„Ne a külső dísz legyen a ti ékességetek, hanem a szív elrejtett embere a szelíd és csendes lélek el nem múló díszével: ez értékes az Isten előtt” (Szent Péter apostol I. lev. 3:3-4)

Magyar Testvéreim!

A Teremtő 1927. évének december 25. napján ékes és szép renden vonult a Karácsony első napi úrvacsorás istentisztelet után a mezőségi Pusztakamarás református templomából kedves hajlékába minden jó magyar. Lelki otthonának örökkévaló szentségét vitte földi otthonába, hol a terített asztal békességes hűségében költötték el az ünnepi ebédet családi körben. Felemlegették tavalyi papjukat, akit azóta nagy tudománya az Egyházkerület püspöki székébe emelt Kolozsváron.
Persze tudták ők mindig, hogy aki ilyen regényeket ír mint Makkai Sándor, az nem marad az idők végezetéig kis falujukban, de ez az új fiatal tiszteletes is kezd belerázódni a szolgálatokba és megbirkózni a nehéz örökséggel.
Korán esteledik ilyenkor, de még nyugvó harang előtt gyorsan szétszaladt a hír a dombok végéig, hogy Sütő András családban megszületett az első fiú gyermek.
A nagybácsi emelkedett hangulatba került a Mezőség küszködő szórvány világának román tengerében, Trianon sötét fájdalmát falujának hófehér sudár tornya enyhítette, mely aggódva bámult ki a világból a Holt Tengerre, Makkai püspök ifjúságára.
Szólásra emelkedett id. Sütő András és Székely Berta tisztaszobájában: „Maradjon meg nektek örökre ez a gyermek. És ha sor kerül rá, olyan legyen a hangja mint a szamárállkapocs Sámson kezében”

Győri Márta: Most még hideg van, fagyos a világ – Hallgassuk meg a népdal lélekből szóló reményét!

Áprily Lajos – Németh Viktor: Tavasz a házsongárdi temetőben! – Apáczai Csere János a 34 évet élt lángész, az egyetemes magyar tudomány géniusza, a Holland egyetemek csillaga, és a szép Aletta emlékére hallgassuk meg a fenséges lírai költeményt!

A Biblia Ótestamentuma és Újtestamentuma egyaránt tanítja, hogy ebben a felszínes világban mélyebbre kell látnunk a külsőségeknél.
Feltesszük a kérdést: „Lehet e vonzó a belső szépség? A szív szépsége? A lélek tükröző gyémántja?”
A mezőről behívott király-jelöltek közül Istennek Dávidra esett a választása, mert nem a külső, hanem a belső tulajdonságait, vagyis a szívét nézte.
Mai igénkben Péter apostol ugyanezt az isteni igazságot írja le a maga korában. Levelében a megszólítottak a szétszórt jövevények, Isten igazi választott népe, az igazi diaszpóra, akik idegenek és jövevények a földön, s útban vannak igazi hazájuk felé.
A belső szépség a keresztyénség nagy ajándéka. A szív elrejtett embere, a szelíd és csendes lélek romolhatatlansága ez.
A JÓSÁG MISSZIÓJA, A TETT EVANGELIZÁCIÓJA EZ!

Wass Albert: Szeretném – Olvassuk el igénket az írófejedelem költői átiratában!

Szeretném, ha egyszer az lehetnék,
Ami leginkább lenni akarok.
Ha egyszer azt mondaná valaki:
Megsajnáltam a bánatodat,
Hitetlenségedet, háborgásodat,
S neked adom mi legdrágább neked:
A sorsodat, az önéletedet.
Neked adom a teremtésedet.

Akkor azt mondanám: legyek erő,
A végtelenség örök ereje,
Aki nem néz hátra, csak előre,
S nem hallja a múlt idők zenéjét.
Legyek az őskor mitikus gigásza,
Aki számára nincsen vég, határ,
Hogy két karommal a világot rázzam,
S a hitemet, az igazságomat
Belesüvöltsem, belekiabáljam;
Eszme legyek, kirobbanásra kész,
Szent Géniusz, hatalmas és merész,
Aki előtt a végtelen szabad!

Erő legyek, kiben nem él az álom,
Ki győzni tudjon Olimposz-csatákon,
Kiben jövendő nagy világok élnek,
Ki a babonának és hitetlenségnek
Kiszúrja titokzatos Küklopsz-szemét.
Erő legyek, nagy alkotó erő,
Romboló, világokat teremtő,
Kinek lelkében eszme-lángok égnek,
S nem fél a Halál sötét szellemének
Bátran, büszkén a szemébe nézni.

Erő legyek: jövő ködébe látó,
Erő legyek: nagy eszmékért csatázó,
Zengjem a ködös mindenségen át,
Egy új teremtés király-himnuszát!
S ha egyszer majd az idő műhelyéből
Jőnek tüzesebb világ-hajnalok,
Tudjam, hogy élek, dalolok, vagyok!
Szeretném, ha egyszer az lehetnék,
Ami igazán lenni akarok.

Tehát lelki, elrejtett, nem látszat, az alázatosságon is átizzó vonás, halk, szelíd, békés. Romolhatatlan mennyei erő.
MEGOLDJA AZ IDŐ PROBLÉMÁJÁT: MINÉL INKÁBB TELIK AZ IDŐ, ANNÁL TÖBB A SUGÁR BENNE.
Sohasem volt olyan magas fokú a kozmetika a hellenizmusban az egyiptomiak hatására mint éppen ekkor. Ezt mind elutasította, s vele szemben egy más szépségideált választott: a belsőt, a lelkit, a romolhatatlant.

Egyszer megkérdezték Antall József miniszterelnöktől, hogy kit tart nagy példaképnek és elődnek? Így válaszolt: „Végigolvastam történelmünk nagy formátumú politikusainak életrajzát, római katholikus létemre nagyra tartom a reformáció áldásait, nélküle talán már nem lenne magyar nyelv és Magyarország. Reám a legnagyobb hatást Báró Eötvös József vallás és közoktatási miniszter életműve tette”

Báró Eötvös József: Végrendelet – Olvassuk el a verset és tekintsük meg e nagyszerű belső ember szobrát és fotóját!

Ha majdan átfutottam
Göröngyös útamat,
S hova fáradtan érek,
A sír nyugalmat ad:

Márvány szobor helyébe,
Ha fenmarad nevem,
Eszméim győzedelme
Legyen emlékjelem.

S ha majd kijőtök néha
S megálltok síromon,
Zengjétek el a legszebb
Dalt néma hantomon.

Magyar dalt, lelkesítőt,
Melynél a szív dobog,
Tán halva is megértem,
S keblem hevűlni fog.

És sírjatok egy könnyet
Barátotok felett:
Dalt érdemelt, mert költő,
Könnyet, mert szeretett.
1848.

Korunk kiábrándító terméke lett a celeb, akik elárasztották a szórakoztatóipart,a szivárvány-íven a politika palettáját, az egyházban facebook-termék vagy sörreklám képében hirdetik az örök életet egy nappal megtoldva.

„A szív elrejtett embere a szelíd és csendes lélek el nem múló díszével: ez értékes az Isten előtt”
Hatalmas üzenetet hordoz ez az igei vers. Egy oázis, egy tiszta erdő, egy tiszta hegyi patak a szív embere. E dísz nem múlik el a napi divat örvényében. Kedves Isten és ember előtt.
„Nőttön nő tiszta fénye, amint időben, térben távozik” – Olvassuk a Református Kollégium bejáratánál Arany János domborműve alatt.

(A képre kattintva a dombormű nagy méretben új lapon megtekinthető)

Az alábbi videókat és írásokat tekintsük meg a szív embereiről

♥ Szászcsávási zenekar Londonban “Hogy mulat a magyar Londonban”

♥ Dél-Afrikai Magyar Borok: Pongrácz Dezső hagyatéka

♥ Benkő Pál sakknagymester (Az írás a képre kattintva olvasható!)

♥ Hűséggel a hithez : átadták a hat titkos szerzetesnek és a kolozsvári plébánosnak a Hit pajzsa díjat (Az írás a képre kattintva olvasható!)

♥ Riasztó szórványosodás Nagyenyeden (Az írás a képre kattintva olvasható!)

♥ Ozsdolai betyárokra emlékeztek (Az írás a képre kattintva olvasható!)

Tóth Árpád: Esti sugár koszorú – Olvassuk el e nagyszerű költeményt igénk fényében!

Előttünk már hamvassá vált az út,
És árnyak teste zuhant át a parkon,
De még finom, halk sugárkoszorút
Font hajad sötét lombjába az alkony:
Halvány, szelíd és komoly ragyogást,
Mely már alig volt fények földi mása,
S félig illattá s csenddé szűrte át
A dolgok esti lélekvándorlása.

Illattá s csenddé. Titkok illata
Fénylett hajadban s béke égi csendje,
És jó volt élni, mint ahogy soha,
S a fényt szemem beitta a szivembe:
Nem tudtam többé, hogy te vagy-e te,
Vagy áldott csipkebokor drága tested,
Melyben egy isten szállt a földre le,
S lombjából felém az ő lelke reszket?

Igézve álltam, soká, csöndesen,
És percek mentek, ezredévek jöttek –
Egyszerre csak megfogtad a kezem,
S alélt pilláim lassan felvetődtek,
És éreztem: szivembe visszatér
És zuhogó, mély zenével ered meg,
Mint zsibbadt erek útjain a vér,
A földi érzés: mennyire szeretlek!
1923

Debrecen-Józsa, 2021. március 6.

A képek forrásai:
commons.wikipedia.org
szeretetlang.blog_.hu
en.wikipedia.org
bagyinszki.eu
hu.wikipedia.org
kronikaonline.ro
erdelyinaplo.ro
3szek.ro