„Nagyok és csodálatosak a te műveid, mindenható Úr Isten” /Mennyei Jelenések Könyve 15: 3/

Varjúvár – Sztána

Magyar Testvéreim!

Vannak Istentől elhívott és asztalához meghívott emberek, kiknek neve összeforr egy adott település sorsával és életével. Sugárkoszrús munkássága fénylő betűvel írja be a krónika lapjaira, és az emlékezet hálájának szívjóságába az örökkévaló alkotás áldását.
Szobrok, domborművek, utcák, intézmények, könyvek őrzik a halhatatlanság olimposzi magasságát.
Mindig megéreztem és megtapasztaltam, hogy:
Balassi Bálint nélkül Esztergom katakombáinak oroszlánjai nem lettek volna a gárdamellényre felvarrva.
Zrinyi Miklós nélkül Szigetvár nem lehetett volna a török véget nem érő rémálma.
Mikes Kelemen nélkül Rodostó nem őrizné „Édes néném” soha nem létező személyét.
Bercsényi Miklós nélkül Ónod szomjas mezeje nem itta volna be az árulók vérét.
Csokonai Vitéz Mihály nélkül szomjas maradt volna a deák Érsemlyénben.
Kölcsey Ferenc nélkül nem állna az öreg kúria Álmosdon.
Vörösmarty Mihály nélkül nem épült volna fel a 9,5 m magas Szent László emlékmű Cegőtelkén.
Arany János nélkül Nagyszalonta nem lenne anyanyelvünk bölcsője.
Ady Endre nélkül Érmindszent jelentéktelen hely lenne a térképen.
Tamási Áron nélkül Farkaslaka egy székely falú lenne a sok közül.

E neveknek, sorsoknak, életeknek, felemelkedéseknek és küszködéseknek ablakán nagyon messze lehet visszanézni. Jöttek ők egy letarolt világba szépbe szőtt hittel.
Látták, hogy előttük már járt valaki. Egy letakarított mezőt, egy megszedett szőlőt, egy üszkös romot látott.
A szeretet gyümölcse, a békesség gyümölcse, a tisztesség gyümölcse már leszáradt a lelkek fájáról.

Illyés Gyula – Sinkovits Imre: Bartók – Hallgassuk meg a megrendítő művet a színészkirály előadásában!

Kölcsey Ferenc: Zrinyi második éneke (részlet)

Te lásd meg ó, sors, szenvedő hazámat,
Vérkönnyel ázva nyög feléd!
Mert kánya, kígyó, féreg egyre támad,
És marja, rágja kebelét.
A méreg ég, és ömlik mély sebére,
S ő védtelen küzd egyedül,
Hatalmas, ó légy gyámja, légy vezére,
Vagy itt az óra, s végveszélybe dűl!

Wass Albert – Kormorán zenekar: A láthatatlan lobogó – Hallgassuk meg az írófejedelem eme nagyszerű versét a Kormorán zenekar előadásában!

Kölcsey Ferenc: Huszt

Bús düledékeiden, Husztnak romvára megállék,
Csend vala, felleg alól szállt fel az éjjeli hold.
Szél kele most, mint sír szele kél, s a csarnok elontott
Oszlopi közt lebegő rémalak inte felém.
És mond: Honfi mit ér epedő kebel e romok ormán?
Régi kor árnya felé visszamerengni mit ér?
Messze jövendővel komolyan vess öszve jelenkort,
Hass, alkoss, gyarapíts: s a haza fényre derül!

Szabolcska Mihály a székely lelkipásztor-költő a temesvári Református Templom alapítója és építője a Mária-tér mennyei áldását, és székely Dózsa György bitójának igazságát beleimádkozta a falakba, és azon mint a salétrom, úgy jött elő a győzedelmes himnusz. „Innen indult a kommunizmust megdöntő forradalom. 1989. december 15. Éljen Tőkés László”

Szabolcska Mihály: Hegyi Beszéd – Olvassuk el a Biblia legszebb 3. fejezetének „magyar változatát”!

A szeretet a világ megváltója,
Ez fedi a bűnt, az árvát ez óvja;
Ez ád kenyeret a koldus kezébe,
Az elhagyottnak ez a menedéke.
– Csak egy szentség van a világ felett,
Örökkétig való: a szeretet!

A tudományod fölérhet az égig
És bölcs lehetsz, el a bölcsek kövéig,
Lehetsz okosabb, bátor mindeneknél:
Nem tudsz te semmit, hogyha nem szerettél.
– Egy bölcsesség van a világ felett,
Örökkétig való: a szeretet!

Lehetsz nagy úr, hogy akár a királyok
Irigyelik meg roppant gazdagságod,
De ha árván, szeretet nélkül éltél:
Koldusabb vagy az útszéli szegénynél…
– Egy hatalom van a világ felett,
Örökkétig való: a szeretet!

Fürödhetsz a dicsőség özönében
És elboríthat minden földi érdem,
Ha nincs érzõ melege a szívednek:
Semmise vagy, akárkinek neveznek.
– Csak egy érdem van a világ fedett,
Örökkétig való: a szeretet!

„És láttam azokat, akik legyőzték a fenevadat, annak képét és nevének számát, amint az üvegtengernél álltak az Isten hárfáival, és énekelték Mózesnek, az Isten szolgájának énekét és a Bárány énekét”:

„NAGYOK ÉS CSODÁLATOSAK A TE MŰVEID, MINDENHATÓ ÚR ISTEN, IGAZSÁGOSAK ÉS IGAZAK A TE UTAID, NÉPEK KIRÁLYA: KI NE FÉLNE TÉGED, URUNK, ÉS KI NE DÍCSŐITENÉ A TE NEVEDET, HISZEN EGYEDÜL TE VAGY SZENT: MERT A NÉPEK ELJÖNNEK MIND, ÉS LEBORULNAK ELŐTTED, MERT NYILVÁNVALÓVÁ LETTEK IGAZSÁGOS ITÉLETEID”

Isten minden műve nagy és csodálatos. A természettudományok összessége kutatásainak nagyon a kezdetén és elején jár, mikor a mikro- és makrokozmosz, vagy a sejtek titkának mélységeit kutatja, aztán diadalmasan kiállt fel mikor Bábel magas tornyán néz körbe. Istent nem megértenünk kell, hanem szeretnünk, dicsőitenünk és törvényeinek engedelmeskednünk. Hit által fogadunk kegyelembe az Úr beszéde szerint.
Ilyen alázatos lelkülettel lehet alkotni is, és kimagasló eredményeket elérni.
1823. január 22. napja A VILÁG LEGSZEBB HIMNUSZÁNAK SZÜLETÉSE, MERT A VILÁG LEGSZEBB NYELVÉN ÍRÓDOTT NEMZETI IMÁDSÁG!
Erkel Ferenc zeneszerzőnek nagyon komoly kihívást jelentett a vers megzenésítése. „Hogyan közelítsem a Himnuszt? Hiszen nemzeti ima, néplélek ihlette, de hogy lesz ez himnusz? Lélekből fakad, a lelket ápolni kell. Azt szeretném, hogy ha megszólal, a magyarok mindenhol ugyanazt érezzék bárhol is élnek a világban. A pozsonyi templomok harangja fog segíteni a dallamvilágának megalkotásában”

Tolcsvay Béla – Tolcsvay László: Magyar Mise – Tekintsük meg a katholikus liturgiára épülő művet!

A Magyar Kultúra napjára emlékezve mindig átlapozom egyik kedves könyvem. A magyar népművészet a címe. Ebben az albumban minden fellelhető, amit rólunk tudni és ismerni lehet. Páratlan gazdagságát látva, reménytelen vállalkozásnak tűnne, hogy akár csak egy tájegység hímzését, varrottasát, szövését, fonását, faragását, épitészetét, öltözködését, vagy akár monda és mesevilágát, népdalkincsét leírjam. Mondanám Petőfivel, ha nem magyarnak születtem volna, akkor is e néphez állnék.
Mindezen lelki, szellemi, erkölcsi, anyagi kincset felhalmozó eleink mit gondolhatnának, hogy verítékkel épült örökségük sokszor ilyen mostoha sorsra jut, ahogyan látjuk szerte az országban a központokban és a végeken.
Erre mondta valaki: „Kérem, itt a misszió szélesre nyílt mezeje egyházaink előtt, tessenek bátran belépni rajta, elhagyva a jólét komfortzónáit, az álságos képmutatást, lehet evangelizálni és missziózni. Még köszönet sem jár érte, hiszen Szent Urunk missziói parancsa teljesedne be”

Tekintsük meg a kisfilmet az egykori Kultúrház-igazgató asszony elbeszélése szerint!

Ady Endre: Hajó a ködben – Olvassuk el a próféciát!

Ködben ül a Tátra orma,
Ködben a paloták tornya
És itt és ott, néha-néha
Lobban egy picike fény
És megfeszül a vitorla.

Magyar tenger ez a tenger,
Vésszel, köddel, gyötrelemmel
Szeljük árját néhány százan:
Jaj, vajon mi lesz velünk?
Nincsen itt part, nincsen ember.

És hajózunk, szállunk, szállunk,
Sohase lesz megállásunk:
Egy köd-ország Magyarország
S hogyha Új jön, újra köd,
Köd előttünk, köd utánunk.

Valamikor ki kell kötni,
Valaminek kell már jönni,
Valahára mutassuk meg:
Ágyúk vannak a hajón
S az ágyúk tudnak dörögni.

A Magyar Kutúra egyik nagy apostola volt Kós Károly. Kalotaszeg 41 települése közel állt szívéhez, sőt sokáig az Erdélyi Református Egyházkerület főgondnoka is volt. Mégis Sztána település az, ahol élve, megírta és felépítette a Varjúvárat. Kétszer jártunk Zsobokon és Sztánán Istentiszteletet tartani. A dolgozat nyitó ás záróképe legyen főhajtás emléke és munkássága előtt, bár vissza nem adhatja a hely szellemét a kép, de hátha valaki kedvet érez e mesés természeti és épített örökséget megcsodálni.

Tekintsük meg a Varjúvár varázsát!

Varjúvár – Sztána
Mohácsi László
tiszteletes úr

Debrecen-Józsa, 2020. január 18.

A képek forrása:
kastelyerdelyben.ro
hu.wikipedia.org

2 thoughts on “„Nagyok és csodálatosak a te műveid, mindenható Úr Isten” /Mennyei Jelenések Könyve 15: 3/”

  1. Csodálatos gyüjtemény ,nagyon köszönöm,hálás vagyok,mint magyar hazafi és keresztyén lelkész

  2. HATVANi László Csaba: magyarként és hazafiként ,keresztyén lelkészként csodálattal tölt el e gazdagság!Képanyag és, idézetek./Sajnos sokan felteszik ,vagy tehetik magukat,akik esetleg nem méltóak ehhez a magatartáshoz,vagy szélsőséges nézeteket vallanak./

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük