„Mi erősek pedig tartozunk azzal, hogy az erőtlenek gyengeségeit hordozzuk, és ne a magunk kedvére éljünk.” /Szent Pál apostol levele Rómába 15:1/

Kolozsvári vasútállomás
Nagyváradi vasútállomás

Magyar Testvéreim!

A Római levelet sokáig az első rendszeres keresztyén theológiának tartották a régi hittudósok, s ezért két fő részre osztották:

  1. 1-11 rész Hittan
  2. 12:1-15:13 rész Erkölcstan

Azonban közelebb járunk a valósághoz, ha az egész levelet egy írásban vett grandiózus igehírdetésnek mondjuk, amely a keresztyén igazságról szól, hogy a keresztyén életre intsen. Igy megmarad a levél belső egysége, elismerjük gyakorlati, az életre vonatkozó, életbevágó jellegét, s tudomásul vesszük, hogy ezt a gyakorlatiasságot, életrevalóságot a legmélyebb titkok és igazságok biztosítják.
Hiteles forrásokból tudjuk, hogy Nagyvárad két világhírű sztár-épitésze a két Rimanóczy Kálmán volt, – apa és fia – kik tanulmányaikban, életvitelükben, kapcsolatrendszerükben, munkásságukban, szoborrá nemesült emlékeikben mindig a keresztyén igazságot és keresztyén életet tartották egyedüli zsinórmértéknek.

id. Rimanóczy Kálmán eklektikus stilusba álmodta a Nagyváradi Vasútállomást, – mint ahogy szinte az egész Körös-parti Párizst – mely két esztendő alatt el is készült (1900-1902).
(Csak jellemző adatként: az ékszerdoboz szépségű Szigligeti Ede Színház 10 hónap alatt készült el szintén 1900 -ban)
1902-ben Kolozsváron egy másik zseniális magyar is mert nagyot álmodni! Pfaff Ferenc tervei alapján 8 hónap alatt készült el a Vasútállomás.
A Monarchia mérnökei, munkásai káprázatos teljesítménye összekötötte sínekkel Nagyáradot kincses Kolozsvárral, és a 152 km Pályán Európa legjobb mozdonyai húzták a kényelmes fülkéket, nem csak Ady Endre, Kós Károly és Móricz Zsigmond nagy örömére.
120 évvel később elmondhatjuk, ezt a szép igazság álmát ma már Kínában és Japánban játsszák a nagyfiúk.
Tekintsük meg nagy tisztelettel a két Vasútállomás fotóját, melyről ma azt HAZUDJA a román szó, zászló, emléktábla, hogy ezt (is) ők építették!!! ??? Albániában esetleg.

Szászrégen az 1916-os román betöréskor – Olvassuk el a 104 éve történt román invázió terrorját népünk ellen, Debrecen és Hajdúnánás példás befogadó szeretetét véreink felé!

Az írást a képre kattintva olvashatják!

Platon, Arisztotelész, Szokratész, Periklész, Arisztosz könyveinek olvasása mindig lenyűgöz, a hellén klasszikus gondolkodók ezred-évekre előre mutató bölcsessége ma is megáll, pedig Krisztus Urunk előtt éltek az V. – IV. – III. – II. – I. századokban. Úgy mond „pogány talajon” virágzott viráguk, és mennyire nem lenne szabad szembeállítani a későbbi keresztyén világ életfilozófiájával. Pál apostolnak van igaza: „Isten a pogányok szívébe is beírta a törvényt és (szerintem) az erkölcsöt is”.
Keresztyénibb volt az indián törzs, akit „keresztyénségre” akart „megtéríteni” a gyarmatosító „európai keresztyén fehér”, megdemokratizálva fegyverrel, alkohollal, nemi betegséggel.

Platon (427-348) tanítja a zenéről:
„A zene erkölcsi törvény. Lelket kölcsönöz a mindenségnek, szárnyat az élménynek, szállni tanítja a képzeletet, bájt ad a szomorúnak, derűt és életet mindennek.
Lényege a rendnek, és útja minden jóhoz, igazságoshoz és széphez vezet, amelynek csak láthatatlan, de kápráztató, szenvedélyes és örökkévaló alakja”

L. v. Beethoven: Holdfény szonáta – Hallgassuk meg zenetörténet német géniuszának mennyei művét

Liszt Ferenc: Magyar rapszódia – Hallgassuk meg zenetörténet magyar géniuszának mennyei művét

„Mi erősek pedig tartozunk azzal” – „az apostol abból indul ki, hogy az embernek türelemre, vigaszra, reményre van szüksége”
(Steinbach József püspök)

De kinek tartozunk ? Válasz: Hitünk szerint Istennek, erkölcsi talapzatunk szerint embereknek.
Érezzük a ma világának rögvalóságában, hogy mi még egyáltalán tartozunk bárkinek bármivel is?
Egy imával Istennek? Egy jónapot-tal felebarátunknak? Egy köszönömmel szüleinknek?
Minél erősebb valaki, annál inkább el van kötelezve az erőtlenek támogatására.

Balczó András háromszoros olimpiai, és ötszörös világbajnok őttusázó bizonyságtétele Kazincbarcikán – Nézzük meg tisztelettel és hálaadással a filmet!

„hogy az erőtlenek gyengeségeit hordozzuk” – „Ime az Úr szolgálóleánya: történjék velem a te beszéded (Igéd) szerint”
(LK.1:37-38)

„Benne az Isten terve, csodálatos műve valósult meg: megszületett az a leány, akire a világ legszentebb hivatása várt, hogy Édesanyja legyen a világra jövő Megváltónak, Jézus Krisztusnak”
Székely Golgota, a fájdalmak útja – A 14 stáció állomásai mutatják be számunkra legteljesebben Krisztus Urunk keresztjárását, hogy hordozta el a világ bűneit.

Tekintsük meg!

Pilátus házától a koponyák hegyéig, ötszáz méternyi a Golgotáig az út, amelyet Jézus járt legelőször végig. Azóta sok-sok zarándok teszi meg a Kereszt Útját. A 18. században véglegesítődtek a ma ismert állomások, a 14 stáció. Erdélyben a templomon kívüli kálváriák sorában hetedik a Mál oldalán lévő szabadtéri keresztút. Jézus keresztútjának állomásait a domborművek alatt római számok és egy-egy, rovásbetűkkel is felvésett szó jelzi: Ítélet, Megterhelve, Megbotlás, Találkozás, Segítség, Együttérzés, Felbukva, Vigasztalás, Összeomlás, Megfosztás, Megfeszítés, Elhagyatva, Gyászban… Ugyanakkor egy-egy évszám is rákerült a sziklakövekre, amely a székely nép sorsdöntő eseményeire utal.

1241–1242 – Tatárjárás;
1526. augusztus 29. – Mohács;
1562 – Székely Támadt-Székely bánja;
1596 – „Véres farsang”;
1690 – Az Erdélyi fejedelemség megszűnése;
1711 – A székely hadrendszer megszűnése;
1764. január. 7. – Madéfalvi veszedelem;
1849. augusztus. 1. – Nyerges-tetői csata.

És a 20. század megpecsételő napjai:
1916. augusztus. 27. – Betörés Erdélybe;
1920. június 4. – Trianoni békediktátum;
1944. augusztus 26. – Uz-völgyi csata;
1947. február 10. – Párizsi békeszerződés;
1956. november 4. Valamint: 2004. december 5.

Juhász Gyula: Megyünk a völgybe – Olvassuk el a hitvalló verset!

Lassan megyünk a völgybe lefele,
Hull ránk a nyári áldás levele,
Ma nyári zöld, holnap őszi arany,
A csúcsokon már tél barnája van.
Lassan megyünk a völgybe lefele.

Ó csak menjünk a völgybe lefele,
Jöjjön – hisz ő jön – álmaink tele.
Ott lenn virágtalan bár a határ,
De mégis, házak hű ablaka vár,
Ó menjünk csak a völgybe lefele.
S amíg megyünk a völgybe lefele,
Ne fájjon az, hogy eltűnünk bele
S a magas csúcsok ormain talán
Más vándorokat ragyog be a láng,
Amíg megyünk a völgybe lefele.

„és ne a magunk kedvére éljünk” – „Ha illő az, hogy a szolga semmitől se vonakodjék amit ura magára vállalt, akkor nagy képtelenség volna, ha ki akarnánk vonni magunkat az alól, hogy mások erőtlenségét elhordozzuk, holott ennek alávetette magát Krisztus Urunk.”
(Kálvin János)

A 69. Zsoltár 10. verse illik reá, amit a próféta üzent benne. Isten házához féltő szeretet emészti.
Isten Országa előmenetele volt számára a legfontosabb, önmagáról teljesen elfeledkezve. – Gondoljunk Kőrösi Csoma Sándor heroikus erőfeszítéseire, és minden földi jóról való lemondására, csak hogy célba érjen tibeti missziója.
Ma sokan önző módon már csak a maguk kedvére élnek. A hedonizmus „önmegvalósító” ördögi „élj a mának” pusztitása örvénylő mélységbe forgat be egyént és közösséget. De adatott a próféták és az evangéliumok lelkünk üdvösségére, de hit által.

Prof. Dr. Bogár László: A világ összenyítása – Hallgassuk meg professzor úr mindig időszerű tanítását!

Ének: Régi Székely Himnusz – Jó látni és hallgatni a „jobb részt választók” közösségét, mely nem vétetik el tőlük!

Mohácsi László
tiszteletes úr

Debrecen-Józsa, 2020. szeptember 12.

A képek forrásai:
darabanth.com
regivarad.blogspot.com
hu.wikipedia.org
3szek.ro
magyarulbabelben.net

1 thought on “„Mi erősek pedig tartozunk azzal, hogy az erőtlenek gyengeségeit hordozzuk, és ne a magunk kedvére éljünk.” /Szent Pál apostol levele Rómába 15:1/”

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük