„Mindazoknak RÓMÁBAN, akik az Isten szerettei, akiket ő elhívott és megszentelt” /Szent Pál apostol római levele 1:7/

Budavári Nagyboldogasszony-templom

Magyar Testvéreim!

Hete kezdtük el olvasni az Újszövetség theologiailag kétségtelenül legnehezebb könyvét a Római Levelet!
A római gyülekezetet nem Pál apostol alapította. A világforgalom hozta létre, amely úgy hajtotta a Birodalom fővárosa felé az embereket, – sokszor a könnyű élet és a gyors meggazdagodás reményében, – mint a szél a falevelet. Az első pünkösd leírásából tudjuk, hogy a 15 nemzet és nyelv között voltak „római jövevények, prozeliták, krétaiak, arabok, zsidók”. Ezek vihették magukkal Rómába az evangéliumot. Évtized múltával Claudiusz majd Neró császár kitelepítette Rómából a zsidó közösséget.
Miért írta az apostol a legnagyobb levelét egy ismeretlen gyülekezethez?
Két fronton vívja harcát az apostol: a zsidósággal szemben megőrizni a keresztyénség Új-ságát, a pogánysággal szemben megvédeni üdvtörténeti folytonosságát.
„A keresztyénség nem reformjudaizmus, nem misztérium és nem spekuláció, hanem: TÖRTÉNELEM!! – Kifejti tehát és a római gyülekezet elé tárja, hogy mit tanít ő a keresztyénségről.” (Dr .Ravasz László püspök) A keresztyénség története a Római Levél története.
Hit és Cselekedet
Törvény és Kegyelem
Törvény nélkül és Törvény alatt élők bűnössége
Eleve-elrendelés és Felelősség
Üdvbizonyosság és Erkölcs
Ádám és Krisztus
Megigazulás és Megbékélés
Keresztség és Új élet
Izrael előnye és ítélete
Belső ember harca és a benne lakó bűn

E kemény dogmatikai doktrínára tekintve egyet értünk Origenés és Augustinus egyházatyákkal, Luther és Kálvin reformátor atyákkal, hogy a „Hitvallás eme műfajában” a legnagyobb Szent Pál volt! A Római Levél a reformáció aranykönyve. Luther Márton szerzetest ez a könyv tette reformátorrá, Kálvin János Institutioja e levél tanítását fejti ki.

Augusztus 15. napján Szent Urunk Édesanyja hite jutalmaként halála után azonnal felvitetett a mennybe a Szentek Közösségébe, aki Istenhez egyedül méltó. 1038. Augusztus 15. napján Szent István király halála napján Mária oltalmába ajánlotta a Szent Korona Országát és a Szent Koronát!

Mária égi Anyánk – Ima Szűz Máriához – Hallgassuk meg a művet Nagyboldogasszony napján!

Kutatások szerint 1100 Árpád-kori templomunk ma is hirdeti Isten örökkévaló szeretetét édes‑anyanyelvünkön Nagy-Magyarországon. Szintén kutatások és feltárások dokumentálják, hogy a pápai tizedjegyzék szerint 1332-ben már mintegy 8000 magyar templom népe áldotta Szent Istenét édes anyanyelvén, az Anjou-kor XIV. századában vagyunk. Összességében elmondhatjuk, hogy mind a 13000 magyar településen magasztalták Szent Istenünket és Boldogságos Szűz Máriát. Persze nagyvárosokban 50 templom is épült felekezetek szerint. Ebből doktorált nagynevű régész jegyezte meg: „Csak abba gondoljunk bele, hogy szerethette Istent népünk, ha ilyen mérhetetlen nehéz földmunkákat egy szál lapáttal-talicskával-ökrös szekérrel végig kubikolt? Milyen magas szintű volt szépérzéke, ízlése, művészete, ahogy díszítette fenséges templomait?”

Füst Milán: A magyarokhoz – Olvassuk el a művet!

Oh jól vigyázz, mert anyád nyelvét bízták rád a századok
S azt meg kell védened. Hallgass reám. Egy láthatatlan lángolás
Teremté meg e nagy világot s benned az lobog. Mert néked is van lángod:
Szent e nyelv! S több kincsed nincs neked! Oly csodás nyelv a magyar.
Révület fog el, ha rágondolok is.
Ne hagyd hát, hogy elmerüljön, visszasüllyedjen a ködbe, melybõl származott
E nemes-szép alakzat… Rossz idõk futottak el feletted,
Megbontott a téli gond és romlásodat hozta, megtapodtak,
Megbolygatták hitedet, az eszed megzavarták, szavak áradatával ellepték,
Áradás szennyével borították be kertjeid, vad vízi szörnyek ették virágaid , — majd a vad burjánzás
Mindent ellepett utána, — oly termés volt ez a térségeken emberek!
Hogy üszökké vált minden, aminek sudárrá kelle szöknie…

De légy türelmes, — szólok hozzád, — vedd a Libanon
Õs cédrusát,1 e háromezeréves szûzet, — rá hivatkozom, mert onnan vándoroltam egykor erre.
Tekintsd õt, — türelmes pártájával2 hajladoz a szélben, nem jajong,
De bölcsen hallgat s vár, amíg a negyedik nagy évezredben
Kibonthatja gyümölcsét a nagyvilág elé. S tán ez a sorsod itt.
Ki fénnyel sötétséget oszlat, holtat ejt s élõt emel,
Borúlatodra majdan rátekint. Halld meg szavam!
Én prófétáktól3 származom.

Makkai Sándor Erdély református püspöke volt 1926-1936 között. E Trianon-utáni drámai tíz esztendőben 500 templomot épített és újított, iskolák, diakóniai intézmények százai hirdették a magyar megmaradást. E tíz esztendőben még arra is volt energiája a zseniális püspöknek, hogy kb. 50 regényt megírjon… (Valamennyit elolvastam)

Dr. Makkai Sándor püspök

Az egyházkerületi közgyűlésen így búcsúzott:
„Főtiszteletű és Méltóságos Egyházkerületi Közgyűlés!
Az isteni kegyelem annak felismerésével indított minket az eltelt évtized munkájába, hogy az egyház: egyház. Ez a felismerés azt jelentette, hogy egyházunknak a hivatali, intézményes jellegtől a lelki, missziói jelleg felé kell fordulnia és haladnia.
Annak az ötszáz templom és iskola építésnek pedig, mely e tíz év alatt történt, értékét nem is lehet pénzzel megmérni, mert az ilyen építés a gyülekezeti élet legnagyobb ügye, a lelkek megindulásának, föllángolásának szent időszaka, a találékony és fáradhatatlan szeretet felemelő erőpróbája”

(1936. június 30. Kolozsvár)

Albrecht Dezső ezt írta: „Több volt mint ember. Fogalom. Fogalom, aminek Erdély adta a lényegét. Oszlop, amire folyondárként kúszott fel az erdélyi lélek”

Gróf Bánffy Miklós miniszter az alábbiakat írta Makkai Sándor püspöknek:
„Tegnap előtt Kós elvitt Zsobokra, ahol az IKE. Táborozott. – Nagy örömöm telt ezekben a fiatalokban. Annyi hit, életbizalom, egészséges jókedv és mégis komoly munkavállalás van bennük, – egész felüdített ennek látása. Mégiscsak van jövője annak a népnek, melynek fiatalsága ilyen tud lenni.
És az a Kalotaszeg, ifjúkorom szerelme! – Valóban gyönyörű nap volt, bár Kós kordéján bőrig áztunk, míg visszaértünk Sztánára.”

Meleg kézszorítással igaz barátod: Bánffy Miklós

1936. június 30.
(Nekünk pedig kései zarándokoknak az volt gyönyörű, hogy ilyen szintű lelki-szellemi-erkölcsi nagyjaink nyomán hirdethettem az Igét Zsobokon és Sztánán!)

Juhász Gyula – Mensáros László: Testamentum – Hallgassuk meg a magyar lélek versét a zseniális színművész előadásában!

Johannes Calvin reformátor atya írja alapigénkről: „Szép sorban kimutatja, hogy mi bennünk a dicséretre méltó. Először az, hogy az Úr minket jóvoltából kegyelmébe és szeretetébe fogadott. Aztán hogy elhívott. Harmadszor, hogy a szentségre hívott el. De ennek a dicséretnek csak akkor van helye, ha elhívatásunkat nem hanyagoljuk el.
Itt valóban igen gazdag tanítást kapunk, de én ezt csak röviden érintem, s kinek-kinek a további elmélkedésére bízom.
De mi oka lehet Istennek szeretetére,ha nem az ő merő jósága? Ettől függ az elhívás is. mellyel örökbefogadását azokban, akiket előbb ingyen kegyelemből kiválasztott, a maga idején megpecsételi.”

„A szétszaggatott vármegyékben járt a Hazajáró” – Tekintsük meg a filmet Trianon-tragédiája 100. évfordulóján, látva milyen messze zuhant a gonosz Isten szeretetétől!
Köszönjük Kenyeres Oszkár és Jakab Sándor Hazafiak hűséges misszióját! Vesszen Trianon!!!

Kündü zenekar – Álom idő – Adjon az Isten! – Hallgassuk meg Nagy László kiváló költőnk míves versének zenei kifejezését!

Pál apostol szerint minden hívő a Jézus Krisztus szolgája, mert az Ő tulajdona, neki számol, eszköz az Ő kezében. Itt azonban különleges értelmet nyer: hivatalt, szolgálatot, megbízást. Ő apostolságot. El van választva, ki van jelölve Isten evangéliumának hirdetésére. Aki test szerint Dávid Fia, Lélek szerint Isten Fia.
Jézus Krisztus az Úr, a Lélek, a kegyelem és a küldetés szuverén adója. Vele szemben csak egy magatartás lehetséges: a hívő engedelmesség.

Prof. Dr. Bogár László: A magyarság rövid története 7. Fedőneve: rendszerváltás – Hallgassuk meg professzor úr előadását megvezetésünkről (56: Azt hitted kismagyar?)

Olyan engedelmesség, ami hitből fakad, annak egyenes következménye. Minden igazi hit engedelmesség, s a Krisztus iránti engedelmesség csak élő hitből fakadhat.

Sík Sándor – Dr. Veres András győri megyéspüspök: Magyarok Nagyasszonya – Csodás volt élőben hallani Csíksomlyó 2017. június 3. napján

Mohácsi László
tiszteletes úr

Debrecen-Józsa, 2020. augusztus 15.

A Képek forrásai:
magyarepito.hu
pim.hu
hu.wikipedia.org

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük