, a lőrésbe. Messze ellátni onnan Sárospatakról, Szerencsről, Gyuláról.
Látni a hadak mozgását, látni a csóvák üszkeit, látni a szándék kimenetelét.
A SZENT ISTEN színe előtt, Szent László színe előtt, Nagy Lajos színe előtt, Hunyadi János színe előtt, Kapisztráni Szent János színe előtt, Balassi Bálint színe előtt, Zrinyi Miklós színe előtt, Dobó István színe előtt, Bocskai István színe előtt, Bethlen Gábor színe előtt, Rákóczi Ferenc színe előtt, Görgey Artur színe előtt, Horthy Miklós színe előtt!!!

AZ ORSZÁGÉRT, A HAZÁÉRT, AZ ÉLETÉRT!!!
HOGY NE PUSZTULÁS LEGYEN, HANEM ÉPÜLÉS, KÖLCSEYVEL SZÓLVA: „HASS, ALKOSS, GYARAPÍTS, S A HAZA FÉNYRE DERÜL”!!!

Ez úton meghívjuk Áldott Jó Istenünket, hogy látogasson el hozzánk gyakrabban, és NAGYMAGYARORSZÁGON fog találni még vitézeket, akik hadra foghatók a falak alatt. Malteros kanál, kard és könyv még illik kezükbe.
Oda fognak állni a rés elé az országért, hogy ne pusztuljon el.
Imádságban ígérjük meg Jó Atyánknak, hogy annyi hadra fogható hazafit állítunk ki, hogy jut belőlük a világ minden részébe.
Jeruzsálemben és Júdában nem talált, itt fog még a mi vidékünkön.

Emlékezzünk – Aradi tizenhárom

Aradi vár, aradi vár – Hallgassuk meg a szívbemarkoló alkotást Kobzos Kiss Tamás művész úr előadásában!

AZ ARADI VÉRTANÚK – OKTÓBER 6. (Kormorán – Hungarian Requiem)

‡ 1846 szeptember 8. napján Nagykárolyban az Arany Szarvas Fogadóban a Megyebál rendezvényén Papp Endre és Riskó Ignác társaságában odalép a már országosan ismert Petőfi Sándor az ősi erdélyi arisztokrata család nagy hírű sarjához, majd gy szól:
„Életemben először látok eleven grófot”
Mire Teleki Sándor:
„Hát döglöttet láttál?”
A 24 éves költőkirály magát komédiásként nevezve, azonnal szívébe lopta magát a 26 éves „vad grófnak”, aki afféle világutazónak jellemezte magát.
Akkor úgy érezték és gondolták ketten, hogy övék a világ és minden bajjal elbírnak, akár a Habsburggal is.
A két fiatal élettel telve vidáman lép tovább a teremben, mikor szembejön velük a végzet, kinek neve: Szendrey Júlia!
A bál után Petőfi hátrahagyva újdonsült gróf barátját, siet a Térey házba, – hol Júlia volt megszállva, – azonnal szerelmet vall, és nem tudhatta a két lángoló zseni, hogy nem adatik még három esztendő sem páros életükben.
Közeledik a gonosz nyugatról és keletről az aradi várfalak alá, hol már kiválasztották a fákat a bitókhoz.

Wass Albert: Örök búcsúzás – Olvassuk el gróf. Czegei Wass Albert írófejedelem csodálatos versét!

Akárhonnan jövünk, akármerre megyünk,
a búcsú mindig bánat,
és mindig fájnak a halk-szavú árnyak,
kísértetes csengés: talán soh’sem látlak…

Jöhet még egy este,
egy utolsó este, egy fekete este,
mikor váratlanul, furcsa Sors-szeszélyből
belehalkulunk a véghetetlen Csendbe.

Azért van ez nálunk:
akármerre megyünk, akármerre járunk,
a búcsúzásunk bánat,
s kísértetes árnyak halk-szavú csengése
a szívekbe fájnak:
talán soh’sem látlak… talán soh’sem látlak…

Reményik Sándor: Október 6. – Hallgassuk meg az erdélyi líra óriásának bizonyságtételét Sunyovszky Szilvia színművésznő előadásában!

Juhász Gyula: Vértanúink – Olvassuk el nagy költőnk szomorú versét!

A föld alól, a magyar föld alól
A vértanúk szent lelke földalol:

E nagy napon, hol emlék s béke leng,
A bús bitókra hittel nézzetek!

Hittel, reménnyel, mert most kél a nap,
Minden napoknál szebb és szabadabb!

A nap, melyért mi vérben esve el,
Nyugodtan haltunk ama reggelen.

Szemünk nem látta, lelkünk látta csak,
Hisz onnan jönnek mind e sugarak;

Hisz onnan árad, új világ felett,
Szentháromságunk, mely jövőt teremt:

Szabadság minden népnek, aki él
S halni tudott egy megváltó hitér,

Egyenlőség, hogy Ember ne legyen
Mások szabad prédája, becstelen.

Testvériség, mely át világokon
Kézt fog a kézbe, hisz mind, mind rokon.

Ó magyarok, ti élő magyarok,
A halhatatlan élet úgy ragyog

Rátok, ha az egekbe lobogón
Igazság leng a lobogótokon,

Az Igazság, mely tegnap még halott,
Világ bírájaként föltámadott.

A népek szent szövetségébe ti
Úgy lépjetek, mint Kossuth népei.

A föld alól, a magyar föld alól
A vértanúk szent lelke így dalol.

Nemzetednek akkor használhatsz a legtöbbet, ha kész egyéniséget bocsátasz szolgálatára és kész egyéniség csak akkor lehetsz,ha nemzeted szolgálatában találod fel életcélodat. Egy nemzet annál erősebb, minél tisztább és fejlettebb egyéniségekből áll.
Az egyéniség nem csak nem tagadja az alkalmazkodás és az engedelmesség parancsát, hanem magában véve egy mintázó ősképhez való alkalmazkodás lévén, a nemzetet éppen a nemzeti vonásokhoz való alkalmazkodás által erősíti és fejleszti.

Parázsló Hamvak: Parázsló Hamvak – Hallgassuk meg a nemzeti rock szép dalát!

(Jövő szombati számunkban ajándékozzuk meg Kedves Testvéreinket OKTÓBER 6. írásunk második részével Nemzeti Gyásznapunk emlékére. Végezzük áldozatos missziónkat abból a megfontolásból is, hogy a Tiszántúli Református Egyházkerület erről a felemelő, de tragédiák sorozatával végződő hőstettekről nem emlékezik meg sem az írott, sem az elektronikus médiában)

E Turul-madár szárnyai őrizze a hont

Jó szívvel ajánljuk Kedves Testvéreinknek az alábbi írásokat

Az aradi Szent Mártírok négy áldozata Gyula városában volt fogva tartva 1849 auguszus hónapban. Szabadon távozhattak volna,de nem tették,mert nem volt bűnük. Bűne csak a magyar – gyűlölő Habsburgnak volt