„Menjetek be a szoros kapun” /Szent Máté apostol evangéliuma 7:13/

Öt éves net-szószékünk: Igei útravaló hazafiaknak

Magyar Testvéreim!

Ezt az Igét hallva, sok farizeus döngette már a mellét: „Mi vagyunk a szoros kapu és a keskeny út vándorai”. Hiszen itt vagyunk a templomban, pap székben ülünk, első sorban feszítünk, vastag nyakú kálvinistaként „Igéim bővek, zengők, nagyok, papoknak ivadéka vagyok” (Ady Endre) Mi szeretjük az egyházat, mi szeretjük népünket, reménységet hirdetünk, – nem úgy mint azok: a világ, a sokak, a bűnösök, a széles úton járók, a gondtalanok, az álnokok, a gőgösök, a becsvágyók, a kétszínűek, tele vannak pénzzel, de mi majd megmutatjuk nekik az üdvösségre vezető utat.
Egyik legkeményebb tanítása ez Jézusnak, amit az Őt követni akaróknak mondott a Hegyi Beszéd e szakaszában:

„MENJETEK BE A SZOROS KAPUN. MERT TÁGAS AZ A KAPU, ÉS SZÉLES AZ AZ ÚT, AMELY A KÁRHOZATBA VISZ, ÉS SOKAN VANNAK, AKIK AZON JÁRNAK.
MERT SZOROS AZ A KAPU, ÉS KESKENY AZ AZ ÚT, AMELY AZ ÉLETRE VISZ, ÉS KEVESEN VANNAK, AKIK AZT MEGTALÁLJÁK”

Andrzej Duda lengyel államfő a Vatikánban adott hálát Istennek, hogy 100 esztendeje ért véget a pusztító I. világháború és 123 év felosztottság után visszaszerezte önálló államiságát Lengyelország. Kijelentette: „A függetlenség napja a legnagyobb lengyel nemzeti ünnep.” A lengyel társadalom életében legfontosabbak a keresztyén értékek, ezek szabják meg identitását és kultúráját. Erre mondta valaki: „Hol vagyunk mi ettől?”
A lengyelek legnagyobb zarándokútja pedig Szent II. János pápa sírjához vezet a Vatikánba, mely a mindenkori keskeny út számukra üdvösséges hitükben.
Tekintsük meg tisztelettel a lengyel nép címeres zászlaját!

Miért vállalod a kereszt áldozatát? – mikor a világ ura is lehetnél? Ezt kérdezi a Kisértő Jézustól, aki a föld összes országát megmutatta neki. Miért fontos Heraklés Válaszúton című elbeszélése? Miért fontos a Koránban a tűz és víz között járás egyensúlya? Miért fontos a Toldiban a rókalelkű György, és az angyali Miklós lelkisége az édesanya számára?

A 88 éve született Ft. Hegedüs Lóránt püspök úr tanítja:
„Nem azért tett az Örökkévalóság egy forradalom napjának részesévé, hogy azt megtagadjam, hanem hogy azt Krisztus nevében áldozatosan, mindenki javára abban a szeretetben, ahogy hirdettem, – vállaljam.”

Tekintsük meg szeretettel püspök úr arcképét!

Egy nagy igehirdető azt mondta, hogy viszonylag későn jöttem rá, hogy a széles úton nem csak tőzsdék vannak, hanem templomok is, nem csak Isten-tagadók, hanem imádkozók is, nem csak bűnözők, hanem zsoltárt éneklők is járnak. Olyan tömegek is vonulnak rajta, akiknek zászlaján ilyen felíratok olvashatók: Isten, Egyház, Erkölcs.
Ezért veszedelmes az a bizonyos tágas kapu és széles út, mert sok jóhiszemű embert megtéveszt a látszat.
Az Élet útja nem a kitaposott, kényelmes, virágos út. Nem a tömegek útja. Az Élet útja sokszor a magány, a kirekesztés, a szenvedés fájdalma. A Krisztus-kereszt az erdőn havas, a nagy téli éjben. Országút mentén halvány őszirózsa csokorral díszített. Máskor raktárban porosodik, hogy ne zavarja a wellnes-hétvége pihenőit a sátoros ünnepeken.
Jézus nem azt kéri tőlünk, hogy elveket, ideákat, bárgyú meséket mondjunk róla, hanem követésére hív. A követés pedig a szoros kapu, és a keskeny út röge. Könnyen le lehet térni róla.
Szent Istenünk mindeneket meghaladó kegyelemmel és jósággal áldotta meg életünket, szinte mindig azt érzem, hogyan tudnánk valamit visszaadni, „törleszteni”?
Mit adhatunk mi Istennek, mikor minden létező, látható és láthatatlan teljesség Benne áll fenn Krisztusban? Áprily Lajos költővel szólva egy sugarat, egy verset vihetünk elé.
Hála legyen Mennybéli Felséges Istennek, és legyen köszönet Szeretteimnek, Kerecsenyi Tibor Szerkesztő úrnak, Kedves Olvasóink bátorító ezres táborának, hogy az Igei útravaló hazafiaknak igei, irodalmi, történelmi, tudományos tárgyú dolgozat-sorozat betölthette ÖTÖDIK ESZTENDEJÉT november 15-én, és már 300 fölé emelkedett egyéb munkánkkal.
„Bízunk benne, hogy egyszer a hivatalos egyház is felnő hozzá, és nem bojkottálja, hiszen ezzel népünket fosztja meg e kincsektől”, – mondta egy híresség.
Illesse köszönet a történelmi Szilágy Vármegye nemes Szilágylele településének ÚJVÁRI JÓZSEF asztalos mester, presbiter atyánkfia munkáját, aki elkészítette az apostoli kettős-keresztet, mely udvarunk ékessége lett.
Tekintsük meg a két fotón a Mester urat és alkotását!

Hallgassuk meg a Kárpátia zenekar eme nemes szép alkotását, melyről azt írta valaki: „Annyira szép, hogy sírtam rajta”. Szeretlek Kárpátia! Néma keresztek!

Bethlen Gábor Erdély lámpása volt, és fejedelemsége évtizedeit aranykornak nevezzük, hiszen a XVII. század egyik legjelentősebb személyisége volt.
1580. november 15. – (Marosillye) – 1629. november 15. – (Gyulafehérvár) között ívelő 49 esztendejét a megtért szív, a bibliás hit, a népe iránti forró szeretet hatotta át.
Születés és halála napja november 15. a Fejedelemnek, egyben a Magyar Szórvány napja is. Találóan mondta valaki, hogy a románban nincs megfelelő szó a kifejezésre.
Fontos tudni, hogy az Erdélyi Református Egyházkerület nagy súlyt helyez a szórványban élő népünk megmaradása, és lelki gondozása érdekében.
Bethlen Gábor tudta és élte, hogy a szoros kapu keskeny útra nyílik. Két pogány között a Habsburgot veszedelmesebbnek tartotta mint az Oszmánt.
Tekintsük meg a Fejedelem arcképét, indulása és nyughelye csodás városait!

Bethlen Gábor szülőháza (Marosillye) és nyughelye
a Szent Mihály székesegyházban (Gyulafehérvár)

A németek nagy Goethe-óriása olyan halálos komolyan vette Krisztus Urunk eme veretesen nehéz tanítását, hogy Weimarban építtetett egy kis kőkaput, melyen naponta át kellett bújnia, ha vízhez akart jutni.
Válasszuk az erény, a hűség, a küzdelem, az élet, az üdvösség útját, mint ahogy tették oly sokan eleink, kik megmaradtak őseik szent hitében minden körülmény között.

Debrecen – Józsa, 2018. november 17.

A képek forrásai:
gyertyalang.hu
bagyinszki.eu
romerterv.hu