építtette Golopi Gáspár 1592
Zemplén Vármegye (Magántulajdon)
Magyar Testvéreim!
Hegyalja kapuja végleg bezárult az emigráció kis magyar közössége számára, a szerencsésebbeknek 1867-ig, másoknak örökre.
Szerencs még csak Árpád fejedelemnek hozott szerencsét, de elindulva Bekecs, Legyesbénye, Monok, Golop, Tállya, Mád, Sárospatak, Sátoraljaújhely világának zempléni varázsából a 1848‑1849 szép reményű álma után, ki gondolhatta, hogy életének második fele a bujdosás, újrakezdés,remeteség háromszögében fog elégni.
Udvardi Kossuth László és nemes Weber Karolina fiuk az alábbi levelet írta Torino mellől (Collegno al Baraccone, 1874. május 4.)
„Ennyi az, amit egész bizonyossággal mondhatok. Többet nem. Emlékszem az aranyozott rézcsattos nagy családi Bibliára, melyből szokás volt atyám házánál vasárnaponként néhány fejezetet felolvasni, s egy-egy zsoltárt elénekelni, s melybe az én és nővéreim születés napjainak a keresztelés adataival ősi szokás szerint be voltak jegyezve.
A szüleim emléke iránti kegyeletnél fogva ereklyéül becsülném e rézcsattos Bibliát, ha meg volna.
De nincs.
Elpusztult ez is viharos életem fergetegeiben, mint sok egyéb, mire az epedő honszeretet s az emberi érzelem, mire ész és szív becset helyeztek, s mert vidékünkön s koromban inkább a tágabb körben ismert név, mint a születésnapokat volt szokásban „megülni”, én pedig emlékező tehetségem fiókjaiban nem igen tartottam érdemesnek hasznosabb dolgoktól helyet lopni a csekély magamra vonatkozó biographiai adatkák számára, hát bíz én lassan lassan születésem hónapját s napját elfelejtettem emlékezetemben megtartani, mindössze is azon negatív reministenciám van felőlük, hogy nem áprilisban születtem, hanem hogy mikor?
Úgy rémlik előttem, hogy szeptemberben, 16-19 között.
Születésem napja nem lévén tudva, nem lesz nap, amely emlékezetemet fölélessze, s így nevem hamarabb lesüllyed oda, ahová vágyakozom, a feledékenység örvényébe.
Adja át lelkész úr – kérem – öreg kortársam s barátomnak, Nagytiszteletű Nagy Mihály lelkész úrnak barátságos üdvözletemet, s fogadja ön szíves nagyrabecsülésem kijelentését.”
(Kossuth Lajos)
Hol Kossuth Lajost ringatá a dajka, Monok
Áprily Lajos – Halálpatak
‡ Nagyon fájt a hiány, nagyon fájt az élet, nagyon fájt a holnap, – gyógyítsuk be szegény hazánk vérző sebeit Kossuth apánk szeretetével, mondották Cegléden, emlékezvén egykori látogatására, hol sok ezren a főtéren és a református templomban az Alföld hullámzó mezejével együtt emelték Kossuth Kormányzót az égbe.
63 éves korára a hontalanság, mellett a gyász beszélhetetlen bánata is. égette szomorú életét, hiszen eltemette Vilma leányát 1862-ben Genovában, majd mellé 1865 szeptemberében Meszlényi Teréz feleségét is. Az öreg Kossuth a szobában fel alá járkált, imára tördelte kezeit. majd reáborult zokogva a kihülő kezekre: „Meghalt, meghalt, csókolgatta homlokát, majd lezárta szemeit.” Két fia megrendülten nézte halott anyját, a megöregedett apát, aki ettől kezdve mindig fekete gyászkeretben írta leveleit. Hős Zsuzsanna húga a magyar ápolónők védőszentje még Brüsszelben sem maradhatott 1849 után csipkeverő munkásként, Haynau titkos rendőrei New York-ig hajszolták neve miatt, hol 37 évesen nagy nyomorúságban halt meg.
Szent Ágoston: Ne sírj!
Ne sírj, mert szeretsz engem.
A halál nem jelent semmit;
Csak átmentem, a másik oldalra.
Az maradtam, aki vagyok és Te is önmagad vagy.
Akik egymásnak voltunk, azok vagyunk mindörökre.
Az élet ma is olyan, mint volt, ma sem más.
A fonalat nem vágta el semmi, miért lennék a gondolataidon kívül,
csak mert a szemed most nem lát…
Nem vagyok messze, ne gondold.
Az út másik oldalán vagyok, lásd, jól van minden.
Meg fogod találni a lelkemet és benne egész letisztult szép
gyöngéd szeretetem.
Kérlek, légy szíves… ha lehet, töröld le a könnyeidet,
és ne sírj azért, mert annyira szeretsz engem!
Már pedig azt mondták Cegléden hatalmas többséggel 1877. január 24. napján:
„100 tagú deputáció indul az Úr Istenhez, segítsen nekünk és adja vissza Kossuth apánkat. Ha ez nem elég, megyünk tovább Torinóba.”
Meghatódva a lángoló szeretettől, mindenki kapott ajándékba egy dedikált fotót a nemzet 75 éves legendájától:
Ezt írta Cegléd polgármesterének:
„Higyjünk önmagunkban.
A hit idvezit, ha munkával karöltve jár.
De öngyilkos nemzet számára nincs feltámadás.
Tartsanak meg jóindulatukban, melyet rokonérzelemmel viszonozni soha meg nem szűnök.
Fogadja Polgármester Úr nagyrabecsülésemet s barátságos üdvözletemet.”
(Kossuth Lajos)
Cimbora citera zenekar (Mezőtúr): 1848-as katonadalok
‡ „Mert a mi evangéliumunk nemcsak szóval jutott el hozzátok, hanem erővel, Szentlélekkel és teljes bizonyossággal is.
Ti is tudjátok, hogyan éltünk közöttetek a ti érdeketekben, ti pedig a mi követőinkké lettetek, és az Uréi, amikor sok zaklatás ellenére a Szentlélek örömével fogadtátok be az igét.
Példává is lettetek minden hívő számára Macedóniában és Akhájában, mert tőletek terjedt tovább az Úr beszéde, de nemcsak Macedóniába és Akhájába, hanem mindenhová eljutott a ti Istenbe vetett hitetek híre.”
(Szt.Pál l. Thesszalonikai levele 1:5-8)
Pósa Lajos: A szeretet
Nagyobb kincs a földön
Nincs a szeretetnél.
Örülj ha valaha
Valami jót tettél.
Ha csak egy könnyet és
Egyszer letörültél,
Édesebb öröm az
Minden más örömnél.
Mikor rá sem gondolsz,
Mikor nem is várnád:
Isten két kezéből
Ezer áldás száll rád.
Hogy nyoma ne vesszen,
Hogy ne legyen vége:
Beírja az Isten
Csillagos könyvébe.
‡ Az újszövetségi kánon legrégebbi darabja a két Thesszalonikai levél.
Az apostol lelki gyermekének tekinti a csodás város közösségét, hol hamar szívükbe zárták az evangélium jó hírét.
A thesszalonikai hívek állhatatossága, szeretetmunkája, hűsége egész Macedóniára kiterjed, vonzó a gyülekezet kisugárzó ereje már 51 őszén.
PÁL APOSTOL ÁLMÉLKODVA SZEMLÉLI A SZENTLÉLEK MUNKÁJÁT, EGYIK LEGNAGYOBB CSODÁJÁT, ÉLTETŐ EREJÉT,AZT: HOGY EGYIK EMBER BESZÉL, ÉS SZÁZAN MEGÚJUKNAK, EZ A TÉNYLEG MUNKÁLKODÓ IGE TITKA.
Kossuth Lajos életének 51%-át töltötte magyar hazájában lángoló hazafiságban 13%‑át Törökországban, Egyesült Államokban, Egyesült Királyságban a folytatás reményében, 36%-át pedig Olaszországban az összegzés és számadás éveiben.
Európa számára Itália mindig a narancsok hona volt.
De országnak, amint az Kossuth büszkeséggel hangsúlyozta, – magyar nyelven hívták először.
E szép név már akkor beivódott a hazai közbeszédbe, amikor az itáliai tartományok lakói még nem is sejtették: ők valójában egyetlen nemzetnek a gyermekei.
Wass Albert – Kárpátia zenekar: Kivándorlók dala
A THESSZALONIKAI LEVÉL FOGALMAZZA MEG A LEGTELJESEBBEN, A LEGKIFEJEZŐBBEN, A LEGSZEBBEN KOSSUTH LAJOS MAGYARORSZÁG HŐS KORMÁNYZÓJÁNAK HITVALLÁSÁT AZ ÉLETRŐL:
ISTENHEZ ÉS HAZÁHOZ TÉRÍTENI AZ EMBEREKET A BÁLVÁNYIMÁDÁS BŰNÉBŐL MEGMARADNI A HIT MUNKÁJÁBAN, A SZERETET ÉS REMÉNY ÁLLHATATOSSÁGÁBAN MEG NEM FÁRADNI
„Szerettem a virág tenyésztést amíg kertem volt, minden színben pompáztak. Ha magyar vendégeim akadtak, kivittem őket gyönyörködni benne.
Nevettek, mikor azt mondtam: olyan szépek ezek, hogy az ördög nem tudja fejben tartani nevüket!”
DE MI ÖRÖKRE SZÍVÜNKBEN ŐRIZZÜK ÁLDOTT NEVEDET
E Turul-madár szárnyai őrizze a hont
Jó szívvel ajánljuk Kedves Testvéreink figyelmébe az alábbi írásokat
AZ IGAZNAK EMLÉKEZETE ÁLDOTT!
FEKETE GABI ÉLT 56 ÉVET!
A FELTÁMADÁS REMÉNYSÉGE ALATT BIHARSZENTJÁNOSON
„Azt kell tenni, amit az isteni törvény mond”
(Az írás a képre kattintva, új lapfülön olvasható)
Egy évszázad a határ északi oldalán
(Az írás a képre kattintva, új lapfülön olvasható)
Nekünk nem szabad és nem lehet ellankadnunk
(Az írás a képre kattintva, új lapfülön olvasható)
Névnapi köszöntő
Köszönjük, Püspök Úr!
tiszteletes úr
Debrecen-Józsa, 2023. június 24.
A képek forrásai:
hu.wikipedia.org
szirom.hu
24.hu
reformatus.hu
3szek.ro
publicdomainpictures.net