„Mert semmi halállal büntethető vétket nem találtak bennem” /Apostolok Cselekedetei 28:18/

gróf Batthyány Lajos Miniszterelnök az elvek és a törvényesség embere volt.
Tudta: méltányos bánásmódra egyetlen Birodalomtól sem számíthatunk!

1807. február 10. Pozsony – 1849. október 6. Pest

Magyar Testvéreim!

Julius Jacob von Haynau táborszernagy 1849. október 3-i napján utasította el gróf Batthyány Lajos miniszterelnök kegyelmi kérvényét, és elrendelte a kötél általi kivégzés végrehajtását. Két napja volt az egyik legősibb és leggazdagabb magyar arisztokrata családnak, hogy megpróbáljanak tenni valamit.
Felesége, a 33 éves gróf Zichy Antónia megkísérelt kapcsolatot teremteni a császári udvarral, kihallgatást kérni Haynautól, és bejutni a Pesten állomásozó osztrák tábornokok valamelyikéhez, – hiába, még csak nem is fogadták. Megüzenték neki, hogy az ítéletet végre fogják hajtani, a férjével pedig már nem találkozhat.

Bele rendül a lelkem ahogy írom e heti igei dolgozatom, hogy milyen erejű gyűlölet és bosszú izzott a magyarság ellen a katholikusnak mondott Habsburg udvarban?
1671. április 30-i napján Bécsújhelyben a Habsburg zsarnokság gyilkoló gépezete lefejezi Frangepán Ferencet és sógorát Zrinyi Pétert, Bécsben Nádasdy Ferencet, Pozsonyban Bónis Ferencet.
Nem aprózta az ócska labanc, és a tendenciákat látva öt évszázadon át folytatta az irtóhadjáratát a Magyar Nemzet fiai és leányai ellen. Itt a végső cél a magyarság kiirtása, melyről nem mondott le a Habsburg.

Juhász Gyula: Vértanúink – Hallgassuk meg a Szentlélek által ihletett verset Bács Ferenc színművész előadásában!

Tekintsük meg a teljesség igénye nélkül azt a drámai kimutatást, mely beszélhetetlen szenvedések pokoli tornáca, az ördög birodalma!

„Mert semmi halállal büntethető vétket nem találtak bennem” – írja Szent Lukács evangélista az Apostolok Cselekedeti könyvében Szent Pált idézve, – majd így folytatja:
„Mivel azonban ez ellen tiltakoztak a zsidók, kénytelen voltam fellebbezni a császárhoz, de nem azért, mintha népem ellen volna bármilyen vádam.”
(Ap. Csel. 28:19)

Szent Lukács evangélista elbeszélése szerint mikor Jézus először prédikált a názáreti zsinagógában, egy ézsaiási textust vett fel. Felajánlotta a zsidóknak az üdvöt: ma teljesedett be ez a ti hallásotokra. – Mikor Szent Pál élete és szolgálata utolsó fejezeténél Rómában az ottani Szanhedrinnel beszél, azt állapítja meg: Nem fogadják el!
Az ézsaiási gondolat, hogy a pogány népek Izrael fősége alatt a Messiás boldog jogara alá egybegyűlnek, úgy teljesedett be, hogy a pogányok telepedtek le a messiási lakomához, és a zsidók maradtak kívül. Ezt s folyamatot szemlélteti a teljes Apostolok Cselekedetei isteni ihletésű mű, vagyis a Kijelentéstörténet.

Csikós Márta: Írtam én levelet a császárnak – Hallgassuk e mély, és súlyos tartalmat hozó népdalunkat!

Gróf Batthyány Lajos miniszterelnök és gróf Zichy Antónia október 5-én láthatták egymást utoljára. Két őr állt szorosan mellettük, ezért csak suttogva beszélhettek.
„Inkább szemeiből olvastam, mit akar mondani, egymás kezét szorítottuk. Szerettem volna ott nála maradni, és vele együtt meghalni. Szemében az akasztófa tükröződik.” – emlékezett vissza Antónia.
Amikor az őrök nem néztek oda, egy levélvágó kis tőrt csúsztatott férje kezébe, hogy azzal legyen öngyilkos, elkerülve az akasztás szégyenét és gyalázatát!!!
Október 6-a napjára virradóra megírta búcsúlevelét az első felelős MAGYAR KORMÁNY MINISZTERELNÖKE, majd felvágta ereit a cellájában!
Eszméletét vesztette, de nem halt meg, és mikor az őrök észrevették, azonnal jelentették Haynaunak. Őrjöngött a hiéna, és elrendelte azonnali akasztását… De már nem volt „akasztható állapotban”, így kivonszolták cellájából, és sorozatlövést adtak le reá „kegyelemből”, ahogy az ördög Habsburg ezt nevezte. Annyit még kiáltott Batthyány: „Rajta vadászok, mire vártok? Éljen a haza”! A magyarok imádkoztak, zokogtak, hogy mivé lett Árpád dicső nemzete?

gróf Zichy Antónia

Kárpátia zenekar dala időszerű e tragikus történethez: Vérrel írom – Hallgassuk meg!

A kis magyar Dávidok oroszlánként küzdöttek a gonosz Habsburg Góliát ellen.
Gróf. Frangepán Katalin, gróf. Zrinyi Ilona, gróf. Báthory Zsófia, Lorántffy Zsuzsanna, Teleki Blanka, Leőwey Klára, gróf. Zichy Antónia, gróf. Zichy Karolina, Damjanich Jánosné Csernovics Emilia megvetése, gyűlölete, küzdelme olyan erős és tántoríthatatlan volt a bécsi udvarral szemben, mely az akkori Európa tiszteletét kivívta.
Közönséges gyilkosoknak tartották őket, – mivel azok is voltak. Soha nem vették le fekete gyászruhájukat, életük végéig gyászolták férjeiket. Az osztrák által elkobzott, elrabolt, elbitorolt javaikról lemondtak. Szennyesnek tartották még csak beszélni is róla, mert „ezek ha már ránéztek javainkra, azzal is bemocskolták”.
„Hova lettek mára az ilyen tartású hölgyek?” – kérdezte valaki.

Lévay József: Az aradi tizenhárom balladája – Olvassuk el a verset!

Jaj, de búsan süt az őszi nap sugára
az aradi várbörtönnek ablakára,
szánja azt a tizenhárom magyar vitézt,
ki a tömlöc fenekén a halálra kész.

Elítélték sorban mind a tizenhármat,
szőttek-fontak a nyakukba ezer vádat,
elnevezték felségsértő pártütőknek,
mert a magyar szabadságért harcra keltek.

Uram Isten, az ítélet akasztófa,
mintha rablók, útonállók lettek volna,
mintha méltók nem volnának egy lövetre,
katonákhoz, férfiakhoz illő végre.

Aradi vár, aradi vár, halál völgye,
tizenhárom magyar vitéz temetője,
I: viruljanak sírjaikon vérvirágok,
felejthetetlen légyen az ő haláluk. :I

Leiningen gróf, Damjanich János, Kiss, Poeltenberg,
Láhner, Lázár Vilmos, Aulich, Knezic, Nagysándor, Schweidel, Török, Dessewffy, gróf Vécsey

– Éljen a magyar szabadság, éljen a haza!

1867-es Kiegyezést egyfajta sikerként és diadalként oktatják, Mikor a magyar-gyilkos Habsburg fejére került a Szent Korona, akkor fordult el Nemzetünktől a Magyarok Nagyasszonya. E gyalázatos napon a fekete ruhás hölgyekhez csatlakozott a magyar emigráció teljes krémje, valamint a legnagyobb zeneszerzőnk Liszt Ferenc is.

Damjanichné Csernovics Emilia

Paál László zseniális tehetségű székely fiú kóborlása során felkereste Munkácsy Mihály festőkirályt Párizsban, azt mondta neki: „Szeretném a tragikus 1849 őszét megfesteni.”
Munkácsy ezt mondta barátjának: „Tudom, életed rövid lesz, mint Krisztusé: 33 év. A hátralévő kevés időben fess bele mindent. Bánatod, tragédiád, sorsod. Abban majd mindenki látni fogja, hogy néped bánatát, tragédiáját, sorsát festetted bele.”

Paál László: Regélő erdő – Tekintsük meg e csodás művet, fejet hajtva 1848-1849 hőseinek áldozata előtt!

DE HA SEMMI HALÁLLAL BÜNTETHETŐ VÉTKET NEM TALÁLTAK BENNÜK, AKKOR MIÉRT KELLETT MEGHALNIUK? – MERT MAGYAROK VOLTAK,
ÉS MAGYARNAK SZÜLETTEK!!!

Mohácsi László
tiszteletes úr

Debrecen-Józsa, 2019. október 12.

A képek forrásai:
24.hu
hu.wikiepedia.org
ingyenblog.hu

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük