„Mivel tehát megigazulunk hit által, békességünk van Istennel a Mi Urunk Jézus Krisztus által” / Szent Pál apostol római levele 5:1/

Szent István lovasszobra Mátészalkán

Magyar Testvéreim!

Szent István napja összmagyar ünnep. Tekintsünk vissza a Kárpát-medence sorsfordító első évezredének előestéjére, amikor 1050 esztendeje született.
Esztergomban az édesanyja révén erdélyi apostoli királyunk Vajk, a későbbi Szent István.
Van-e a keresztény hitű civilizált világban még egy olyan nemzet, amely államalapító királyának ereklyecsontjait egy évezrede őrzi?
Gyalázatosnak szánt nemzetirtó erők sátáni szövevénye sem törte meg a máig virágzó nemzetünk, magyarságunk, hitünk, nyelvünk, szokásaink, kultúránk, vallásunk, vérünk, tehetségünk, életrevalóságunk erejét. A magyarok világváltó hivatását, melyre mi vagyunk kiválasztva. Attila hun fejedelem Birodalma ma is látható térképeken. Reánk mint Eur-Ázsia legnyugatibb bástyájára tekint ma is a Turáni Szövetség. Mérhetetlen távolságok Munkácstól az Orosz Föderáción keresztül Kínáig. – Álmos nagyfejedelemtől számítva az ötödik generáció volt Szent István.

Ahol a kereszt, ott a remény is, s ha nincs remény, nem vagyunk keresztények. A keresztről szóló beszéd és jel nem Szent Istvánnal érkezett meg Hungáriába.
„In Hoc Signo Vinces” – „Jel, melyben győzni fogsz.” Ott volt Attila pajzsán, Csaba királyfi Csillagösvényén, az Árpád-ház nyolcszor vágott mezején, a hármas-halom oltárán, a fejedelmi sírokban, de leginkább a szívekben. A spirituális erő, a szakralitás, Isten-szövetségébe szentelt életünk mindig a mi oldalunkon volt, a jobbik rész ez, mely nem vétetik el tőle. Bennünket nem kellett a Mammon-imádó kufár Nyugatnak „keresztény-hitre” téríteni, krisztusi szeretetből kioktatni. Éppen fordítva. Mutatja a 907-es pozsonyi csata barikádjának két oldala.

Ó Szent István dicsértessél – Hallgassuk meg a pusztinai (Moldva) csángó asszonyok archaikus dicsőítő énekét, három kedves néni!

Géza nagyfejedelem és Sarolt nagyfejedelem asszonyra sokat bízott a Szentháromság Isten. Mint egykor Szent Józsefre és Szűz Máriára.
Hány település utca-névtáblája őrzi Szent István nevét? Korai és késői krónikák őrzik egyházmegyéket és világi megyéket alapító törvényeit. Róma és Bizánc között apostoli királyként nem csak népe vezetője, hanem papja-prófétája-lelkipásztora is volt. (Neki egy felesége volt, nem pedig 300+700 mint Salamon királynak) Közel száz év múlva Szent László király is apostoli királyként Zsinatot hívott össze Szabolcs várába. (1092) Erre nincs példa a történelemben.
A kegyelem, a rend, a magasztosság emléke, a gazdag aratással járó búcsú és újkenyér megszentelésének ünnepe hívő magyar népünk életének legszentebb vonulata.
Szent István méltán tekinthető a magyar nemzet egyik legjelentősebb személyiségének. hiszen hozzá kötődik a Kárpát-medencében örök otthonra találó magyarság nemzetté válása. A nemzetépítést személyes meggyőződéséből, mély hitéből és politikai éleslátásából valósította meg.
Így gondolta a magyar nemzet jövőjét is, amikor a Hartvik-legenda szerint országát Boldogasszony oltalmába ajánlotta. Ettől kezdve a kereszténység és magyarság egyet jelent. Gondoljunk bele: második nevünket „keresztnévként” jelölik, ez alól a legelvetemültebb ateista sem tud kitérni.

Kisfilm: Augusztus 20. Nemzeti Ünnepünk – Tekintsük meg hálaadással!

A megbékélés nem hangulat, érzelmi állapot, hanem ténylegesen megváltozott viszony. A harag és ellenségeskedés állapotából a megbékélés állapotába. a helyes eredeti állapotba való átmenetel s ennek következményeképpen a megváltozott életérzés. Ezzel életünk alapja, az Istenhez való viszonyunk véglegesen rendeződik, s mi tékozló fiak otthon vagyunk az atyai házban.
„Páratlan gyümölcse ez a hit által való igazságnak. A lelkiismeret békessége azt a derűt jelenti, mely abból ered, hogy Istent maga iránt megengesztelődöttnek érzi.
Nincs meg ez a békessége sem a farizeusnak, ki a cselekedetekben való hazug bizakodástól dagad, sem az elkábult bűnösnek, aki a vétkei édességétől részegül meg.
A lelkiismeret érzéketlensége eltávolodás Istentől”
– Tanítja Kálvin János reformátor atya a kommentárjában.

Vörösmarty Mihály: Jóslat – Mert még neked virulnod kell, oh hon – Hallgassuk meg egyik legnagyobb költőnk szép hazafias versét, Bessenyei Ferenc színészkirály előadásában!

Kárpátia zenekar szakrális dala imádságként csendül Trianon 100. évfordulóján Szent István királyságának öröksége fölött: Egy az Isten, egy a Nemzet! Hallgassuk meg!

A legrégebbi magyar ünnep a keresztény államalapítás, a magyar állam ezeréves jogfolytonosságának emléknapja. Szent István uralkodása idején augusztus 15-ét Nagyboldogasszony napját avatta ünneppé. E napra hívta össze Fehérvárra a Királyi Tanácsot, és tartott törvénynapot. Élete végén, 1038. augusztus 15-én ezen a napon ajánlotta fel az országot Szűz Máriának.
Majd 1083-ban Szent László király tette augusztus 20. napjára, mert ezen a napon emelték oltárra István király relikviáit a székesfehérvári Bazilikában, ami a szentté avatással volt egyenértékű. A szent király ünnepének megtartásáról már az 1222-es Aranybulla első pontja is rendelkezett.
I. (Nagy) Lajos uralkodásától (1342-1382) kezdve egyházi ünnepként élt tovább ez a nap.
Csodás körmeneteket szerveztek minden évben a plébániák szerte a Kárpát-medence gyülekezeteiben. Elképzelni is nehéz, milyen fájdalomként és csapásként élte meg hívő népünk, mikor a magyar-gyűlölő cionista-Habsburg betiltotta 1849-től. Mondta valaki, hogy a sátán-Haynau még a pokolból is visszajár. Persze lázongás és forrongás volt, a szennyes labanc csak gyűlölni tudott. Majd meg is írta Madách Imre – Az ember tragédiájában, – Lucifer szájába adva megvetését.
Mondják, hogy az 1849. augusztus 13. világosi fegyverletétel után II. Miklós orosz cár levélben fordult az ördög Ferenc József császárhoz:
„Méltóságos Császár! A kegyelem gyakorlása uralkodói erény. Gyakoroljon kegyelmet a legyőzött magyar Honvédsereg vezetői fölött. Legyen nagyvonalú”
Válasz: „Lehet, hogy a kegyelem gyakorlás uralkodói erény, de mi előbb akasztunk”
Ennek a gyilkos Habsburgnak tették a fejére a Szent Koronát 1867-ben a Budavári Nagyboldogasszony-templomban!!!

Aztán jöttek az új fajták, és 1949-től a magyargyűlölő Rosenfeld Mindszenty bíboros „népének lelkét kipányvázta, mert ficánkolt csikói tűzben” (Ady) A béklyó éppen 40 esztendő múlva hullott le ismét.
Szent István a független magyar állam jelképe, és az elnyomóink éppen ezt nem akarták látni.

Világpanoráma: Elsötétedés: Szaniszló Ferenc szerkesztő hazafi beszélget prof. Dr. Bogár László professzorral – A képre kattintva tekintsük meg a filmet!

Juhász Gyula: Új ének István királyhoz – Olvassuk el a verset!

Hol vagy István király:
Énekeltük árván,
Rontó béke útján
Botorkálva járván.

Népünk drága kincse,
Szent jobb, sírva néztünk,
Míg a bontó balsors
Karja verte népünk.

Nagy öröme vagy ma
Lángoló szívünknek
S neved áldott napja
Új diadalünnep.

Ott vagy István király,
Hol a hadak járnak
Vágva széles útját
Nagy Magyarországnak.

Dicsőséges jobbod
Délre és keletre
Vezeti népünket
Örök győzelemre!

„Mivel tudjuk, hogy a nyomorúság munkálja ki az állhatatosságot, az állhatatosság a kipróbáltságot, a kipróbáltság a reménységet, a reménység pedig nem szégyenít meg, mert szívünkbe áradt az Isten szeretete a nekünk adatott Szentlélek által”

Páratlan szép görögséggel írja az apostol Isten üzenetét, ettől gazdagabb talán tartalmában is a magyar fordítás, mely az isteni Üzenetet az Evangélium Himalájává tudta tenni.
(Régen mondta egy szolgatársam, hogy „nagyon nehéz a római levél dogmatikája, kihagyja e könyvet, úgysem értenék a hívek” Mondtam: „éppen ideje akkor, hogy te kezd el megérteni…”)

Szép hagyomány gyülekezeteink és népünk életében, hogy Szent István ünnepén újkenyérre megterítik az Úrasztalát, falunapokat tartanak, hálát adva Istennek az újzsenge áldásaiért.
Nem tekinthetjük természetesnek, magától értetődőnek, nekünk ez jár alapon. Jó Isten áldó kegyelme,sok-sok ember fáradságos munkája, mire elkészül a világ legjobb kenyere.
Tiszadadán vendégünk volt áldott emlékű, 100 évet élt Bálint Gyuri bácsi, és ő mondta: „Bejártam a világot, minden országban kóstoltam a kenyeret, gyümölcsöket.
De olyan finom kenyeret mint ami Magyarországon van, sehol sem ettem”
– De olyan nemes cselekedet sem esik meg más nációkkal, hogy települések és tájegységek búzáit összeöntik, és a közös lisztből sül ki a NEMZET KENYERE. A nemzetegyesítés csodás példája ez. A legtöbb búzát a legszegényebb Kárpátalja adja mindig a közösbe.
De ez mindig így szokott lenni az élet más területén is.

Kormorán zenekar: Mi Atyánk – Hallgassuk meg az Úr imáját dalba foglalva!

Mohácsi László
tiszteletes úr

Debrecen-Józsa, 2020. augusztus 22.

A képek forrásai:

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük