Temesvár: Református parókia Emléktábla – Tőkés László püspök – Szilágymenyő Református Temploma
Magyar Testvéreim!
Szépen fogalmazta meg egyszer valaki: „mit
kellett ahhoz tennie egy embernek, hogy a történelem országútjáról
Isten beemelje az üdvtörténet halhatatlanjainak pantheonjába?”
Pedig látszatra egyszerű, hétköznapi szereplői ők Isten üdvözítő
munkájának. Mózes küldetése, Boáz és Ruth, Naomi és Orpa beszélgetései,
Mikeás és Ézsaiás próféták 700 éves szavai a napkeleti bölcsekhez, és a
kereszthez, Jeremiás próféta látnoki szavai a két éven aluli gyermekeket
előre elsiratja. Zakariás próféta virágvasárnapról, a Zsoltárok könyvei
Szent Urunk életéről tesznek tanúbizonyságot. Keresztelő Szent János
számon tartja a 353 ószövetségi jövendölést, majd szerényen annyit mond:
„Neki növekednie kell, nekem pedig alászállanom”.
Próféták,
zsoltárosok, apostolok, hitvalló atyafiak nem a semmiből jönnek. Akkor
sem, ma sem. Ott van mögöttük évszázadok megharcolt hite, sok-sok
meghallgatott imádsága, engedelmes buzgósága.
Nagymamák
fohászai, nagyapák kalapemelése a templom előtt, ha megkondul a harang,
szülők feltétlen bizalma Istenben, hogy lesz erő felnevelni a sokadik
gyermeket is.
15. gyermek a sorban Charles Bronson színművész, 12. a
sorban Arany János költő, a magyar nyelv zsenije, 7. a sorban Tőkés
László lelkipásztor, temesvári hithős.
A régi karácsonyokat nem csak várták, hanem aktívan formálták is.
29
esztendeje már annak, hogy a világtól elzárt kis zsákutcás falu
Szilágymenyő, a világpolitika és a hírügynökségek középpontjába került. A
sárban kettes sebességgel araszolt Chrudinák Alajos, aki vitte Menyőbe a
menedékhelynek bizonyult 180 lelkes, fele magyar, fele román lakosú
faluba a világ legnagyobb vezetőinek elismerését, meghívását, majd
kitüntetését. Vitte a magyar nép háláját, tiszteletét, adományát.
Ki
hitte volna? Ki gondolta volna? Ki merte remélni? – hogy a gonosz
Heródest le lehet győzni, Románia akkor példát mutatott abban néhány
hétre, hogy mellé állt a temesvári Református Egyháznak, honnan
szikraként terjedt a tűz le Bukarestig, és Karácsony első napján halott
volt a gyűlölt diktátor pár.
Megállás nélkül zúgtak a harangok, és
óránként tartottak hálaadó Istentiszteletet a szabadulás beszélhetetlen
öröme fölött. Testet öltött a szeretet, a Fenevad nem tudta elnyelni a
Gyermeket. Szent Karácsony valósága még soha olyan erős és igaz nem
volt, mint 89 karácsonyán abban a sokat szenvedett, végsőkig
kizsigerelt, éhező-fázó-félő országban.
Ebből a fogyhatatlan szeretetből merítve indul el minden évben néhány székely fiatal, hogy Csíkszépvizen a Csibész Alapítvány házában meglátogassa és megajándékozza az árva csángó gyermekeket. Közösen örvendeznek egymásnak, és nem a világ és saját nyomorúságukat siratják.
Nézzük meg az ünneplő fiatalok fotóját!
Csibész Alapítvány – Csíkszépvíz
A szilágysági magyarok a „hepe-hupás vén Szilágyban” erősen büszkék földijükre, hiszen Ady Lőrinc Szilágylompértból indulva jutott el Érmindszentig, míg költő-vátesz fia az Értől az Óceánig.
Ady Endre – Ennio Morricone – Szabó Gyula: Karácsonyi Rege. Hallgassuk meg e páratlan szép remekművet!
Szerények, egyszerűek és végtelenül
becsületesek a Tövisháti magyarok, hol Menyő is található. Bibliás
magyarságuk ezekben az apostoli igékben gyökerezik:
„Pál,
a mi megtartó Istenünknek és Krisztus Jézusnak, a mi reménységünknek
rendeléséből Krisztus Jézus apostola, Timotheusnak, a hitben igaz
fiamnak: Kegyelem, irgalom, békesség Istentől, a mi Atyánktól és
Krisztus Jézustól, a mi Urunktól.”
Juhász Gyula: A Várta. Olvassuk el nagy költőnk e nagy művét!
Fölégettem az összes hidakat,
Egyedül állok örök ég alatt.
Nem kell a kincs és nincs már szerelem,
Csak a magány s szegénység van velem.
Nem lázadok már és nem álmodom
És nem sírok a földi romokon.
Meghaltam sokszor és nem élek én.
De mindeneknek bánata enyém.
Jövő minden reményét ringatom,
Mint a vihart és fészket a falomb.
Így állok örök békességbe már
S az Istent várom, aki földre száll.
A teljes 15, vers így szól hozzánk: „Igaz az a beszéd, és teljes elfogadásra méltó, hogy Krisztus Jézus azért jött a világra, hogy a bűnösöket üdvözítse, akik közül az első én vagyok.” A karácsonyhoz nem külsőség és üzlet kell, hanem Jézus Krisztus. A menny dicsőségéből a kereszt szeretetén át szálla alá poklokra. Ilyen cserét még senki sem csinált a világon. Szokás karácsony táján, hogy hálából sokan kimennek szeretteik sírjához, hogy emlékezve köszönjenek meg valamit, amit elmulasztottunk az életben.
Máté Péter: Még meg sem köszöntem. Mindent elmond ez a dal, írta egy rajongó. Hallgassuk meg!
„Az örökkévalóság királyának pedig, a halhatatlan, láthatatlan egy Istennek tisztelet és dicsőség örökkön-örökké. Ámen”
Gyermekdal – Adventi hírnök, friss fenyőág. Hallgassuk meg a Tihanyi Bencés Gyermekkórus előadását!
tiszteletes úr
Debrecen-Józsa, 2018. december 22.
A képek forrásai:
magyarulbabelben.net
kmem.hu